Felmérte az udvarhelyszéki árvízkárokat Hargita Megye Tanácsa
Az árvízkárokat mérték fel Hargita Megye Tanácsa munkatársai július 5-én, kedden délután Kányád és Felsőboldogfalva község falvaiban.
Mint tapasztalhatták, a 133-as megyei út Székelydálya és Ége közötti szakaszán az árok nincs megfelelően kitakarítva, így nagyobb esőzések idején a víz kiönt a kövezett útra, medret vág magának. Dályán a patak támfalát újra kell építeni, mivel az a föld terhelésétől befelé dől, Ége Székelyderzs felőli kijáratánál pedig az árvíz a híd betonelemeit teljesen tönkretette, alámosta a földes részt.
György Sándor, Kányád polgármestere elmondta, a legnagyobb károk az infrastruktúrában keletkeztek, az áradás utakat rongált meg, kavicsozott és aszfaltrétegeket tett tönkre, ezenkívül nagyon sok kút vált ihatatlanná.
„Vasárnap este önkéntesek és hivatásos tűzoltók szivattyúzták a vizet, most következik a kárfelmérés a gazdaságokban. Sok bejelentés érkezik nemcsak ingatlanokban, hanem mezőgazdasági területeken is keletkezett károkról” – számolt be a kányádi községvezető.
Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke szerint minden ilyen helyzetben gyorsan kell döntéseket hozni, mert így könnyebb mindenkit meggyőzni arról, hogy segítsen a felhőszakadás okozta gondok megoldásában.
„Hiszek abban, hogy helyben, azonnal kell megoldást keresni, és kalákában orvosolni a bajt. Ugyanakkor kérünk pénzt a kormánytól az utak és a támfalak rendbetételére, és fontos, hogy a vízügyi hatóság is tegye a dolgát” – nyilatkozta a megyeelnök.
Sándor György megyei tanácsos elmondta, hogy Peteken a víz sok helyen alámosta a tavaszi karbantartáskor rendbe tett részeket, megtöltötte az átereszeket, befolyt az udvarokra. Hozzátette: a falun áthaladó 137A megyei út Brassó megyével köti össze a térséget, ezért is fontos a rendbetétele.
A Felsőboldogfalva községhez tartozó Ócfalván megállapították, hogy az Országos Vízügyi Igazgatóság nagyon sürgős beavatkozására van szükség, mert a Maros Megyei Vízügyi Igazgatóságot, amelyhez a térség tartozik, nem ura a helyzetnek. Mederszabályozásra és támfalas partvédelemre van szükség, hangzott el.
A megyei tanács munkatársai abban maradtak a falu lakosságával, hogy együtt, közös petícióban fordulnak az Országos Vízügyi Igazgatósághoz, hogy a gondokat kellő súllyal tudják bemutatni, mivel közel száz családnak immár negyedik alkalommal viszi el minden ingóságát a Hodos-patak. Borboly Csaba elmondta, hogy ebben együtt kell dolgozniuk, és közösen kell kérniük a hatóságokat – vízügyi, prefektusi és más közintézményt – ahhoz, hogy meghallják a hangjukat. A
megyeelnök reméli, ősszel olyan változás lesz, aminek következtében könnyebben fog hallatszani az itteni közösségek hangja a fővárosban, de addig is élni kell minden lehetséges eszközzel.