Romániában hiába indul büntetőeljárás a bántalmazó ellen, a családon belüli erőszak áldozatnak magánindítványban kell kérnie, ha azt szeretné: tartsák távol tőle az agresszort. Ráadásul a távoltartási kérelem elbírálásáig éppen elegendő idő telik el, hogy az áldozat a társa és a környezete nyomására visszavonja a feljelentést - hívta fel a figyelmet Kádár Hunor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem büntetőjoggal foglalkozó tanársegéde. A sértett büntetőjogilag ma szinte semmilyen védelemben nem részesül Romániában - mutatott rá.

Kádár Hunort annak az igazságügyi miniszternek címzett aláírásgyűjtési akciónak az apropóján kérdeztük, amelynek célja: attól a pillanattól kezdve, hogy a rendőrség megállapította a bántalmazás tényét, 24 órán belül minimum 14 napra automatikusan távolítsák el az agresszív felet az áldozat közeléből, még akkor is, ha a lakás a gyanúsított nevén van.

A sürgősségi távoltartási rendeletre az aláírásgyűjtők szerint azért lenne szükség, mert jelenleg ha kérvényezi is védelmet a sértett fél külön polgárjogi keresetben, a bíróságoknak 72 órát szabnak meg a döntés meghozataláig. A 72 órás határidőt ráadásul csupán néhány hónapja, 2016. január másodikától vezették be, addig a családon belüli erőszak megelőzősére vonatkozó 217/2003-as törvényben az állt, hogy a bíróságnak sürgősségi eljárásban kell tárgyalnia a kérést.

A nők elleni erőszak megelőzéséért küzdő hálózat (VIF) felmérése szerint a 217/2003-as törvény módosításáig a bíróságok átlagban 30 nap alatt döntöttek a távoltartási kérelmekről, ez idő alatt pedig az áldozat semmilyen törvényes védelmet nem kapott. Hivatalos adatok szerint 2014-ben 155-en haltak meg a családon belüli erőszak miatt. A statisztikák azt is megmutatják, hogy négy nőből egyet fizikailag vagy szexuálisan bántalmaz a társa, az esetek 75 százalékát pedig soha nem jelentik. 

A 72 óra nehezen tartható

A nők elleni erőszak megelőzéséért küzdő hálózat szerint a bíróságoknak megszabott 72 óra csak első pillantásra bíztató, a gyakorlatban viszont más a helyzet. A bíróság ugyanis bizonyítékok fényében dönthet, a törvényszéki orvosi látleletet pedig jelenleg Romániában tíz napnál hamarabb nem állítják ki. 

Hogy a 72 óra tartható legyen, nemcsak a bántalmazott félnek kell nagyon aktívnak lennie - még úgy is, hogy testi, lelki traumán esett át - , hanem a hatóságoknak is nagyon együtt kell működniük. A kérelmezőnek például már előre értesítenie kell a tanúkat, a kezében kell lennie a törvényszéki orvosi látleletnek, a rendőrségi feljelentésekről készült másolatoknak, a bántalmazásokról készült bizonyítékoknak, egyszóval nagyon a helyzet magaslatán kell állnia. Hogy mi minden szükséges még a határidő tartásáig, arról itt olvashat.

A vádhatóság csak akkor lép, ha nagyon súlyos a helyzet

Abszurd, hogy hiába indul büntetőeljárás a bántalmazó ellen, külön magánkeresetet kell benyújtania az áldozatnak, hogy tartsák távol agresszív társát - mondta megkeresésünkre Kádár Hunor, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem büntetőjoggal foglalkozó tanársegéde. Hozzátette, büntetőjogi eszközökkel is védeni kellene az áldozatot, hiszen a sértett családtag a büntetőeljáráson belül semmilyen többletvédelemben nem részesülhet, a büntetőeljárási törvénykönyv nem szabályozza a távoltartást mint kényszerintézkedést.

„Ma Romániában az ügyész csak akkor kérvényezi az előzetes letartóztatást, vagy a hatósági felügyeletet, ha borzasztó testi sértés, vagy súlyos nemi erőszak történt. Ha nem vernek félholtra, esetleg a harmadik feljelentésnél véli úgy a vádhatóság, hogy ideje lenne letartóztatni a bántalmazót. Nálunk még mindig az a felfogás, hogy a sértett védelme nem a vádhatóság feladata” - mutatott rá a gyakorló jogász.

Hozzátette, a legegyszerűbben úgy lehetne védelem alá helyezni az áldozatot, ha például őrizetbe vennék az agresszort, amennyiben a tanúk vallomásából már kitűnik: fennáll a további bántalmazás esélye. „Az őrizetbe vétel már nagyon hatásos lenne, az agresszor kétszer is meggondolná, mit csinál később. Sok országban ráadásul az őrizetbe vétel 72 órás, és nem 24, mint nálunk” - mutatott rá Kádár Hunor.

Egy másik eszköz az előzetes letartóztatás lehetne, ezt szintén kizárólag a vádhatóság kezdeményezheti. Egy másik igen alkalmas eszköz a bírósági felügyelet elrendelése lehetne, amely révén a bíróság megtilthatná a vádlott számára, hogy a sértettel találkozzon, és amennyiben azt nem tartaná be, elrendelhető lenne az előzetes letartóztatása. „Ismétlem, ezekkel a lehetőségekkel a gyakorlatban az a legnagyobb gond, hogy csak a vádhatóság kezdeményezheti, erre pedig sajnos csak a szélsőséges esetekben kerül sor. Gyakorlatilag egy személyt szinte halálra kell verjenek, hogy ezen kényszerintézkedések valamelyikének elrendelését a vádhatóság indítványozza. Ezért a leghatásosabb eszköz még mindig a távoltartási rendelet kérelmezése polgári peres, azaz magánindítvány útján” - magyarázta jogász.

Hozzátette, ez utóbbi eszközzel azért érdemes élni, mert Romániában a legegyszerűbb ügyekben is a nyomozás minimum 5-6 hónapig tart, és jogerős ítélet körülbelül 9-12 hónapon belül születik, tehát ez idő alatt a sértett folyamatosan újabb erőszakos cselekményeknek lehet kitéve. A büntetőeljárás végén, a jogerős határozatban a bíróság mellékbüntetés gyanánt megtilthatja a vádlottnak, hogy maximum 5 évig ne lépjen kapcsolatba a sértettel, és amennyiben ezt nem tartja be, újabb bűncselekményt követ el - ám lehet, már túl későn születik meg a döntés. 

Kádár Hunor összegzésképpen elmondta, a romániai joggyakorlatban visszaköszön az, ami a hétköznapokban látható: sok helyen természetesnek veszik, ha a férfinak úgy van kedve, megveri az asszonyt. „A legnagyobb baj, hogy sokszor a sértett is elfogadja, hogy ez normális dolog. Viszonylag kevés a feljelentés, ahhoz képest, hogy mennyi a családon belüli erőszak” - tette hozzá.

Az igazságügyi miniszter Facebookon üzent

Az igazságügyi miniszter, Raluca Alexandra Prună április végén egy Facebook-üzenetben jelezte, tudomása van arról, hogy az állami szervek nem képesek megelőzni és megfelelően büntetni a nők és a gyermekkel szembeni erőszakot. Ezért felkérte a minisztérium alá tartozó intézményeket, hogy dolgozzanak ki erre vonatkozóan egy tervet. Egyelőre nincs hír arról, hol tartanak a tervekkel.