Nem járhatatlan, de tekervényes és akadályokkal tűzdelt az út, amely előrehozott választásokhoz vezetne Romániában – nyilatkozta a Maszolnak Varga Attila. Az alkotmányjogászt és volt RMDSZ-es képviselőt a pártok többsége által javasolt forgatókönyv alkotmányos akadályairól kérdeztük.

Szakértői kormány megalakítását és előrehozott választásokat javasolt a parlamenti pártok többsége az államfővel folytatott konzultációsorozat múlt heti, első fordulójában. Az RMDSZ azokat a lépéseket is ismertette Klaus Johannisszal, amelyek Kelemen Hunorék szerint az idő előtti választások megszervezéséhez vezetnének.

Az RMDSZ által javasolt forgatókönyv szerint az előrehozott parlamenti választásokat egy időben kellene tartani az önkormányzati választásokkal, és az ehhez szükséges jogi lépéseket a még november folyamán megalakulandó szakértői kormánynak kell megtennie. A kormánynak ugyanakkor normakontrollt kell kérnie az elvégzett jog-szabálymódosításokról az alkotmánybíróságtól, többek között azért, hogy a választásokat az új (pártlistás) rendszerben tarthassák meg.

A taláros testület azért kerül nehéz helyzetbe, mert egy korábbi határozatában – a Velencei Bizottság ajánlására – kimondta: az önkormányzati és a parlamenti választásokat nem lehet egy időben tartani, illetve a választási törvények a választás előtt egy évvel nem módosíthatják. Kelemen Hunor szövetségi elnök szerint azonban az alkotmánybíróság – tekintettel a sürgősségi helyzetre – különösebb presztízsveszteség nélkül felülbírálhatja korábbi határozatát, annál is inkább, mert ezt a döntését nem a román alkotmány előírásaira, hanem egy ajánlásra alapozta.

Egyetlen módon idézhetők elő az előrehozott választások

Varga Attila alkotmányjogász tájékoztatása szerint az előrehozott választások kiírásának alkotmányban rögzített feltételei egyértelműek, és a parlament feloszlatásához kötődnek. A parlamentet pedig csak és kizárólag abban az esetben oszlathatja fel az államfő, ha hatvan nap leforgása alatt két, egymás utáni kormányalakítási kísérlet megbukik a törvényhozói testületben.

E szerint ha ezen a héten bejelenti az államfő, hogy van egy miniszterelnök-jelöltje, az illetőnek tíz napon belül bizalmat kell kérnie a parlamenttől a kormánya összetételére és programjára. Ha nem nyeri el a parlament támogatását, akkor az államfő ismét konzultál a pártokkal egy új kormány megalakításáról. Ezt követően új miniszterelnök-jelöltet nevesít, akinek ismét a parlament elé kell járulnia kormányával és programjával.

 „Ha másodszor is elutasítja a kormányt, akkor az alkotmány szövege szerint az államfő feloszlathatja a parlamentet. Fontos ez a feltételes mód. Aminek az az értelme, hogy a parlament feloszlatása nem automatikusan történik, és ehhez az államfő csak asszisztál. Sőt az alkotmány azt is előírja, hogy az államfőnek ebben az esetben újra konzultál a parlamenti pártok vezetőivel” – magyarázta Varga Attila.

A volt RMDSZ képviselő szerint kicsit a valószínűsége annak, hogy a parlament kétszer elbuktassa az államfő miniszterelnök-jelöltjének kormányát. Ezt ugyan nem részletezte, de kételyei ahhoz kapcsolódhatnak, hogy a honatyáknak nem áll érdekükben lerövidíteni a saját mandátumukat. A román sajtó a napokban többször is cikkezett arról, hogy a képviselők és szenátorok „két kézzel is megszavazzák” Klaus Johannis jelöltjének kormányát, csakhogy még egy ideig tisztségben maradhassanak.

A bíráknak is figyelembe kell venniük a „népakaratot”

Az önkormányzati és parlamenti választások egy időben tartását tiltó alkotmánybírósági határozatról Varga Attila elmondta: ennek egyik alapja a választhatóság jogának oltalma. „Ha egy időben tartják a két választást, akkor egyes jelöltek választásra kényszerülnek. El kell dönteniük,  hogy az önkormányzati vagy a parlamenti választásokon induljanak” – magyarázta.

Ugyanez az alkotmánybírósági határozat vonatkozik arra is, hogy egy évvel a választások előtt nem módosulhat a választási törvény. Az egy év jelen esetben júniusban jár le. Tehát a határozat szerint az új rendszerben leghamarabb június végén lehetne parlamenti választásokat tartani, nem május végén, június elején, ahogyan például az RMDSZ szeretné.

Varga Attila hangsúlyozta, sem az alkotmány sem az alkotmánybíróság megszervezéséről szóló törvény nem rendelkezik arról, hogy milyen körülmények között értelmezheti újra a korábbi határozatát a taláros testület. „Ugyanakkor most egy rendkívüli helyzet állt elő, és amit az alkotmánybíróság korábban kimondott, az egy normális helyzetre vonatkozott. Ezt a határozatot a választók érdekeiben hozta annak idején a taláros testület, most azonban maguk a választók kérik az előrehozott választásokat” – fogalmazott az alkotmányjogász.

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire tartja megvalósíthatónak az RMDSZ és más pártok által javasolt forgatókönyvet az előrehozott választásokról, Varga Attila kijelentette: ez az út nem járhatatlan, de a szigorú értelemben vett jogi lépések meglehetősen nehezek. Szerinte az új kormánynak sürgősségi rendeletet kellene elfogadnia az előrehozott választásokról, amelyben hivatkozik a kivételes helyzetre, és ez kerülne az alkotmánybíróság elé.

„Ebbben az esetben a taláros testületnek figyelembe kellene vennie a legitim népakaratot, tekintettel arra, hogy az újraértelmezendő határozatát is a nép védelmében hozta meg” – jelentette ki Varga Attila.