A NATO nem akar újabb hidegháborút Oroszországgal, a Romániába telepített amerikai rakétavédelmi rendszer nem irányul Moszkva ellen, hanem kizárólag védelmi jellege van - jelentette ki csütörtökön Bukarestben Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Stoltenberg azt követően nyilatkozott, hogy Klaus Iohannis elnök fogadta hivatalában. Abból az alkalomból látogatott Bukarestbe, hogy csütörtökön üzembe helyezik az Olt megyei Deveseluban az amerikai rakétavédelmi rendszer romániai elemeit.

Stoltenberg hangsúlyozta, hogy lehetetlen erről a támaszpontból Oroszország ellen támadást indítani, és a rakétavédelmi rendszer a NATO térségén kívülről érkező fenyegetések ellen nyújt védelmet a tagállamoknak.

A főtitkár bírálta Moszkvát, felelőtlennek nevezte fenyegetéseit, és kifejtette, hogy a NATO az Ukrajnával szembeni agresszív orosz fellépés miatt erősítette meg a második világháború óta példátlan módon keleti határát. Hozzátette: az észak-atlanti szövetség végig nyitott volt Oroszországgal, ezért az oroszok maguk is tudják, hogy nem ellenük irányulnak a rakétavédelmi rendszer romániai elemei. Rámutatott: Oroszország erőszakkal változtatta meg a határokat, és szomszédait továbbra is fenyegeti.

Méltatta Románia elkötelezettségét az észak-atlanti térség biztonságának szavatolása mellett, valamint az ehhez való tevékeny hozzájárulását. Üdvözölte, hogy Románia teljesíti vállalását, és a katonai védelemre költi bruttó hazai termékének két százalékát.

Klaus Johannis is nyomatékosította, hogy a rakétavédelmi rendszer romániai elemei nem irányulnak Oroszország ellen. Románia üdvözli a keleti NATO-határok védelmének megerősítését, és Bukarestet aggasztja az ukrajnai és a moldovai helyzet, ahol csakis a politikai, nem pedig a katonai megoldások lehetnek életképesek - mondta Johannis.

A moszkvai külügyminisztérium szerint megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló szerződést, hogy az Egyesült Államok Romániába telepítette az európai rakétapajzs elemeit.

Az orosz diplomáciai tárca a pajzs Romániába telepítését hibának minősítette, és rámutatott, hogy a lépés közvetlen fenyegetést jelent Oroszország biztonságára.

A deveselui katonai bázisra három rakétaüteget telepítettek, egyenként nyolc elfogórakétával. A művelet 800 millió dollárjába került a Pentagonnak. A hivatalos washingtoni álláspont szerint a rakéták az Iránból Európára irányuló esetleges támadásokat hivatottak elhárítani.