A Szilágy megyei Kémeren tartotta újraalakuló ülését a Partiumi Regionális Önkormányzati Tanács szerdán. 

A tanácskozás fő témáját a december 11. parlamenti választás adta. Felszólalásaikban a partiumi vezetők azt hangsúlyozták, hogy bár a parlamenti képviselet alapja a szilárd és erős önkormányzatiság, egyik a másik nélkül nem működhet megfelelően és hatékonyan.

Kelemen: Partium erősebb lett

Ezt húzta alá politikai beszámolójában Kelemen Hunor szövetségi elnök is rámutatva, hogy Partium erősebb lett, mint az elmúlt 4 évben volt, hiszen az RMDSZ-nek új tanácselnökei, alelnökei és polgármesterei vannak a nyári választások óta. Éppen ezért, Partium jó helyzetből tud tovább indulni azon az úton, amelyen a Szövetség az elmúlt 27 évben is haladt. „Nem öncélúan kell követnünk a bejárt utat, hanem azért, mert a 2016-os esztendő mérföldkő Románia számára: a következő években sok minden át fog alakulni körülöttünk” - vezette be az elnök azt néhány jelentős eseményt, illetve várható fordulatot, amelyre a magyar közösségnek is fel kell készülnie.

Ezen változások sorához tartozik az új oktatási reform, amelynek már zajlik a közvitája, és amelyet a 2018-2019-es tanévtől szeretnének gyakorlatba ültetni. „Az elmúlt 27 esztendőben több területen értünk el sikereket, de ha valamit igazán kiemelnék, az az oktatás. Az oktatásban felmutatott eredményeink voltak a legfontosabbak. Ha új oktatási törvény lesz, nekünk sok mindent meg kell tudnunk védeni mindabból, amit eddig elértünk, és fel kell készülnünk arra, hogy elvégezzük a közösségünket érintő, a magyarság érdekeit szolgáló korrekciókat” - mutatott rá az elnök. Szintén fontos fordulatnak számít Romániában a tervezett közigazgatási reform, hiszen több módon lehet ezt végrehajtani: akár úgy is átszervezhetőek régióink, hogy mind a Partiumban, mind a Székelyföldön az RMDSZ önkormányzatai és a magyar emberek zárójelbe kerülnek, a lehetőségek minimálisra csökkennek, ennek útjába pedig még az sem feltétlenül áll, hogy sikerül-e vagy sem megvalósítani az alkotmányos reformot.

A szövetségi elnök az ország tervről is beszélt, amelynek a kidolgozásában Winkler Gyula EP-képviselő és Korodi Attila parlamenti képviselő is részt vesz a Szövetség küldötteként. A munkacsoport tíz éves perspektívát rajzol, egy olyan végrehajtandó stratégiát, amely Románia fejlődési irányát határozza meg. „Ezekből a folyamatokból a magyarságnak sem szabad kimaradnia, annál is inkább, mert nélkülünk olyan döntést hoznak, amit ők jónak tartanak” - szögezte le a szövetségi elnök.

Arra is emlékeztette a jelenlévőket, hogy Románia 2018-ban ünnepli az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés százéves évfordulóját, ami többszörös dilemmát jelent az erdélyi magyarság számára. „1918-at és mindazt, amit számunkra hozott, teljesen másképp értelmezik a románok és mi, magyarok, de emlékeztetnünk kell a román társadalmat a gyulafehérvári rezolúcióra, arra az ígéretre, amelyet az erdélyi magyaroknak és a romániai kisebbségeknek tettek 100 évvel ezelőtt”.

Az elnök szerint az is kihívás a mai Románia számára, hogy sikerül-e megerősíteni a jogállamiságot, hiszen amennyiben kevesebb a demokrácia, amennyiben a politikai döntéseket nem a politikai intézményekben hozzák meg, a kisebbségek helyzete csak rosszabbodhat. Kiemelte, ezek a döntések, folyamatok, események mind hosszú távon fogják meghatározni a romániai társadalom jövőjét.

Megerősítették a belső szolidaritást

A parlamenti választási kampányidőszak kapcsán a szövetségi elnök elmondta, sok minden változott a társadalomban a 90-es évektől, amikor mindenki számára egyértelmű volt, hogy a magyar képviseletet az RMDSZ jelenti. Habár rengeteg pozitív változás történt, az emberek dühösek, és erről elsősorban a politikusok tehetnek, éppen ezért fontos feladata a Szövetségnek megmutatni, hogy a közjót szolgálja, és a közösség szolgálatának kíván mindent alárendelni, mind az önkormányzatokban, mind pedig a parlamentben. Az RMDSZ listáján befutónak számító helyek leosztása kapcsán Kelemen Hunor elmondta, a belső szolidaritás megerősítésének tekintendő, hogy Hargita megye befogad a listájára egy szórványból induló képviselőt, a Szeben megyei Benedek Zakariást. A szövetségi elnök szerint ez a gesztus nemcsak a belső szolidaritást erősíti, hanem azt is aláhúzza, mennyire fontos, hogy azok a vidékek is képviselethez jussanak, amelyeknek erre még elméleti esélyük sincs. „Minden megye hozzájárul a parlamenti választáson való sikeres szerepléshez, sem Székelyföld nélkül, sem a Partium, sem a Szórvány nélkül nincs erős képviseletünk. Ezeket a kompromisszumokat az erdélyi magyarokért kötjük, nem azért, hogy valakit büntessünk, vagy valakit jutalmazzunk. A belső szolidaritás és együttműködés érték, erre gondolva mostani döntéseinket is megfelelő módon tudjuk bemutatni közösségünknek, ezek a döntések is a közösség érdekeit szolgálják” - fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Seres Dénes képviselő bemutatta a Partiumi Önkormányzati Tanács elnökségének új tagjait (Bihar megye: Nyakó József, Arad: Bognár Levente, Temes: Ihász János, Szilágy megye: Szilágyi Róbert, Szatmár: Kovács Jenő. A soros elnök a Bihar megyei Nyakó József), majd végszóként hozzáfűzte, „úgy kell dolgoznia minden önkormányzatnak, hogy a lelkiismerete tiszta legyen, hogy tudjuk, mindent megtettünk a közösségünkért”.