Politikai megfigyelők szerint az idei esztendő, legalább is politikai szempontból viszonylag nyugodtnak ígérkezik – legalább is a tavalyi évhez képest, amikor helyhatósági és parlamenti választás volt, négy kormány váltotta egymást, felfüggesztették tisztségéből az államfőt, volt miniszterelnök került börtönbe.

Schenghen: igen, nem?

Bár azért idén is lesznek fontos politikai események. Így a kormány szándéka szerint alkotmánymódosításra kerül sor, megtartják kongresszusaikat a főbb romániai politikai pártok, eldőlhet az is, hogy a romániai igazságszolgáltatást felülvizsgáló Európai Bizottsági jelentés után Románia bekerülhet-e a schengeni övezetbe.

Ez utóbbi kapcsán Traian Băsescu államfő tavaly decemberben azt a hírt hozta Brüsszelből, hogy Románia és Bulgária schengeni tagságáról márciusban tárgyal ismét a brüsszeli Belügyi és Igazságügy Tanács. A román államfő szerint Románia tagságával kapcsolatosan már csak Hollandia és Németország emel kifogást. Igaz, mindehhez az is szükséges, hogy az Románia mentes legyen a „politikai őrültségektől" – szögezte le Traian Băsescu. Csakhogy a schengeni térség bővítése egyáltalán nem szerepel az Európai Unió tagságát idén januártól átvevő Írország kiemelt politikai feladatai között.

Karcsúsított parlament

A második Ponta-kormány kiemelt fontosságúnak tartja viszont az alkotmány módosítását. Ennek során a kabinet két célt tűz ki maga elé: egyrészt az államfő hatásköreinek szűkítését kívánja elérni, pontosabban az államelnök és a kormányfő hatásköreinek pontos szétválasztását, másrészt az ország területi-közigazgatási átszervezésére törekszik. Mindezeket a kormánykoalíció, kétharmados parlamenti többségével bármikor keresztülviheti.

Az alkotmány bizonyos kitételeinek megváltoztatásával a szociálliberálisok azt is célul tűzték ki, hogy a népszavazás alkalmával ne legyen kötelező kvórum, illetve tervüknek megfelelően módosítanák az alkotmánybírák kinevezési módját is: a kabinet ezekbe a tisztségekbe inkább jogi szakértőket, mint politikailag kinevezett személyeket szeretne nevesíteni. E célból egyébként a Velencei Bizottság az alkotmánymódosítás kapcsán több javaslatot is tett a romániai hivatalos fórumoknak „az alkotmányos keretek megszilárdítása" érdekében.

Az alkotmánymódosítás során nem kizárt, hogy karcsúsítják a legutóbbi választások után túlterebélyesedett parlamentet is. A kormánykoalíció nagyjából 300 személyes képviselőházat és mindössze 82 főből álló szenátus kíván, így minden megye két-két felsőházi taggal rendelkezne, vagyis a jelenlegi 588 tag helyett az új parlamentben 382 honatya kapna helyet.

Megyék a régiókban

Az ország területi-közigazgatása átszervezését illetően Victor Ponta miniszterelnök azt szeretné, hogy erre még az idén sor kerüljön, a 2014. év ugyanis ismét választási esztendő lesz – ekkor tartják az államfő-választásokat –, ami igen megnehezítené majd a konszenzus kiharcolását a parlamentben. A kormányfő azt szeretné, ha a területi-közigazgatási átszervezés kérdését nem csak a kormányban tárgyalnák meg, de minderről átfogó vitát kezdeményezne a parlament is. A kérdésről végül népszavazáson döntenének, mivel az átszervezéshez az alkotmány módosítása szükséges.

A kormány szerint 2013 júniusáig kétharmados többséggel elfogadnák a régiók újabb struktúráját, majd következhetne a referendum. Victor Ponta elképzelése szerint a megyéket nem szüntetnék meg, azok megmaradnának a régiókban is. A korábbi elképzelésektől eltérően a régióknak nem lesz „fővárosuk", lesz viszont a „döntéshozatali centrumuk".

Tisztújítások

Idén megtartják kongresszusukat a főbb romániai politikai pártok: a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Liberális Párt és a Demokrata Liberális Párt. A jelenlegi elképzelések szerint a szociáldemokraták és a demokrata liberálisok új vezetőséget is választanak – de a nemzeti liberálisoknál is jelentősebb személycserék lesznek majd a párt vezetésében.

A szociáldemokraták februárban tartanák meg kongresszusukat – legalább is ezt nyilatkozta a párt elnöke, Victor Ponta miniszterelnök még tavaly decemberben. Ekkor elfogadják majd a Szociáldemokrata Párt új politikai programját és megválasztják a pártvezetőséget. Az már tény, hogy a párt vezető tisztségére jelentkezik a jelenlegi pártelnök, Victor Ponta, aki, ha a tömörülés elveszítette volna a decemberi 9-i parlamenti választásokat, már nem jelöltette volna magát.

A Nemzeti Liberális Pártot illetően a tömörülés elnöke, Crin Antonescu úgyszintén decemberben jelezte, hogy pártja szeretne mielőtt rendkívüli kongresszust tartani, ahol komoly vitát folytatnák, mind a pártelnöki tisztségről, mind pedig arról, hogy a párt nevében ki indul majd a 2014. évi államfő-választásokon. Igaz, ez utóbbi tisztség esetében a szociál-liberálisok már régebben megállapodtak abban, hogy az államelnöki tisztségért Crin Antonescu száll majd harcba. A pártelnök szerint „valamikor februárban" sorra kerülő rendezvényen szóba kerül bizonyos párttagok kizárása is.

A demokrata liberálisok is már decemberben elhatározták, márciusban tartják meg Országos Konvenciójukat, ezen választják majd meg az új pártvezetést. Az esemény előkészítésére február 23-án megtartják az Országos Irányító Tanács ülését, ezen elhatározzák a kongresszus pontos időpontját, amelyen – a terek szerint – 5000 képviselő lesz jelen. Addig is minden megyei pártszervezetben kielemzik az eddigi tevékenységet.

Az már csak helyi szinten számíthat érdeklődésre, hogy a kormány határozata értelmében február 3-án részleges helyhatósági választásokra kerül sor azokon a helyeken, amelynek betöltői a decemberi választások alkalmával parlamenti tisztséget nyertek el, így lemondtak helyhatósági tisztségeikről. Ez alkalommal kilenc polgármesteri és a honatyai, miniszterelnök-helyettesi és miniszteri széket nyert Liviu Dragnea távozásával megüresedett Teleorman megyei tanácstagi funkcióért szállnak majd harcba a jelöltek.

Választások a nagyvilágban

Európában nagy érdeklődéssel várják a február 24-25-re tervezett előrehozott parlamenti választásokat, amelyek Silvio Berlusconi politikai visszatérését is jelenthetik. Hasonlóképpen fontosak lesznek a németországi szövetségi parlamenti választások is, amelyeken Angela Merkel kancellár 2005. és 2009- évi sikere után feltehetően harmadszor is indul majd.

Ugyanakkor elnökválasztás lesz Csehországban, Ciprusban, Grúziában, Örményországban, Azerbajdzsánban és Montenegróban, törvényhozási választás Norvégiában.

Izraelben január 22-én tartanak előrehozott parlamenti választásokat, miután a Kneszet tavaly októberben feloszlott. A jelenlegi miniszterelnök, Benjamin Netanyahu a legesélyesebb az újabb miniszterelnöki tisztségre.

Ázsiában fontos esemény lesz a június 14-i iráni elnökválasztás, amelyen a 2005. óta az ország elnöki tisztségét betöltő Mahmoud Ahmadinezsád utódját jelölik ki, de általános választások lesznek Japánban, Pakisztánban, Jordániában és a Fülöp-szigeteken.

Parlamenti választás lesz Ausztráliában is: Julia Gillard miniszterelnök ezúttal megpróbálja megnyerni harmadik mandátumát is.

Afrikában alig két hónappal az új alkotmány életbelépése után kerül sor parlamenti választásra Egyiptomban, amelyet februárban tartanak. Elnök- és parlamenti választást tartanak Tunéziában, Kenyában és Madagaszkáron is.

Az Egyesült Államokban több nagyvárosban – így Bostonban, Detroitban, Pittsburgh-ban, Seattle-ben, Los Angelesben és New Yorkban tartanak helyi választásokat. Los Angeles és New York polgármesterei, Antonio Villaraigosa és Michael Blumberg nem indulhatnak újabb mandátumért. Miután New York korábbi polgármestere, Rudolph Giuliani sem kíván indulni a polgármesteri székért, nagy esélyesként a demokrata Christine Quinnt, a New York-i tanács szóvivőjét tartják. Győzelme esetében húsz év óta ő lenne az első demokrata párti polgármestere a metropolisnak.

Végül Dél-Amerikában Chilében november 17-én tartanak elnökválasztást, Paraguayban és Ecuadorban áprilisban lesz elnök- és parlamenti választás.