banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

Tízezer templom épült Romániában egy negyedszázad alatt

Az elmúlt hat évben az állam 130 millió euróval finanszírozta meg az egyházak építkezési lázát. Az új templomok számának tekintetében a  neoprotestánsok megelőzik az ortodoxokat.

A rendszerváltás óta úgy szaporodnak a templomok az erdélyi városokban, mint eső után a gomba. A legnagyobb hévvel az ortodox egyház építkezik, mely az Egyházügyi Államtitkárság legfrisebb adatai szerint országszerte 3191 kultikus jellegű épületet emelt az elmúlt 26 évben, 1078 pedig jelenleg is épülőfélben van.

Kétségtelen, hogy a görög-keletiek építkezési lázát részben a szimbolikus területfoglalás szándéka magyarázza, elsősorban a Székelyföldön, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a kommunizmus évtizedeiben az erdélyi városokban a román hívek száma megsokszorozódott, a templomok száma ellenben stagnált. Bármennyire is irritáló sokunk számára az erdélyi ortodox terjeszkedés, tény, hogy az idehaza bejegyzett 18 egyház közül az ortodox esetében a legmagasabb az egy templomra jutó hívek száma, kb. 1000.

Lendületben a neoprotestánsok

A görög-keletieknél sokkal diszkrétebben, de talán még nagyobb hévvel terjeszkednek a pünkösdisták, akik 1990 óta 1950 imaházat húztak fel, 82-n pedig most is dolgoznak. A Pünkösdista Keresztény Egyház templomaira átlagosan 133 hívő jut. Nem tétlenkedtek a baptisták sem, akik 790 imaházat emeltek a rendszerváltás óta. Alig valamivel maradnak el tőlük a hetednapos adventisták, kiknek jelenleg 762-vel több imaházuk van, mint 1898 végén, s további 83 épül. Ez elképesztő mértékű növekedés, főleg, hogy egy 81 ezer tagot számláló vallási közösségről van szó. A három neoprotestáns felekezet 1990 januárja és 2015 decembere között 3500 új templomot avatott fel, többet mint az ortodoxok, akik 16 millióan vannak, míg ők 550 ezren. 

A Római-Katolikus Egyház 351 templomot épített az elmúlt negyedszázadban, míg a reformátusok 314-t. A két magyar történelmi egyháznak 534, illetve 444 híve jut egy templomra, hozzávetőleg feleannyi, mint az ortodoxoknál. A katolikusok és a reformátusok esetében azonban a statisztikát torzítja, hogy templomaik száma egy száz évnél is régebbi etnikai realitást tükröz, se szeri, se száma a hívek nélkül maradt, illetve maroknyi gyülekezettel rendelkező templomoknak.

Az unitáriusok 18 templomot építettek Ceaușescuék bukása óta, a magyar lutheránusokat tömörítő evangélikus egyház pedig 8-t. A rendszerváltás óta három felekezet egyáltalán nem építkezett: a szász evangélikusok, a zsidók és az örmény katolikusok. Ez utóbbi a legkisebb hazai felekezet, 393 taggal, kiknek 22 templomuk van.

Az állam egyre bőkezűbben támogatja a templomépítést. 2011-ben még csak 82 millió lej ment közpénzből erre a célra, 2014-ben azonban már 144, tavaly pedig 177 millió. Hat év leforgása alatt a központi költségvetésből 590 milliót utaltak ki templomépítésre.

Ahol a méret számít

Bár kevesebbet építettek, mint a neoprotestánsok, a betegesen nagyzoló, ízléstelen templomok tekintetében a görög-keletiek verhetetlenek. Az ortodoxok egyház égisze alatt fut a messze legvitatottabb projekt, a bukaresti A Nemzet Megváltása Katedrálisának építése. A hívek egy része által is kritizált, a hivalkodás szimbólumának tartott épület alapkövét 2007-ben helyezték el. A munkálatok 22 méterrel a talajszint alatt kezdődtek, jelenleg már 45 méterrel magasodnak a talajszint felé a falak. Az 5000 ember befogadására alkalmas épület központi kupolája 120 méter magas lesz, állítólag látni lehet majd látni lehet majd Bukarest minden pontjáról. A megalomániás projekt összköltségét 400 millió lejre saccolják.

Kiérdemli a grandomán jelzőt a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templom is, főleg, hogy a 28 ezer lakosú, gazdasági és szociális problémákkal küszködő Fogarasban építették fel. A katedrális építését botrányok kísérték: sokan az elhelyezését kifogásolták, ugyanis a vár közvetlen közelében húzták fel, azt pedig, hogy aranyozott kupolát biggyesztettek rá, sok ortodox is vérlázító pazarlásnak tartja.

Túlméretezett, a dominancia torz szimbólumainak tűnő templomokat nem csak az ortodoxok tudnak emelni. A kolozsvári Bocskai (Timotei Cipariu) – téren 23 éve készül a görög-katolikusok katedrálisa, s az építkezésnek messze még a vége. A templom már rég készen lehetne, ha az unitusok elöljárói nem a hívek száma és az egyház anyagi lehetőségei által nem indokolt méretű groteszk behemótot álmodtak volna a Kincses Város központjába.

Pénzhiány miatt a megalomániás tervet a kivitelezés folyamán kissé megnyirbálták, befogadóképességét 2500 főről 1500 főre, magasságát pedig 98 méterről 72 méterre csökkentették. Arra azért vigyáztak, hogy 8 méterrel magasabb legyen, mint a tér másik végében álló ortodox székesegyház. Ha már a hívek számában nem kelhetnek versenyre velük, legalább a kupolájuk magasabb legyen. 

Meghökkentően eredeti koncepció a zilahi görög-keleti katedrális. És persze hatalmas. Nem is igazi székesegyház a székesegyház aranyozott, hazafias toronyóra nélkül. A láncot, úgy tűnik, lefelejtették. Az indiai mogul stílus hatása is felsejlik ezen a kolozsmonostori behemóton. Az ízléstelenség mintapéldánya ez a disszonáns építészeti elemeket és dekorációkat egyesítő nagyváradi templomhomlokzat. Ádám és Sanyi a Paradicsomban. Vagy lehet, hogy Éva az, csak épp nem túl feminin. Kortárs ortodox freskó Nagyváradról. A vár közvetlen közelében húzták fel az aranyos kupolájú templomot. Eltörpülnek a tömbházak a fogarasi székesegyház mellett. Az ortodox egyház szereti a hazafiság letéteményeseként hirdetni magát, ám a megaprojekt kivitelezését jobbnak látta osztrák cégre bízni. Hét toronydaru és 250 munkás dolgozik az állványerdő borította A Nemzet Megváltásának Katedrálisán. A kolozsvári görög-katolikusok egytizede befér majd a túlméretezett, bizarr architektúrájú katedrálisba.

Kapcsolódók

Kimaradt?