Az európai politikai vezetés bukását állapította meg tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke. Súlyos kritikáját a gazdasági mélyrepüléssel, a globális szerep elvesztésével, a migrációhoz vagy terrorizmushoz hasonló kérdésekben tanúsított hibás hozzáállással magyarázta, ugyanakkor közös európai hadsereg felállítását is szorgalmazta.

A hagyományossá vált tusványosi beszédtől minden évben sokat vár a közvélemény, hiszen Orbán Viktor ilyenkor olyan témakörökben foglal állást, amelyek nagyban meghatározzák a magyarországi politizálás jövőbeni irányát.

Meglátása szerint a nemzetközi politikában jelenleg alkalmazott beszédmódot már senki nem érti. Nem tudunk választ adni olyan globális jelentőségű kérdésekre, mint Donald Trump népszerűsége Amerikában, a két franciaországi és müncheni terrortámadás, valamint az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Mindez azt mutatja, hogy nem tudjuk, mi ellen kell harcolnunk, mert a terrorizmus és migráció csak a felszín – fogalmazott a miniszterelnök. Ez a bizonytalanság félelmet szül, ami a müncheni lövöldözés után Magyarországot még erősebben érinti, mivel Németországra a biztos, józan, védelmező nyugati erőként tekintenek a magyarok.

Európa már nem globális szereplő

Kifejtette: Európa válsága a gazdasági világválsággal indult, amelyet az elit válsága követett és ebből következett a demokrácia válsága, aminek jó példája az, hogy az Európai Unió részt vett a líbiai, egyiptomi és szíriai rendszerek megdöntésében, de a békefenntartás helyett a demokratizálódást erőltette. Ez idézte elő a migrációs válságot.   

„Ha továbbra is a stabilitás helyett a demokráciaépítést helyezzük előtérbe, olyan térségekben, ahol ennek sikere rendkívül kétséges, akkor nem demokráciát fogunk építeni, hanem instabilitást fogunk okozni” – fogalmazott.

Orbán Viktor szerint a Brexittel egy korszak zárult le, az Európai Unió globális gazdasági szereplőből regionális szereplővé lépett vissza. „Európa elvesztette a globális szerepét és regionális szereplővé minősült, nem képes megvédeni a polgárait, nem képes megvédeni a saját határait, nem képes egybetartani a közösséget, hiszen az Egyesült Királyság éppen kilépett. Mi kell még ahhoz, hogy kimondjuk: az európai politikai vezetés megbukott” – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint az ukrán–orosz, valamint a közel-keleti konfliktust az Egyesült Államok és Oroszország tartja kézben. Emellett Kína és India váltak fontos globális gazdasági tényezőkké.

A miniszterelnök három döntő európai politikai hibát lát: először is az Európai Parlamentnek túl nagy szerep jut, másodszor hiba volt az, hogy az Európai Bizottságnak engedték, hogy politikai döntéseket hozzon, harmadszor pedig kétharmados többséghez kötik a nemzeti létkérdésekben történő döntéshozást.

Bonyolítja a helyzetet a terrorizmus és a bevándorlás

Orbán szerint a politikában a legnagyobb baj, amikor egyértelmű tényekről kell vitatkozni, és ilyen tény az, hogy a migráció és a terrorizmus között összefüggés van, mint az egy EU-s szintű Századvég-felmérés is tanúsítja.   

„A migráció veszélyt jelent. Növeli a terrort, növeli a bűnözést, tömeges méretekben megváltoztatja Európa kulturális arculatát, lerombolja a nemzeti kultúrát. Ha ez az álláspont nem válik európai állásponttá, nem is tudunk cselekedni ezzel a veszéllyel szemben” – fejtette ki a miniszterelnök.

Egyetértett Donald Trump amerikai elnökjelölttel, aki kijelentette, hogy a terrorizmus megfékezésére az Egyesült Államoknak a világ legjobb titkosszolgálatát kell létrehoznia, a demokráciaexport politikáját meg kell fékezni, ugyanakkor a stabilitást meg kell erősíteni azokban az országokban, ahol válság van. Orbán példaként Törökországot emelte ki, de megemlítette Szíriát, Irakot, Egyiptomot és Líbiát is. Továbbá felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy a válságos helyzetben lévő afrikai országokban demográfiai robbanásra kell számítani. Emiatt a jövőben az igazán nagy nyomást Afrika gyakorolja majd Európára, ezért a határvédelem megerősítése elengedhetetlen.

Brüsszel a probléma oka, nem Mekka

Az Európa Unió vezetőinek szeptemberi, pozsonyi csúcstalálkozóján „a mundér becsületét védő elitet” szembesíteni kell azzal, hogy a problémánk oka nem Mekkában van, hanem Brüsszelben, és be kell látniuk, hogy a Brexitről nem Anglia tehet – jelentette ki.  

A régi Európa helyett az új Európára kell összpontosítani, amelyet a közép-európai államok testesítenek meg. A régi Európa változásra képtelen, az új viszont energiával teli, életképes, ezért úgy látja, hogy a visegrádi négyek hozhatnák létre a Közép-Európai Uniót. A V4-ek bővítését nem tartja ugyan célszerűnek, inkább koncentrikus körök kiépítését tartja jónak olyan országokkal, „amelyek hozzá tudnak adni a V4-ek erejéhez úgy, hogy nem bontják meg annak a homogenitását". Hozzátette, az első számú jelölt Ausztria, amelyre azért is szükség van, „mert róluk másképpen gondolkodik a külső világ, mint rólunk". Megjegyezte: jövő héten arról tárgyal az osztrák kancellárral, hogy Ausztria rendőrökkel, katonákkal és eszközökkel is jelenjen meg a szerb-magyar határon. Hozzátette, hogy Lengyelország már szorgalmazza a visegrádi négyek parlamenti közgyűlését.

„A folyamatos történések idejét éljük, nem a következtetésekét” – véli, és hozzáfűzi, hogy az a politizálás, amit a Fidesz 2010-ben elkezdett, mind azt bizonyítja, hogy Magyarország biztos pont akar maradni egy bizonytalan világban.

Egységes európai hadseregre van szükség

Orbán Vikor ezután a közönség kérdéseire válaszolván érintette a kárpátaljai magyarok, tágabban pedig Ukrajna problémáját. Meglátása szerint lelkiismereti kérdés Európa számára, hogy a Nyugathoz közeledni próbáló országot hogyan helyezi új alapokra.

A NATO mostani formája nem elegendő ahhoz, hogy az európai kontinens békéjét garantálja, ezért úgy gondolja, hogy létre kell hozni egy európai hadsereget, amely valódi közös haderő lenne, valódi közös ezredekkel, vezénylési nyelvvel és szerkezettel. A britek unióból való kilépésével ugyanis a kontinens katonai ereje jelentősen lecsökkent, és nem maradhatunk katonapolitikailag ebben a védtelen helyzetben - magyarázta Orbán Viktor.

Kitért arra is, hogy a nemzeti költségvetéseket át kell gondolni, a hadiipart be kell illeszteni a gazdaságpolitikai gondolkodásba. Hozzátette, mire ezt megcsinálják, évek telhetnek el, és „adja a Jóisten, hogy ne legyen szükség" ezalatt egy olyan európai hadseregre, amely az angolszászok és az oroszok nélkül is működik.

Úgy látja: egy európai hadseregnek két irányban kell megvédenie a kontinenst, kelet és dél felé, és ez összefügg a terrorizmussal és a migrációval szembeni védekezéssel. Szerinte részben az is oka, hogy a migránsok újra és újra nekifeszülnek és az embercsempészek nekiindulnak Európának, mert ők is látják, hogy gyenge. Egy szövetség, egy unió közös hadsereg nélkül nem is tud fennmaradni - adott hangot meggyőződésének.