Csittszentiván: a kézműveskedő gyerekek központja

Csittszentivánban 14. alkalommal szerveztek kézműves napokat a héten, ahol 120 iskoláskorú gyerek ismerkedett a különféle hagyományos kézműves foglalkozásokkal: faragott, hímezett, agyagozott, gyöngyöt fűzött, bútort festett, néptáncot tanult. A tábor pénteken ért véget.

Nem csak a faluból, de a környező településekről, Mezőpanitból, Bergenyéből, Bándról, Maroskeresztúrról, Nyárádtőről és még Marosvásárhelyről is részt vettek a Bandi Dezső Kulturális Egyesület által 14. alkalommal megszervezett kézműves napokon – tájékoztatott Székely Lajos, az egyesület elnöke.

A tornatanár, aki faragni tanítja a gyerekeket, fiúkat és lányokat vegyesen, megmutatta, hogyan fogják a vésőt, mintát rajzolt a fára, biztatta a kezdőket. Egyszerre 15-20 gyerek volt jelen egy-egy műhelyben, ahol mindent kipróbálhattak, ügyeskedhettek, és ha valami jobban felkeltette az érdeklődésüket, akkor arra több időt szánhattak – magyarázta a pedagógus. A csoportokat felnőttek felügyelték, irányították a gyerekeket, többnyire az iskola tanárai, tanítói vállalták önkéntes alapon a foglalkozásokat.

A fafaragó foglalkozásokat még Bandi Dezső indította, – halála után vette fel a nevét az egyesület, változatos elfoglaltságot kínánva a gyerekeknek, akik nem ülnek a számítógép előtt, inkább jönnek faragni, átbicikliznek Panitból, Bergenyéből, vagy a szülők hozzák őket minden nap Marosvásárhelyről. „Olyan is van, aki éppen itt nyaral a nagyszülőknél és bekapcsolódik a tevékenységekbe” – mondta Székely Lajos a művelődési otthon alagsorában berendezett műhelyben.

Fent a színpadon néptáncoktatás zajlott, az iskolában pedig az osztálytermek műhelyekké alakultak: varrás, hímzés, szövés, agyagozás, bútorfestés, manadalakészítés, quillingezés történik. Székely Erzsébet ült a lányok között és az öltésekre tanította őket, zsebkendőt varrtak a tánccsoport zsebkendős táncához. A matematika tanárnő a tanévben is működtet egy kézimunkakört, ahol hasonló tevékenységet folytatnak – mondta, de minden évben vannak kezdők, akárcsak a fafaragóknál, bútorfestőknél, vagy agyagozóknál.

A gyerekek hírét viszik a tábornak, és évről évre egyre nagyobb az érdeklődés iránta. Ingyenes, minden nap egy szendvicset kapnak, felügyelet alatt vannak, szép dolgokat tanulnak – már csak ezért is érdemes idejárni, de a felelősségérzet, a készségek fejlesztése, az alkalmazkodás szempontjából is jót tesz nekik ez a nyári tevékenység.

Az egyhetes, ingyenes tábor létrejöttét a Communitas Alapítvány és a mezőpaniti önkormányzat támogatta. Pénteken, záráskor kiállításon mutatták be alkotásaikat a gyerekek a szüleiknek és érdeklődőknek. 

Kapcsolódók

Kimaradt?