A Magyarországgal szomszédos államok közül a szerbiai Vajdaságban a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete - fogalmazódott meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egyik csütörtök délutáni pódiumbeszélgetésén.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elmondta, Szerbia hétfőn megnyitotta az európai uniós csatlakozási tárgyalások 23. fejezetét, amelyik az igazságüggyel és az alapvető jogokkal foglalkozik. E tárgyalási fejezetnek része az a kisebbségi cselekvési terv, amelynek kidolgozásában a VMSZ is részt vett. Pásztor István áttörésnek nevezte a dokumentumnak azt a pontját, amely a nemzeti kisebbségek tagjainak arányos alkalmazásáról szól a közszférában és a közvállalatokban.

A politikus szerint már a szerbiai jogrend része, hogy a következő három évben fel kell mérni a kisebbségek jelenlétét a közintézményekben. Ezt követően kell elérni az etnikai arányoknak megfelelő állások biztosítását. Hozzátette: a vajdasági magyarságnak arra kell készülnie, hogy be tudja tölteni az ügyészségeken, a bíróságokon, a rendőrségben és más hivatalokban az őt megillető helyeket. Hozzátette, ha ma kellene tíz magyar bírót felvenni a szabadkai bíróságra, nem lenne meg hozzá a megfelelően felkészült magyar szakember. 

Pásztor István elmondta: a Szerb Haladó Pártban (SNS) - mellyel a VMSZ koalíciós tárgyalásokat folytat - nyitottság mutatkozik az arányossági törvény elfogadására. Hozzátette, a készülő koalíciós megállapodás része a törvény "tisztába tétele". 

Menyhárt József: a Híd nem kérte meg a kormányzati szerepvállalás árát

Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) újonnan megválasztott elnöke szerint a pártnak az önkormányzatok szintjén kell elérnie a nyelvi jogok alkalmazását, és biztatnia kell a felvidéki magyar lakosságot arra, hogy éljen a nyelvi jogaival. Úgy vélte, sok felvidéki magyarban a közös emlék elhalványul, és nem fogalmazódik meg közös terv a jövőre, márpedig a közös emlékezés és a közös terv adja a nemzetet.

Az MKP elnöke úgy vélte: a Híd magyar-szlovák vegyes párt nem kérte meg eléggé a kormányzati szerepvállalás árát, így a kormányprogramba kevés kisebbségi szempontból fontos kitétel került. Hozzátette azonban, hogy a jogok törvénybe iktatása nem elég Szlovákiában, mert a szlovák állam rendszeresen elszabotálja a törvények alkalmazását. 

Kollektív jogok nélkül nem fog menni?

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség titkára, Darcsi Karolina kijelentette, Kárpátalján azért nem lehet kisebbségi jogkövetelésekről beszélni, mert Ukrajna nem jogállam. Példaként hozta fel, hogy a közigazgatás átszervezésről elfogadott törvény tartalmazza, hogy a közigazgatási egységek kialakításánál figyelembe kell venni a kisebbségek igényeit, a törvény végrehajtási utasításaiból azonban már kimaradt ez a kitétel. Arról is beszámolt, hogy Kárpátalján presztízse van a magyar nyelvnek, megtanulásában a más nemzetiségűek is lehetőségeket látnak. Hozzátette, a magyarellenes megnyilvánulásokat rendszerint a Kárpátok hágóin túlról hozzák be a régióba. 

Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottja a hatóságoknak a székely szabadság napja kapcsán történt fellépését elemezve kijelentette: Romániában az adóhivatal is, a csendőrség is az egykori Securitate módszereit alkalmazva politikai rendőrségként lépett fel az SZNT ellen. Úgy vélte: nem nyomásgyakorlási eszközként kell tekinteni a nemzetközi szervezetekre, hanem olyan fórumokként, amelyek által párbeszédet lehet kezdeményezni az állammal. 

A beszélgetést moderáló Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: ha sokan nem is ismerik el, Közép-Európában létezik egy magyar ügy, és a térség országaiban akkor lesz társadalmi béke, politikai stabilitás, és gazdasági prosperitás, ha a magyar közösségek megkapják az őket megillető kollektív jogokat.