Kevés a valószínűsége annak, hogy idén - választási év lévén - módosítják az alkotmány 48-as cikkelyét, amely kimondja: „a család a házastársak szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon” alapul - mondta el megkeresésünkre Varga Attila. Az alkotmányjogász szerint nem lesz meg a politikai akarat a parlamentben ahhoz, hogy az említett cikkelyt a következőképpen módosítsák: a házasság alapja „egy férfi és egy nő” szabad akaratnyilvánítása.

Mint arról már beszámoltunk, az ortodox egyház polgári kezdeményezéssel zárná ki az alkotmányból is a melegházasság lehetőségét. Eddig a szükséges félmilliónál jóval több, 825 ezer aláírás gyűlt össze az alkotmánymódosító törvénykezdeményezés támogatására. A megfelelő számú aláírás után népszavazás dönthet a családra vonatkozó jelenlegi alkotmányos tétel megváltoztatásáról.

Az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) személyek jogait védő szervezetek szerint a kezdeményezés csak a szexuális kisebbségeket akarja megalázni, hiszen a polgári törvénykönyv nemcsak a melegek házasságát tiltja, hanem a bejegyzett élettársi kapcsolatot is. A székelyföldi, erdélyi magyar melegek egyenesen vérlázítónak tartják, hogy miközben Európa Unió több mint húsz országában elismerik az azonos neműek kapcsolatát, Románia nem akar felzárkózni ehhez az irányvonalhoz.

Kik állnak a kezdeményezés mögött?

Az alkotmánymódosításhoz szükséges aláírásgyűjtést az ortodox egyházhoz közel álló, a civil szervezetek által létrehozott Koalíció a családért (Coaliție pentru familie) csoport kezdeményezte tavaly októberben.

A kezdeményezés azt követően kapott széles nyilvánosságot, hogy Ioan Selejan bánsági érsek aláírásra buzdította híveit a karácsonyi misén. „Írja azt az alkotmányban, hogy a keresztény család alapját a szentírásba foglaltak jelentik. Hogy családot Isten tanításai szerint csak nő és férfi teremthessen. Görögország ebben a kérdésbe térdre rogyott” - idézte az érsek szavait a pressalert.ro alapján az Adevărul. A kiadvány emlékeztett: Görögországban, ahol a lakosság 97 százaléka ortodox, decemberben megszavazták, hogy az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatban élhessenek.

Az ortodox egyházat vezető pátriárka hivatala elismerte, hogy támogatja a kezdeményezést, hivatalosan azonban nem vállalt szerepet az aláírásgyűjtésben. Ennek viszont ellentmond több sajtóbeszámoló is arról, hogy az aláírásgyűjtést sok ortodox gyülekezetben az év eleji házszenteléssel kötötték össze, sőt az iskolákban a vallástanárok révén szignókat gyűjtenek a 18. életévűket betöltött diákoktól.

Az iskolai akció a tanügyminisztérium figyelmét is felkeltette, és Mirabela Amarandei szóvivő felkérte az érintett pedagógusokat, hogy tartsák tiszteletben a tanügyi törvényt. A jogszabály 7. cikkelye tiltja az oktatási intézményekben a politikai vagy vallási alapon történő „térítéseket”.

Mivel érvel az egyház?

Az ortodox pátriárka szerint a keresztény család ma gazdasági, morális és spirituális válsággal néz szembe. Szerinte a hagyományos családi modell mára elkopott, elavult. A mentalitást ma már az individualizmus és a szekularizáció dominálja, amely nem az ima által felszentelt életet, a szülést és a gyermekek keresztényi hitben nevelését jelenti - idézte Daniel pátriárka szavait az Adevărul.

Az egyházi elöljáró szerint nő azoknak a száma, akik számára a házasság egy egyszerű szerződés két azonos, illetve eltérő nemű személy között, a társadalom alapját jelentő családot tehát egyre többen aláaknázzák. Kifejtette, az egyháznak kötelessége felvennie a harcot az új családmodellekkel szemben.

A kérdésben szinte kivétel nélkül a történelmi magyar egyházak vezetői is hasonlóan vélekednek, és az ügy mellé álltak. A történelmi magyar egyházak közül az unitárius egyház viszont kivételnek számít, a Magyar Unitárius Egyház például 2013-ban Bukarestben kifejtette: nem ért egyet azzal a megfogalmazással, hogy a házasság kizárólag férfi és nő között jöhet létre. 

Rácz Norbert, Kolozsvár-belvárosi unitárius lelkész megkeresésünkre felidézte, 2013-ban a Romániai Egyházak Egyeztető Tanácsa Bukarestben ülésezett, ahol az egyházak és a román állam közötti viszonyt tárgyalták. Az egyeztetés egyik fajsúlyos témája az alkotmány családra vonatkozó cikkelyének módosítása volt.

"Az unitárius egyház képviselőinek az volt az észrevétele, hogy az alkotmányt több, egyéb kérdésben is módosítani kellene, ezekről érdemi egyeztetéseket kell folytatni, nem szabad ilyen előkészítetlenül állást foglalni, ezért az ajánlott módosítást egyházunk képviselői nem írták alá. Jelen pillanatban az unitárius egyházban megoszlanak a vélemények a melegházasság kérdésben, és úgy gondoljuk, hogy a lelkiismereti szabadságunk adta lehetőség a véleménykülönbség, ami közösségünk sokszínűégét fejezi ki" - magyarázta a lelkész. Hozzátette, személyes véleménye nem változott 2013 óta a kérdésben, amelyet akkor a Facebookon osztott meg.

A konstancai ortodox érsekség tanácsadója, Eugen Tănăsescu az Adevărulnak kifejtette: Romániában még a heteroszexuálisok élettársi kapcsolatát sem szavaznák meg a honatyák, mert a politikusok félnek az egyháztól. „A politikusoknak inkább a néptől kellene félniük” - jegyezte meg.

Mivel érvel a melegjogi szervezet?

Florin Buhuceanu, az Accept Románia melegjogi szervezet elnöke közleményében kifejtette, nem tehetünk úgy, mintha nem látnánk: jelenleg olyan társadalomban élünk, ahol a család fogalma folyamatosan változik. Szerinte inkább a realitásokra kellene koncentrálni, és végre el kéne ismerni, hogy ma Romániában rengeteg az olyan család, amelyet nem lehet a hagyományos modellbe gyömöszölni.

Hogy a család ma már Romániában sem csak a férfi és nő között köttetett házasságon alapszik, jól jelzi a 2011-es népszámláláson regisztrált 800 ezer személy, amely élettársi kapcsolatban él - emlékeztetett Florin Buhuceanu. Hozzátette, arról sem feledkezhetünk meg, hogy több százezer szülő dolgozik évekig külföldön, az otthon maradt gyermekeket pedig rokonok nevelik, és ott vannak az egyszülős családok is. A realitás része továbbá, hogy Romániában is léteznek úgynevezett szivárványcsaládok, tehát olyan azonos nemű szülők, akik gyermekeket nevelnek.

„Az egyház minden olyan családot ki akar írni az alkotmányból, amely nem egy nő és egy férfi házasságán alapul?” - tette fel a kérdést az Accept elnöke. Hangsúlyozta, a kívül rekedt családokat az állam nem karolja fel kellőképpen, és ez előbb-utóbb vissza fog ütni. 

Elmondta, az alkotmányt nem szabad soha úgy módosítani, hogy az egyéni jogokat sértsen, és egy szekuláris államban az egyház nem állhat a törvények felett. Figyelmeztetett, hogy amennyiben sikeres lesz az alkotmánymódosító kezdeményezés, könnyen megnyílhat Pandora szelencéje, és egyházi nyomásra népszavazás tárgyává tehetik például az abortuszt, a halálbüntetést, a válást. 

Az Accept közleményében kifejti, mivel a polgári törvénykönyv világosan kimondja, a házasság intézményében csak egy férfi és egy nő vehet részt, és megtiltja a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét is az azonos neműek számára, így a „kezdeményezés az egyház és néhány homofób szervezet kísérlete arra, hogy a láthatatlan és védtelen LMBTQ-közösség ellen hangolja a közvéleményt, azt kommunikálva, hogy a melegek veszélyt jelentenek a családra”.

A polgári törvénykönyv 277-es cikkelye kifejezetten tiltja az azonos neműek házasságát, a bejegyzett élettársi kapcsolat lehetőségét, nem ismeri el a más országokban kötött ilyen házasságokat, legalizált kapcsolatokat. A törvénykönyv azt is tiltja, hogy az állam elismerje a heteroszexuális párok együttélését, ez azokra az esetekre is vonatkozik, ahol csak az egyik fél román állampolgár, és heteroszexuálisként a kapcsolatukat más országban jegyezték be.

„Vicces alkotmányunk Romániát nemzetállamnak is nevezi”

Megkeresésünkre több székely és más régióból származó meleg férfi és nő is kifejtette véleményét a kezdeményezéssel kapcsolatban. D. M. szerint „alkotmányunk eddig is kiváló humorérzékről tanúskodott, hiszen nemzetállamnak nevezi Romániát”. Hozzátette, ma lehet, hogy a melegek helyzetét lehetetlenítik el, holnap már más kerülhet sorra. Emlékeztetett, nemcsak az LMBTQ közösség tagjai menekülnek el az országból, ami jelzi: az állam, a törvényhozás képtelen felnőni a feladataihoz.

Egy leszbikus lány, F. H. szerint az egész kezdeményezés nem egyéb, mint „hisztérikus pánikreakció” a nemrégiben Görögországban megszavazott lépés miatt. „Nem tudom felfogni ép ésszel, hogy miért zavar bárkit, kinek mi köze van ahhoz, kivel szeretném hivatalosan is leélni az életem. Arra kényszerítenek, hogy más országban fizessek adót, hogy a belém fektetett költségeket máshol térítsem meg” - magyarázta. Emlékeztetett, hogy minden társadalomban a szexuális és nemi kisebbségek az összlakosság 4-5 százalékát teszik ki, ami azért is figyelemreméltó, mert Romániában a 2011-es népszámlálás szerint a magyar kisebbség az összlakosság alig több mint 6 százalékát jelentette. „A gondot nem feltétlenül az egyházak "középkori" hozzáállása jelenti a melegség kérdéséhez, hanem a közben kifejtett toxikus kommunikáció, amely engem is körülvesz és megbélyegez” - mondta.

A Másként Kolozsvár leszbikus blog egyik szerzője arra figyelmeztetett, hogy a legutóbbi, családról szóló püspöki szinóduson valóban nemet mondott ismét a katolikus egyház az azonos neműek házasságára, de a záródokumentum a homoszexuálisok iránti tiszteletet és befogadást szorgalmazza, bármilyen diszkrimináció nélkül.

„Miért fáj az egyházaknak, ha az alkotmány nem pontosítja azt, hogy a házasság kik között jön létre? Hiszen nálunk hivatalosan, jogilag csak a polgári házasság számít házasságnak, önmagában az egyházi esküvő még nem jelenti azt” - fejtegeti a szerző, utalva arra, hogy az egyházak hozzáállását minden olyan országban tiszteletben tartották, ahol hivatalosan is elismerték a melegek jogait: sehol nem kényszerítették arra őket, adja össze a melegeket. Éppen ezért érthetetlen, az egyház miért nem tartja tiszteletben, miért hátrálhatja, hogy a törvény előtt mindenki egyenlő legyen – világít rá.

„Kevés a valószínűsége most az alkotmánymódosításnak”

Megkeresésünkre Varga Attila alkotmányjogász elmondta, nemcsak az alkotmány mondja ki az egyház és az állam szétválását Romániában, hanem a lelkiismereti szabadságról és a felekezetek jogállásáról szóló törvény is. „Tudjuk, hogy Romániában ez nincs száz százalékosan így, hiszen az állam elfogult az ortodox egyház iránt” - tette hozzá.

Arra a kérdésre, mennyire kérdőjelezhető meg az alkotmánymódosító kezdeményezés, hiszen több egyház is elismerte, felkarolta a lépést, az alkotmányjogász tisztázta: a kezdeményező, a jogalany ebben a kérdésben nem az egyház, sem néhány civil szervezet, hanem az a minimum félmillió állampolgár, amely aláírta a kezdeményezést. Az már más tál tészta, hogy ki állt az ügy mögé, ki szervezi le mindezt - tisztázta.

Elmondta, a szükséges számú szignók összegyűjtése után az alkotmánybíróság ellenőrzi az aláírásokat, és a testület mondja ki, hogy procedurális szempontból rendben van-e ez a kezdeményezés. Az alkotmánymódosításhoz érvényes és eredményes népszavazás, valamint kétharmados parlamenti többség szükséges.

Az alkotmányjogász szerint viszont kevés a valószínűsége, hogy a parlamentben meglesz a politikai akarat a módosításhoz. „Szinte biztosra veszem, hogy ezzel a kérdéssel nem fog foglalkozni érdemben a parlament a választások évében, hiszen a téma kényes, és bármilyen döntést hozna, vitákat szülne. Ugyanakkor nehéz elképzelni, hogy a mostani parlamentben akármilyen változat mellett a kétharmados többség kialakítható lehetne” - magyarázta Varga Attila.

Hozzátette, bár félbeszakadt, de 2013 óta mégiscsak napirenden van az alkotmány nagyszabású módosítása. A tervezet szintén kimondja, hogy a házasság férfi és nő között köttetett intézmény. Meglátása szerint a jelenlegi polgári kezdeményezést javaslatként be fogják kapcsolni a folyamatba. Nyomatékosította, hogy ha valóban megváltoztatják az alkotmány házasságra vonatkozó cikkelyét, szinte lehetetlenné válik a melegek házasodási lehetősége Romániában.

Tiltja a diszkriminációt, de kizárná a melegeket

A román alkotmány a diszkrimináció tilalmát is megfogalmazza, és ebben a szexuális orientáció és nemi identitás alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma is szerepel. Ezt az elvet ugyanakkor a diszkriminációellenes törvény is kimondja.

Arra a felvetésre, hogy a családra vonatkozó cikkely módosításával nem-e kerül az alkotmány önmagával ellentmondásba, hiszen tiltja a szexuális orientáció alapján történő diszkriminációt, a házasság intézményéből mégis kizárná a melegeket, Varga Attila elmondta: nem alkotmányellenes az, ha az alkotmány szembe kerül önmagával. „Ez egy sajátos helyzet, hiszen az alkotmánynak is koherensnek kell(ene) lennie, de azt nem vizsgálhatja az alkotmánybíróság, hogy az alkotmány önmagával ellentmondásos-e. Pontosabban: hogy az egyik passzus nincs összhangban a másikkal, az az alkotmányozó szuverenitása, ezt nem bírálhatja felül például az alkotmánybíróság” - magyarázta a jogász.

Varga Attila példát is hozott arra, hogy a jelenlegi alkotmányban is vannak ellentmondások: az alapszabály kimondja, az egyedüli törvényhozó hatalom a parlament, viszont törvényhozó jogosítványt ad a kormánynak, hogy kormányrendeletekkel törvényerejű jogszabályokat hozzon.

Varga Attila ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a romániai jogrendben az LMBTQ- közösség tagjai nem számítanak kisebbségnek. Az alaptörvény hatodik cikkelye beszél ugyan az identitáshoz való jogról, tételesen fel is sorolja az identitáselemeket, de a szexuális orientáció, a nemi identitás nem szerepel ezek között. 

A többség dönthet a kisebbség fölött?

Arra a kérdésre, hogy egy kisebbség fontos kérdéseiről joga van-e a többségnek dönteni, emlékeztetett, hogy a 2013-as alkotmánymódosító-kezdeményezésben szerepelt egy javaslat, amely szerint a hatóságok a kisebbségeket érintő kérdésekben csak a velük való konzultáció után dönthetnek. Az alkotmánybíróság a 2014/80-as számú döntésében alkotmányellenesben minősítette ezt a javaslatot. „Ez azt jelenti, ha most jönne például egy, a nemzeti kisebbségekre vonatkozó hasonló polgári kezdeményezés, vélhetően alkotmányellenes lenne, hogy a kisebbségekkel való konzultáció után döntsenek” - mondta.

Kérdésünkre megerősítette: elméletileg a többség népszavazás útján akár arról is dönthet, hogy a magyar kisebbség mely tantárgyakat ne tanulhassa anyanyelvén. „A köztársasági elnök bármiről kiírhat országos népszavazást. Az persze a jóérzés hiánya lenne, ha olyan lényeges kérdésben írna ki népszavazást: mi oktatható anyanyelven és mi nem Romániában” - mondta az alkotmányjogász.