Kerekasztal-beszélgetés Marosvásárhely gazdasági helyzetéről, a román-magyar viszony szemszögéből is nézve, képzőművészeti kiállítás megnyitó a Bernády Házban, fotótárlat a Kultúrpalotában, ugyanott Boros Tety karikaturista egyéni kiállítása, kortárs művészetek az Aranykakas udvarán, gyerekfoglalkozások a Maros partján, kézműves vásár, borkóstoló, dzsesszkoncert a Kultúrpalota előtt kialakított Palotaudvarban, világtalálkozó a Bolyai udvarán, kultúrtörténeti előadás a Teleki Tékában, színházi bemutató, bajai halászlé-kóstolás, magyarnóta-est és még sorolható, mi minden gazdagította az idei, 3. Vásárhelyi Forgatagot.

Fél lábbal a belvárosban

Az idén is a Maros-part ad helyet a rendezvények zömének, ám az érdeklődőknek mégsem kell Marosszentgyörgyig  gyalogolniuk, a polgármesteri hivatal kegyes volt és a Víkend-telep melletti Sportakadémia udvarát, illetve a Marosnak még a városhoz tartozó partszakaszát átengedte a Vásárhelyi Forgatagnak. A Kultúrpalota előtti utcarészt is lezárták, és egy színpadot állítottak ott fel, amely leginkább klasszikus- és dzsesszkoncertek helyszíne, előtte pedig a napernyők alatt padok és asztalok, ideiglenes bár, sörrel, kávéval, üdítővel.

Nem szobrokkal kell vonzani a turistákat

Miért nem működik Marosvásárhelyen a gazdaság, miért kerülik el a várost a befektetők, mit nem tesznek meg, vagy mit kellene megtenniük a vásárhelyieknek, hogy fejlődésnek lendüljön a város – ezeket a kérdéseket fogalmazták meg a résztvevők és keresték a választ. Hiányos az infrastruktúra, az iskolák nincsenek kellőképpen felszerelve, hogy a diákok gyakorlatban is elsajátíthassanak egy-egy tudományt, nem mernek kezdeményezni, nincs elég turisztikai látnivaló, szobrokat állítanak, holott azok az idegenforgalom számára nem jelentenek semmit, hiányzik egy igazi városgazdálkodási, fejlesztést elősegítő stratégia – így lehetne röviden összefoglalni a lényeget.

Ponyvaregény, a örök befutó

A Teleki Téka udvarán a Beszélő könyvek sorozat augusztusi rendezvényét tartották meg a Vásárhelyi Forgatag keretében. A meghívott Kőszeghy Péter, a Magyar Tudományos Akadémia főmunkatársa a ponyváról, vagyis a 16-19. századi népszerű irodalomról értekezett, hangsúlyozva, hogy nem a klasszikus ponyváról van szó, hanem azokról az olvasmányokról, amelyek a legkedveltebbeknek számítottak azokban a századokban. Két kategóriában határozta meg: a praktikus, hétköznapit és a szórakoztatót. Az előzőbe a naptárak, öröknaptárak, csíziók és prognosztikumok tartoztak, míg a szórakoztató irodalmat a históriás történetek, tudósító énekek jelentették. Az egyik legismertebb énekes Tinódi Lantos Sebestyén, aki annak ellenére, hogy a műfaj képviselői általában épp csak tengették az életüket, ő meggazdagodott, nemességet kapott, házat vett Kassán. Műveit Kolozsváron adatta ki, a császár pedig, hogy élvezhesse azokat, lefordíttatta Zsámboki Jánossal. A könyvtár udvarán felállított pódiumon Szász Emese és Fehér Csaba zenészek furulyán és lanton adták elő, mintegy illusztrálva az elhangzottakat, Tinódi egy-egy művét.

Világtalálkozó fergeteges hangulattal

A 3. Marosvásárhelyiek Világtalálkozója is fergetegesre sikeredett, szervezők és résztvevők elégedettek lehettek, a művészi műsor, a kötetlen beszélgetések, a helyszínek – minden megfelelt az elvárásoknak. Mert ahogy Kirsch Attila, a találkozó programfelelőse mondta a szombati gálaesten, az elsőt tartják etalonnak, ahhoz kell igazodniuk ezentúl minden alkalommal. Most sem vallottak szégyent, a Bolyai udvarán kialakított Nosztalgia kávéház színpadán B. Fülöp Erzsébet rendezte a művészi műsort, amelyben népszerű dalok, humoros jelenetek, nóták is helyet kaptak.

A kávéház asztalainál ülőket pedig arról faggatta a műsorvezetői szerepet is betöltő B. Fülöp Erzsébet, hogy milyen egy igazi férfi, melyek voltak Vásárhely legkedveltebb vendéglői, kik zenéltek ott.

Dübörgő munkagépek próbálták rontani a viszontlátás örömét

Testvértelepülések a gálaesten

A gálaesten Marosvásárhely három testvértelepülése is képviseltette magát: Zalaegerszeg, Kecskemét és Baja, az idei díszvendég. Tavaly Zalaegerszeg volt, jövőben Kecskemét lesz az esemény díszvendége.

És most jön a híres bajai halászlé receptje

A Maros-parton a gasztronómia is fontos szerepet kapott, a sok kínálat közül leginkább a bajai halászlé iránt volt nagy érdeklődés. A bajai küldöttség „halkommandója” hatvan adag halászlével kedveskedett a vásárhelyieknek.

Mi kell a bajai halászlébe? Egy négy fős adaghoz: 2 kiló ponty, két fej hagyma, két evőkanál bajai pirospaprika, ízlés szerint só, 2-3 darab cseresznyepaprika, 2-3 zöldpaprika, és fél kiló gyufatészta. A bajai halászlét rendszerint a gyufatésztával fogyasztják, és utána külön eszik meg a halat. Ez most nem így történt, a Maros-parton nem volt erre lehetőség, de mindenki kapott a táljába gyufatésztát, halat és halászlét is, akinek volt ereje a napon állni, az kétszer is beállt a sorba.

Kortárs művészetek az Aranykakasban

Az Aranykakas udvarán berendezett Szféra kortárs művészetek tere leginkább a fiatalokat szólította meg, és a románok számára is vonzónak bizonyult. Kortárs zene és kortárs képzőművészet, filmvetítés, design-vásár, beszélgetések, előadások színesítették a programot. Különleges helyen különleges események – így lehetne röviden összefoglalni.

A Vásárhelyi Forgatag vasárnap is folytatódik, a Palotaudvar, a Borudvar, a Maros-part, az Aranykakas udvara estig várja a forgatagozókat. A Kultúrpalota nagytermében este hattól Dévai Nagy Kamilla és Kilyén Ilka közös műsora, a Bokréta című előadás várja a közönséget.