Közelednek a választások, és a parlamenti pártok sorra szavaznak meg kampányízű intézkedéseket: munkaszüneti napokat, különnyugdíjakat, a bankadósságok csökkentését vagy eltörlését, a „hős anyák” jutalmazását, a különböző alkalmazotti kategóriák béremelését. Ugyanakkor újabb fizetés-kiegészítéseket, 13. nyugdíjat, segélyeket, további szabadnapokat ígérnek.

Egy kormányrendelettel a napokban 650 ezer alkalmazott – orvosok, tanárok, katonák – bérét emelték. A képviselőház megszavazta a svájci frankhitelek eredeti áron történő lejhitelre való átváltását, a romániai bankok és a Román Nemzeti Bank ellenállása dacára. A szenátus nemrégiben megszavazta, hogy a mentőszolgálatok személyzete nyugdíjként a bruttó átlagbére 80 százalékát kapja meg.

A sor itt nem ér véget: a szenátus hallgatólagosan elfogadta a jogszabályt, amely szerint a sokgyermekes anyák támogatást kapnak a román államtól. A tervezet szerint életjáradékot biztosítanának minden olyan nő számára, aki legalább három gyereket hozott a világra és nevelt fel. Az anyák három gyermek esetében az országos nettó átlagbér 30, négy gyermek esetében 40, öt vagy több gyermeket nevelő anyáknál 50 százalékát kapná meg. A jogszabályról a döntő szót a képviselőház mondja ki.

Többletjuttatások, szabadnapok

A képviselőházban szintén hallgatólagosan fogadták el a törvény, amely szolgálati nyugdíjat biztosít az oktatásban 30 évet ledolgozó iskolai tanároknak; ennek összege az utóbbi 12 hónapban elért bruttó jövedelem 80 százaléka. Erről a jogszabályról a szenátusnak kell majd döntenie. A kormány ugyanakkor jóváhagyta az orvosok ügyeleti szolgálatáért járó többletjuttatást is, amelyet október elsejétől folyósítanak.

A honatyák újabb anyagi könnyítéseket terveznek. Így például a rendkívül veszélyes környezetben dolgozó orvosi állami alkalmazottak bérének 45-48 százalékát kitevő juttatást szavaznának meg. Összegében eltérő, de hasonló juttatásban részesülnének a sürgősségeken dolgozó asszisztensek is, más költségvetési alkalmazottak pedig veszélyes környezetben való munka esetén bérük 15-50 százalékát kaphatnák meg.

A lakásépítést tervező fiatalok 500 négyzetméteres telket is kaphatnának, továbbá lakásépítési segélyben részesülhetnek. Az ebédjegyek értékének felső határát már megemelték, de bevezetnék a 13. nyugdíjat is, a több mint három gyermekkel rendelkező, munkanélküli anyákat pedig az országos minimálbér 60 százalékával segítenék.

Ígéretek – pénzforrás nélkül

A legfőbb gondot azonban az jelenti, hogy a kampányízű tervezeteket előterjesztő nem jelölik meg az intézkedések kivitelezéséhez szükséges anyagi forrásokat. A szociáldemokraták például 102 adó és illetéke eltörlését javasolták. Ennek mindenki örvendene, hiszen Romániában rengeteg adót, illetéket kell fizetni – ám a pénzügyminiszter szerint az intézkedés az ország bruttó nemzeti össztermékének 0,2 százalékát emésztené fel, amit Románia egyelőre nem engedhet meg magának. A szenátus ennek ellenére elfogadta a törvénytervezetet.

Ráadásul a piackutatás egyik jelentős szereplője, a Gfk Romania előrejelzése szerint a román gazdaság fejlődésében a jövőben visszaesés várható. A vásárlási hajlandóság valamennyit növekedett ugyan, ám a lakosság legnagyobb része csakis a napi szükséglethez tartozó javakat veszi meg, drágább fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat már nem engedhet meg magának.

Romániában ugyanakkor az üzleti forgalom értékének mintegy 20 százaléka adóparadicsomokban – Barbadosban, Holland Antillákban, a Bahama-szigeteken, Belizében és más, egzotikus országokban – bejegyzett bankszámlákon köt ki. A KeysFin szerint konkrét összegben ez azt jelenti, hogy 2015-ben például az országban hivatalosan is létező több mint 5300 ilyen cég 48 milliárd euró értékben bonyolított le üzleti forgalmat. A legtöbben közülük az ingatlanpiacban, a kereskedelemben, a feldolgozó iparban és az IT ágazatban voltak érdekeltek. A hivatalos adatokban szereplő számnál azonban nyilván jóval több ilyen cég működik Romániában.

Félő tehát, hogy a pártok, honatyák – akik közül a választásokat követően többel már nem is találkozhatunk a parlamentben, ígéretük tehát nem kötelezi őket semmire – fogadkozásai a választásokat követően papíron maradnak.