Csíkszereda a legzöldebb, Brassó a legszürkébb városa Romániának
Az egy lakosra eső zöldövezet tekintetében Csíkszereda a megyeközpontok között országos szinten a második helyen áll. Az abszolút rekorder Kapnikbánya.
Csíkszereda a legzöldebb erdélyi megyeszékhely, de országos szinten is egyetlen település előzi meg csupán. Az Országos Statisztikai Hivatal adatai szerint a székelyföldi városban 181 hektár zöldövezet van, ami azt jelenti, hogy minden egyes lakosra 42,7 négyzetméter jut.
A szeredaiaknál csak a sloboziaiak látnak több természetet, hallanak több madárcsicsergést az otthonaik körül, a Bărăganban fekvő városnak ugyanis 247 hektár zöldövezete és kb. 53 ezer lakosa van, vagyis lakosonként 46,3 m². Az ország tíz legzöldebb megyeszékhelye között további négy erdélyi van: Beszterce (35,1 m²/fő), Kolozsvár (25,3 m²/fő), Nagyvárad (22,8 m²/fő) és Szatmárnémeti (22,6 m²/fő). Az Országos Statisztikai Hivatal módszertana szerint a köztulajdonban levő, belterületen fekvő parkok, virágágyások, az azokat körülvevő gyepszőnyeg minősül zöldövezetnek, ellenben a kertek, gyümölcsösök és temetők nem.
Annak ellenére, hogy a Parkok Városaként is emlegetik, Temesvár országos viszonylatban a középmezőnybe tartozik, 15,7 négyzetméterrel. Marosvásárhelyen 13,6 négyzetméter zöldövezet jut egy-egy lakosra, Sepsiszentgyörgy pedig még szürkébb, 11,8 m²/fő-vel.
Valószínűleg kevesen tippelnék meg, hogy az ország legkevésbé zöld megyeszékhelye Brassó, hiszen ha az egykori Kronstadtra gondolunk, nagy valószínűséggel Fekete-templom és a Tanács-tér jelenik meg lelki szemeink előtt, a fölöttük tornyosuló, erdő borította Cenkkel. Tény azonban, hogy Brassó igazi betonrengetegnek számít, ahol egy lakosra mindössze 5 négyzetméter zöldövezet jut, negyedannyi sem, mint Bukarestben (21,4 m²/fő). A szemet gyönyörkedtető természeti környezet ellenére Nagybánya szintén Románia zöldövezetekben legszegényebb megyeszékhelyei közé tartozik, ahol minden egyes lakosra csupán 8,6 négyzetméter jut.
Az ország legzöldebb városa a máramarosi Kapnikbánya, melynek 5000-nél alig valamivel több lakosa és 352 hektár zöldövezete van, tehát lakosonként 662 négyzetméter. Sok a zöldövezet még Kovásznán (83,6 m²/fő) és az Arad megyei Lippán (137 m²/fő).
A rendszerváltás óta a magyarlakta megyék szinte mindegyikében nőtt a városi zöldövezetek kiterjedése. Hargita, Maros és Szatmár városaiban több mint 100 hektárral gyarapodott a zöldövezet, míg Kolozsban a növekedés megközelíti a 400 hektárt. Brassó megyében ellentétes folyamat játszódott le, több mint 200 hektárnyi zöldövezet tűnt el. A legtöbb zöldövezetet Bukarestben és Konstanca megyében építették be, előbbiben 350, utóbbiban pedig több mint 450 hektárt.
Az Európai Unió irányelvei szerint városi környezetben minden egyes lakosra 26 négyzetméter zöldövezet kellene jusson. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ennél lényegesen magasabbra teszi a mércét, ajánlása 50 négyzetméter/fő.