Rekord gazdasági növekedésre alapozta Daniel Cioloș kormánya a jövő évi költségvetés tervezetét. A 2016. évi gazdasági növekedés üteme ugyanis 4,1 százalékos lenne, a bruttó nemzeti össztermék 6 százalékkal növekedne, és elérné a 746,6 milliárd lejt, a költségvetés bevételei pedig meghaladnák a 231 milliárd lejt. 

A költségvetés egyébként az egészségügyet, az oktatást és a beruházásokat helyezi előtérbe, de jelentős többletet kap a Védelmi Minisztérium, a Belügyminisztérium, az elnöki hivatal és a titkosszolgálat is.

Szorít a deficitcél

Az állami költségvetés kiadásai 6,7 százalékkal lesznek nagyobb, mint 2015-ben, ez 15,85 milliárd lejt jelent, és ezzel a kiadások összege valamivel meghaladja a 252 milliárd lejt. A kormány ezeket a számokat a parlament és a kormány által hozott béremelési intézkedésekkel indokolja, amelyek jövőre éreztetik hatásukat.

Jövőre a személyzeti költségek 10,4 százalékkal lesznek nagyobbak, mint idén, meghaladják az 57 milliárd lejt, arányuk a bruttó nemzeti termékben (GDP) elérik majd 7,67 százalékot. Ebből az összegből fedezik egyébként a 10 százalékos béremelését is azoknak a közalkalmazottaknak, akik 2015-ben nem részesültek fizetésemelésben.

A költségvetési deficitet 2,8 százalékosra tervezik, ez 2,95 százalékos GDP-arányos eredményszemléletű (ESA) hiányt jelent. A költségvetési hiány leszorítása akár negatívan is befolyásolhatná az ország gazdasági fejlődését, mivel számítani lehet külső gazdasági veszélyekre, a nemzetközi környezet ingatagságára, az euróövezetben bekövetkező eseményekre, a feltörekvő gazdaságok – elsősorban a kínai gazdaság lelassulása –, a görögországi gazdasági válság fejleményei befolyására is.

A pénzügyi tárcának gondja volt arra, hogy a – 2,95 százalékosra tervezett – költségvetési hiány ne érje el a Maastrichti Egyezményben meghatározott 3 százalékos felső szintet. A romániai illetékesek szerint egyébként a költségvetési hiány 2017 után jelentősen csökken, és 2019-re nem haladja meg a GDP 1,63 százalékát.

Sztrádaépítés: pesszimista változat

A beruházásokra az idei 33 milliárd lej helyett jövőre 37,7 milliárd lejt fordítanak, ez a GDP 5,1 százalékát jelenti a 2015-ös 4,7 százalék helyett.  A közlekedési tárcának viszont be kell érnie 11,9 milliárd lejjel, ami 7,6 százalékkal kisebb összeg az idei 12,8 milliárd lejhez képest.

Ebből a pénzből a minisztérium várható beruházásai a közúthálózat feljesztésére összpontosítanak. Az viszont már szinte biztosnak látszik, hogy az infrastrukturális fejlesztésekről szóló, korábban elfogadott úgynevezett masterplanban foglaltakat nem lehet teljesíteni. A 2,95 százalékos deficit ugyanis túlságosan magas ahhoz, hogy ezek a költséges munkálatok elkészülhessenek 2020-ig.

Ez csakis abban az esetben vált volna lehetségessé, ha a szigorúan kézben tartott deficit mellett Romániának sikerül elfogadtatnia az Európai Bizottsággal egy strukturális reformzáradékot, amelynek értelmében Brüsszel engedélyezte volna a hiány 0,5 százalékos meghaladását. Ekkor Romániának sikerült volna 7 milliárd eurós kölcsönt felvennie, amelyből – az uniótól kapott pénzekkel együtt – finanszírozhatta volna autópálya-terveit.

A masterplan pesszimista változata most azt jelenti, hogy Románia 2020-ig csakis saját költségvetésére és a brüsszeli alapokra számíthat, amelyből csak annyira futja, hogy az ország befejezze a már kivitelezése alatt álló vagy megkésett sztrádaszakaszokat – vagyis a Nagyszeben-Pitesti autópályát és esetleg a Bukarest déli részén áthaladó körgyűrűt. 

Több pénzt kap az egészségügy, az oktatás

Feltehetően a bukaresti klubban pusztító tűzeset is – amelynek nyomán ismét felmerült a romániai egészségügy súlyos helyzete – szerepet kapott abban, hogy az új költségvetésben az ágazatra fordított összegek 13,5 százalékkal, vagyis abszolút számban 3,12 milliárd lejjel növekednek, elérik a 31,17 milliárd lejt, a jelenlegi 4 százalék helyett a GDP 4,2 százalékát.

De több pénzt kap az oktatás is, amelyre az idei évhez képest 9,6 százalékkal nagyobb összeget, azaz 2,37 milliárd lejjel többet fordítanak. GDP-arányosan erre az ágazatra 3,6 százalékot fordítanak, ez 0,1 százalékos növekedést jelent. Összesen tehát az oktatás 2016-ban közel 27 milliárd lejt kap.

Ez kiegészül majd azoknak az összegeknek is egy részével is, amelyeket a régiós fejlesztésre utalnak ki, ebből a pénzből ugyanis eleget tesznek az iskolák felújítására tett kormányígéretnek. A régiók fejlesztésére szánt összegek különben jövőre egymilliárd lejjel lesznek nagyobbak.

Több pénz a zsebekben

A költségvetés értelmében a bruttó átlagfizetés 7,2 százalékkal nő majd, ez reálértékben 6,6 százalékos növekedést jelenthet. Az orszégos minimálbér azonban nem növekszik 2016. január elsejétől, a beígért 1200 lej helyett továbbra is 1050 lej marad. A pénzügyi tárca szerint a növeléshez előbb hatástanulmányt kell készíteni, amelyből következtetni lehet arra, hogy a bérnövelés mekkora kihatással lesz Románia versenyképességre, illetve a magánszektorra. A fizetésemelés nyomán ugyanakkor megnövekedhet a munkaerő feketepiaca is.

Nagyobb összegeket kap a társadalombiztosítás is, a nyugdíjakat is ideszámítva. A növekedés ebben az esetében 4,6 százalékos lesz és az ágazatra fordítható összegek elérik a 79,37 milliárd lejt. E költség részaránya a jövő évi GDP-ben az idei 10,8 százalékról 10,6 százalékra csökken.

Az új költségvetés egyébként jótékonyan befolyásolja majd a jövő évi szociális helyzetet. Így például megkétszereződik a családi segély, amelyre 1,8 milliárd lejt különítenek el. 0,6 milliárd lejjel megnő a háborús veteránok, az etnikai és politikai okokból üldözött személyek juttatása, 25 százalékkal lesz nagyobb az egészségügyi dolgozók fizetése – ez 1,8 milliárd lejt jelent –, 1,7 milliárd lejt fordítanak az oktatásban dolgozók bérének emelésére, 1,3 milliárd lejbe kerül a helyi érdekeltségű közintézmények alkalmazottainak 12 százalékos fizetésnövelése, 556 millió lejt fordítanak a szociális segélynyújtásban foglalkoztatottak béremelésére, a fogyatékkal élők havi juttatásai úgyszintén növekednek.

Egyházi méltatlankodás

A 2016. évi költségvetés nem irányoz elő összegeket egyházi létesítmények építésére, felújítására, így tehát állami alapok nélkül marad a Bukarestben épülő Nemzet Megváltása Katedrális épülete is. A tavalyi évben 148 millió lejt, az idei esztendőben 177 millió lejt irányoztak elő egyébként ilyen célokra. A kormány feltehetően – a pénzhiány mellett – ezzel a gesztussal feltehetően a bukaresti tüntetők követelésének tett eleget, akik még azt a gondolatot is felvetették, hogy adóztassák meg az egyház jövedelmeit. 

A román ortodox egyház – maga Daniel pátriárka is – helytelenítette az állami pénzek megvonását, a pátriárka pedig a megadóztatás kapcsán arra utalt, hogy ezzel csak akkor értene egyet, ha az állam is visszaszolgáltatná a jogtalanul elvett egyházi vagyonokat. A kormány egyébként most már enyhített álláspontján, és támogatná a bukaresti katedrális építését – igaz, csak a „lehetőségekhez képest”.

A költségvetés ugyanakkor az egyházi személyzet javadalmazására fordított költségeket az idei 278,3 millió lejről 315,1 millió lejre növelte, a nem klerikális egyházi személyzet béreire szánt pénzt pedig 188,9 millió lejről 292,7 millió lejre emelte.

A határon túli román egyházi intézményekre 12,8 millió lej helyett 13 millió lejt fordít jövőre, 1,3 millió lejt szán az Athos hegyi Prodromu román kolostor finanszírozásának.