„Az Európai Unióban a menekültkérdéshez, valamint a kisebbségi problémákhoz való viszonyulás közös jellemzője a tehetetlenség: amint például az ukrajnai helyzet is bizonyítja, Európának jelenleg nincs megoldása az etnikai kérdések rendezésére” – jelentette ki Markó Béla pénteken, Marosvásárhelyen.

A Dr. Bernády György Alapítvány által szervezett „Autonómia: elmélet és gyakorlat” elnevezésű konferencián az RMDSZ volt elnöke a különböző autonómiaformák megvalósításának lehetőségeiről, ezek európai kontextusáról beszélt. 

Markó Béla szerint téves megközelítés, ha az autonómia kapcsán kizárólag egyfajta közigazgatási felosztásra gondolunk: az autonómia ugyanis egy általános elv, amelyet a társadalomnak ugyanúgy el kell fogadnia, mint például a kisebbségek anyanyelvhasználathoz vagy az anyanyelvű iskolákhoz való jogát, mert ez elengedhetetlenül szükséges az identitás megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez.

„Az autonómia egy olyan elv, amely elválaszthatatlan az etnikumközi viszonyok általános rendezésétől, gyakorlatilag nincs elvi, csak nagyságrendi különbség például egy önálló magyar iskola és egy bizonyos terület sajátos státusának elfogadása között. Az autonómia ugyanis nem más, mint az önálló döntéshez való jog mindazokban a kérdésekben, amelyek az adott kisebbséget érintik. Az önálló döntéshozatalhoz való jog elengedhetetlen feltétel a kisebbségi közösségek önazonosságának megőrzéséhez” – szögezte le Markó Béla. Erről van szó akkor is, amikor a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a magyar oktatók döntéshozatali jogát kellene szavatolni, és számos más esetben is.

A bevándorlás kérdése kapcsán úgy vélte, a jelenlegi feszültségek nem az egységes Európát, hanem a nemzetállamokat erősítik. „Az európai vezetőknek most lett volna alkalmuk arra, hogy együttműködjenek, ehelyett kerítéseket építenek egymás között. Ez egy rossz megközelítés” – mutatott rá a politikus. Az Unió nem ismerte még fel, amit mi már egy jó ideje mondunk, hogy az Európai Unió jövője nem a gazdaságpolitikától, hanem az etnikai kérdés rendezésétől, a kulturális sokszínűség biztosításától függ – hangsúlyozta az RMDSZ volt elnöke.

Borbély: folytatni kell

„A Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kisebbségi szeminárium-sorozatának idei utolsó állomása – amelyet Autonómia: elmélet és gyakorlat címmel szerveztünk meg – ismételten arról győzött meg mindenkit, hogy folytatnunk kell a párbeszéd-sorozatot, hiszen mérvadó előrelépés a kisebbségi közösségek és a többségi társadalom kapcsolatában csak akkor következhet be, ha képviselőik egymást folyamatosan informálják a közösségeik számára fontos témákról, problémákról. Fontos, hogy közösen próbáljunk megoldásokat találni, és ebbe a folyamatba a jövőben azon állami intézmények vezetőit is be szeretnénk vonni, amelyek a kisebbségi jogok gyakorlati alkalmazásáért felelősek” – hangsúlyozta Borbély László Maros megyei képviselő, a Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány kuratóriumi elnöke pénteken, szeptember 18-án a szeminárium záróbeszélgetésén.

A beszélgetések során kiderült: bár léteznek jelenleg is érvényben lévő kisebbségi törvények, és Románia több nemzetközi egyezményt is aláírt, nincs egy olyan követési rendszer, amely a vállalt jogok alkalmazását biztosítaná. Ezért a jelenlévők egy olyan monitoring rendszer kialakítását javasolták, amely világosan megfogalmazza, hogy milyen kötelezettségei vannak azoknak az intézményeknek, amelyek törvény szerint kell alkalmazzák a nemzeti kisebbségi közösségekre vonatkozó jogszabályokat.

Összegzésében Borbély elmondta: az RMDSZ azért választott a dél-tiroli autonómia-modellhez hasonló tervezetet, mert abban világosan meg vannak fogalmazva azok a kitételek, amelyek minden téren védelmezik a kisebbségben élő közösségeket. „Romániában egyébként van hagyománya a különböző autonómiaformáknak, ha megnézzük, a történelem során gyakran megjelent az igény bizonyos autonómia típusokra, sokszor a román közösség részéről is. Éppen ezért, a szemináriumon eldöntöttük, hogy a két napos találkozón elhangzott beszédek anyagait kötetbe szedjük és kiadjuk, de emellett megjelentetünk egy olyan kiadványt is, amely az elmúlt évszázadok során a Románia területén felbukkant autonómiaformákat tartalmazza és magyarázza majd” – tájékoztatott Borbély László.

Vincze: jogosan érezzük úgy, hogy kevés az előrelépés

Vincze Loránt, a FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára az európai autonómia-modelleket mutatta be, kitérve azok létrehozásának körülményeire, majd az erdélyi magyar önrendelkezési törekvések jelenéről beszélt.

„Jogosan érezzük úgy, hogy kevés az előrelépés, mindannyian tapasztaljuk, hogy a román többség, a romániai elit nem áll készen az EU több mint 16 országban sikeresen működő kollektív jogok rendszerének elfogadására. De látnunk kell, hogy a román társadalom a szociális, gazdasági élet számos más területén is nagyon lassan fejlődik. Elég, hogyha az elmulasztott országos jelentőségű infrastruktúra-fejlesztésekre gondolunk, a megígért és soha meg nem épített sok száz kilométer autópályára” – fogalmazott Vincze Loránt. Elmondta, szeretné, ha egy következő konferencián az autonómia-modellek között már az erdélyi magyarok önrendelkezéséről is beszámolhatna és az autonóm területek zászlói között a székely zászlót is feltüntethetné.

A FUEN alelnöke szerint az autonómia romániai elfogadtatását célzó munkát folytatni kell: „érdekvédelmi szervezetként, európai partnereink segítségével az a feladatunk, hogy a megértés és elfogadás folyamatát minden eszközzel felgyorsítsuk. Ehhez folyamatosan ismételnünk kell érveinket, koncepciónkat, szövetségeseket kell keresnünk a román többség soraiból, és mindezek mellett fel kell mutatnunk a magyar közösség egyöntetű támogatását” – mondta el Vincze Loránt a marosvásárhelyi Bernády-konferencián.