A székely, pontosabban a Kovászna megyei modell a szórványban is sikeres lehet, az ott élő magyar közösségek is úgy érezhetnék, figyelnek rájuk – hangzott el az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program keretében hétvégén.

A hatodik éve működő keretében a hét végén Háromszéken találkoztak az akció résztvevői, így Kovászna Megye Tanácsa és az RMDSZ Háromszéki Területi Szervezete, valamint Brassó, Fehér, Hunyad és Szeben megye kultúraszervezők, illetve a háromszéki oktatási és kultúrintézmények képviselői.

A találkozó résztvevőit Lázár Kiss Barna baróti polgármester üdvözölte. Ezt követően Grüman Róbert megyei tanácsos, az RMDSZ háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke rámutatott, hogy a székely-szórvány együttműködés túlmutat a pénzügyi támogatáson, valódi közösségépítő, identitáserősítő program, amelyet a háromszéki önkormányzat és az RMDSZ a jövőben is prioritásként kezel.

Grüman Róbert szerint a többségében románok lakta megyék önkormányzatai számára is követendő példa lehetne az a Kovászna megyei gyakorlat, amely egyfajta kulturális autonómiamodell alapján a háromszéki román közösség a számarányának megfelelően részesül az egyházi, ifjúsági és kulturális megyei önkormányzati alapokból. Ennek a modellnek az átvételével a szórványban élő magyar közösségek is úgy érezhetnék, figyelnek rájuk.

Magyarságtudat-erősítő rendezvényekre van szükség

Demeter László, az RMDSZ háromszéki szervezetének szórványprogram-koordinátora ismertette az elmúlt hat évben megvalósult fontosabb programokat, majd felkérte a partnereket, hogy számoljanak be a megvalósításokról, mondják el véleményeiket, tapasztalataikat és ismertessék az idei terveiket.

A testvérmegyék programszervezői egyetértettek abban, hogy a szórvány vidékeken nagy szükség van a közösségépítő, magyarságtudat-erősítő rendezvényekre. Rámutattak, hogy a programok megszervezéséhez elengedhetetlen az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program keretében biztosított háromszéki támogatás, amely sok esetben “irányt, értékmércét és lendületet nyújt”.

A közösen szervezett programok, a székelyföldi tánc, a zene, a színházi, vagy egyéb kulturális, hagyományőrző rendezvények eljuttatják az együvé tartozás életérzését azon magyar közösségekbe is, amelyek nehezebben vehetnek részt hasonló eseményeken. Serfőző Levente, a szebeni Híd Egyesület elnöke kiemelte, hogy az ország gazdasági ranglistáján Kovászna megye bár nem az elsők között van, így még dicséretesebb, hogy erőfeszítéseket tesz a szórványban élő magyarok felkarolásáért.

Gudor Botond gyulafehérvári református esperes a szórványprogram lelkesítő hatásának példájaként említett Alvincet, ahol néhány évvel ezelőtt háromszéki fiatalok önkéntes munkával felújítottak egy szenes, üszkös épületet, a helyiek pedig ezen fellelkesedve ma már manzárdban gondolkodnak, és egy táborozó helyet hoznak létre önerőből.

Fontos hozadéka a programnak, hogy a szórványban élők is jobban figyelnek egymásra, gyakrabban vesznek részt egymás rendezvényein, segítik egymást. Habár a székely-szórvány program nem oldja meg az alapvető közösségi gondokat, irányt és értékeket mutat, lelkesít, erősíti az identitástudatot és ezért van nagy szükség rá.

Amikor az iskolák is összeérnek

 A hétvégi, háromszéki találkozó alkalmával csatlakozott a programhoz a Székely Mikó Kollégium és a Mikes Kelemen Líceum, amelyek képviselői elmondták, szeretnék szorosabbra fűzni kapcsolataikat a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal, illetve a dévai Téglás Gábor Iskolaközponttal. A Sepsiszentgyörgyi Művészeti és Népiskola igazgatója, Gáj Nándor szerint táborozási lehetőségek, kézműves foglalkozások, illetve a különböző zenei produkciók és néptánc előadások bemutatására és szervezésére van lehetőség a szórványban.

Az RMDSZ Nőszervezetének háromszéki, szebeni, valamint Hunyad megyei vezetői abban állapodtak meg, hogy igyekszenek összekapcsolni programjaikat, hiszen így minden magyar nő tehet minden magyar családért. A nőszervezeti együttműködés céljai között van az, hogy erősítsék a szórványban élő közösségek összetartozását, identitását azáltal is, hogy egyéni, vagy éppen családi barátságok születnek, a két vidék megismerheti egymás kultúráját, hagyományait.

A háromszéki önkormányzat elnöke, az RMDSZ Kovászna megyei vezetője, Tamás Sándor kifejtette: „A világ egyensúlya is úgy működik, hogy mindig az erősebb vigyáz a gyengébbre. A szülő a gyermekre, nagytestvér a kicsire. Így van ez nemzetek és nemzetrészek között is: a nagyobb felelőssége a gondoskodás. Ebben az esetben Székelyföld a tömbvidék, az erősebb. A mi feladatunk segíteni, közös lehetőségünk pedig, hogy ápoljuk ezt a kapcsolatot”.