Újabb román paradoxon: az Európai Unió tagországaiban Románia a legderűlátóbb országok között van az Európai Uniót jövőjét illetően, e mellett azonban sokat romlott a román lakosság szemében az EU megítélése.

Derűlátó románok…

Az Európai Unió jövőjét a románok igen optimistán látják – ez derül ki egy az Európai Unió által végzett és nemrég bemutatott felmérésből. Ezek szerint a román állampolgárok 70 százaléka állította azt, hogy maradéktalanul hisz az unió jövőjében, igaz, 26 százalék borúlátóan nyilatkozott erről. Előbbi a legmagasabb arányok közé tartozik az uniós tagállamok körében, bár azért ez esetben is némi romlás mutatkozik.

A 2015. novemberében végzett felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek 73 százaléka volt optimista a közösség jövőjét illetően. A mostani arányszámokkal egyébként Románia a második helyen áll a 28 európai uniós állam között (amikor a felmérés készült Nagy-Britanniában a népszavazáson még nem döntöttek a szigetország kilépéséről), az országot csupán az írek előzik meg: a szigetország népessége ugyanis 77 százalékban bízik az európai tömörülés jövőjében, és csak 18 százalék nem hisz benne. A harmadik helyen Málta áll, 67 százalék derűlátóval.

A volt kommunista országok közül viszont Románia vezet ilyen a derűlátás szempontjából. A bolgároknak csupán 58 százaléka hisz az unió távlataiban, a magyarok még rosszabb helyen állnak, ők csupán 44 százalékban látnak jövőt az Európai Unió számára. A magyarországi arány megegyezik (az unióból kilépő) a brit állampolgárokéval.

…borúlátó görögök

Mindennél viszont sokkal rosszabbul állnak a görögök. Az ország lakosságának 70 százaléka nem bízik a 28 (vagy 27) ország jövőjében, a derűlátóak száma pedig mindössze 28 százalék. Az országot Ciprus követi 64 százaléké pesszimistával és 40 százaléknyi optimistával, majd Németország következik, itt a derűlátóak száma fokozatosan csökken, jelenleg alig haladja meg az ország lakosságának felét, arányuk csupán 51 százalék, a borúlátóaké pedig ennek arányában növekszik, pillanatnyilag már 40 százalékra emelkedett.

Az Európai Unió egészének megítélése szempontjából a román állampolgárok véleménye alapvetően pozitív, 42 százalék meggyőződése szerint az európai közösségnek van jövője, és csupán 14 százalék tartja rossz konstrukciónak az uniót. A semleges véleményen levők aránya a legmagasabb: 43 százaléka vélekedik így. A mostani felmérésekben azonban első csoporthoz tartozó száma 15 százalékkal romlott a 2015-ben készült statisztikához képest. Egy esztendő alatt Romániában mutatkozott meg a legnagyobb visszaesés az Európai Unión belül.

A két legfontosabb fenyegetés

Az Európai Unió összességében a tagállamok összlakosságának 34 százaléka hisz az európai közösségben – ez az arányszám 3 százalékos csökkenést mutat a 2015-ben mért százalékhoz képest.

Negatív véleménye van az Európai Unióról a lakosság 27 százalékának, ez viszont négy számmal emelkedett a két évvel ezelőtti arányszámhoz. Egészében véve tehát uniós szinten enyhén csökken az európai közösség népszerűsége. A romániai trend ily módon beilleszkedik az általános képbe, az ország csak a visszaesés arányának tekintetében tűnik ki a többi tagállam közül.

Az uniós tagországok lakossága egyébként leginkább a migrációt érzi a legfőbb veszélynek – 48 százalék nyilatkozott így – majd a terrorizmus következik, 39 százalékkal, ezt pedig a gazdasági helyzet követi, 19 százalékkal.

A két legfontosabb fenyegetésnek Románia lakossága is a migrációt és a terrorcselekedeteket érzi, igaz a sorrend itt fordított. Jóllehet a terrorcselekmények még nem érintették Romániát, a megkérdezett román állampolgárok 49 százaléka tart tőle.

A migrációt a mintacsoport 42 százaléka érzi veszélyesnek. A továbbiakban 13 százalékkal a bűnözés következik, 12 százalék jelölte meg az ország gazdasági helyzetét, a munkanélküliséget és az áremelkedéseket pedig 10-10 százalék határozta meg fenyegetésnek, 8 százalék viszont az ország pénzügyei állapotát jelölte meg.