A Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) úgy működik, mint egy közpénzeket elnyelő fekete lyuk. A pénzek azonban nem tűnnek el nyomtalanul: megjelennek a társaság igazgatóinak, munkatársainak hatalmas fizetésében, jelentős vagyonában – állítja a CNADNR egyik igazgató-helyettese.

„A versailles-i kastélynál is nagyobb házak”…

Alin Goga a napokban tálalt ki a sajtónak a társaságnak folyósított pénzek rendszeres lenyúlásáról. Szerinte ez jelenség a magyarázata annak, hogy bár az országnak van autópályák építésére szakosodott cége – amelynek évi költségvetése eléri az 1,7 milliárd dollárt – Romániában mindössze 700 kilométernyi sztráda épült. Pedig a CNADNR rendelkezésére álló évi összegből minden évben 300 kilométernyi autópálya épülhetne, vagy pedig 2500 kilométer utat újíthatnának fel.

A társaság craiovai kirendeltségének beruházásokkal foglalkozó igazgató-helyettese szerint a CNADNR több vezetőjének „nagyobb háza van, mint a versailles-i kastély”, jóllehet egész életükben állami cégnél dolgoztak. Goga azt sem titkolta, hogy a cég vezetői egymillió euró értékű szerződéseket 10 millió eurósra srófoltak fel, a tenderfüzeteket pedig testre szabták. „Ha megnéztem a tenderfüzetet, 70-80 százalékos eséllyel megállapíthattam, milyen cégre írták ki” – mondta.

Takarékosság – 30 millió lejes veszteséggel

A Számvevőszék 2013-ban alapos ellenőrzést tartott a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társaságánál. Ekkor több szabálytalanságra figyelt fel, amelyek szerepelnek az akkori jelentésében. Amint kiderült, a társaságnál gyakorlattá vált például az, hogy nem vitték végig az ellenük indított pereket. Így például a 2008-2009 közötti időszakban a társaság a bukaresti táblabíróság döntése értelmében több mint 30 millió lejes kártérítést fizetett ki késedelmi kamatként a Dorinel Umbrărescu által vezetett Spedition UMB cégnek, holott lett volna lehetősége a fellebbezésre.

A társaság a fellebbezés elmulasztására nevetséges érvet talált, leszögezve, nem volt elegendő pénz a fellebbezés benyújtásához szükséges bélyegre, emellett úgy gondolták, hogy a lemondva a további pereskedés folytatásáról pénzt takarítanak meg a cégnek.

A Számvevőszék az indoklást természetesen nem fogadta el, hiszen a felbélyegzés alig több mint 63 ezer lejbe került volna, a kifizetett késedelmi kamat pedig meghaladta a 30 millió lejt. Ilyen takarékoskodás mellett nem csoda, ha elfolyik a közpénz. A társaság közel 30 millió lejt fizetett ki a szerződéses feltételek téves (?) értelmezése, vagy (tudatosan) törvénytelen szerződéses kitételek miatt.

Testre szabott versenyfüzetek, el nem végzett munkák

Az Alin Goga által említett testre szabott tenderfüzetekkel a Számvevőszék ellenőrei is találkoztak. Ilyen pályázatot írtak ki például a Cernavoda-Konstanca autópálya esetében is, amelyet ráadásul az Európai Beruházási Bank pénzéből finanszíroztak. A sztráda egyik szakaszának építését ily módon a Colas cég kapta meg, amelynek árajánlata jóval magasabb volt a versenytársak árainál. A Számvevőszék ellenőreinek megállapítása szerint a „testre szabott” tenderfüzetek közel 225 millió lejes kárt okoztak az országnak.

Az ellenőrök arra is fényt derítettek, hogy a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága nem egyszer túlértékelte a szerződéseket. Így járt el 2011-ben, a Cernavoda-Medgidia autópálya esetében is, az Astaldi-Max Boegl céggel megkötött szerződésnél. Itt a robbantásokhoz szükséges anyagoknál számolt el többletben 625 ezer lejt – ráadásul a szerződés értelmében ezeknek az anyagoknak a költségeit nem a társaságnak, hanem a kivitelezőnek kellett volna fedeznie.

Nem volt ritka eset az sem, amikor a társaság el nem végzett munkákért fizetett busásan. Erre az Országos Korrupcióellenes Ügyészség hívta fel a figyelmet a bíróság elé küldött ügycsomójában. A munkálatok el nem végzését hamisított iratokkal akarták leplezni. A társaság a Romstrade cég esetében három híd kivitelezéséért fizettek ki csaknem 2 millió lejt. Ezek a hidak természetesen csak a hamis iratokban léteztek. Ugyanakkor a társaság 17 millió lejt fizetett fiktív anyagvásárlásokért, továbbá nem létező, „negyven centiméternél nagyobb átmérőjű fák kivágásáért”, azok rönkjeinek és gyökereinek eltávolításáért. Minderre több mint 4 millió lejt fordított.

Bérek, juttatások, bónuszok

A vezetői hatalmas fizetéseket kapnak, de ez nem elég ahhoz, hogy ne harapnának rá a csúszópénzekre is. A társaság vezérigazgatója, Narcis Neaga tavaly összesen csaknem 231 ezer lejt vett fel fizetésként. Adóbevallása szerint földje van Tuzlában, négy háza Nagyszebenben és Bukarestben. Igaz, őt jócskán megelőzi a társaság korábbi vezérigazgatója, a kolozsvári Mircea Pop, akinek három háza, nyaralói vannak, garázsában Mini Cooper, Mercedes és Jaguár luxus autó parkol, 100 ezer lej értékben van ékszere, bankszámláján 200 ezer lej található.

A CNADNR alkalmazottainak bére voltaképpen nem nyilvános, azt azonban tudni lehet, hogy a fizetések mellett csaknem mindenki külön juttatásokat, bónuszokat kap, amelyek nem egyszer túllépik magának a fizetésnek is az összegét. Az alkalmazottak az egy helyben letöltött évek után fizetésük 30 százalékában részesülnek, emellett hűségpénzként bérük további 10 százalékát kapják meg, fizetésük 75 százaléka jár „bónuszként” az európai alapok lehívásáért, vezetőségi pótlékuk 45 százalékra rúg.

„Agyonlőnének, mint a kutyát”

Az infrastruktúrára fordítandó pénzek lenyúlása következtében Romániában nem csak kevés autópálya épült, de európai viszonylatban is a legdrágábbak közé tartoznak a hazai sztrádák – amelyek egy-két év alatt máris felújításra szorulnak, vagy pedig még átadás előtt válnak használhatatlanná, mint például a Nagyszeben-Szászváros autópálya. Aggasztó az is, hogy a csigalassúsággal haladó sztrádaépítések üteme tovább csökken, évente egyre kevesebb autópályát adnak át.

Mivel az infrastruktúra – hivatalosan – igen sok pénzben részesül, így tehát sok pénzt is lehet lenyúlni, ezért a kormánypártok mindegyike igen ügyel arra, hogy a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága ne csússzon ki a kezéből. A vezetőket nem szakértelem, hanem párthűség szerint nevezik ki.

A társaság köreiből származó hírek szerint a mostani igazgatót, Narcis Neagát szociáldemokrata párthívek ajánlották a tisztségbe Dan Şova volt tárcavezetőnek. Narcis Neaga megmaradhatott tisztségében annak ellenére, hogy a társaság képtelen volt lehívni az európai alapok jelentős részét, hogy számos, közöttük uniós alapból történt szerződést függesztettek fel, hogy komoly minőségi gondok támadtak a Nagyszeben-Szászváros autópályánál.

A társaságnál tapasztalható súlyos hibákra Alin Goga már korábban is felhívta a figyelmet, amikor leszögezte: ha az emberek tudnák, miként folyik el a közpénz a társaságnál, akkor a vezetőit agyonlőnék, mint a kutyát. Akkor is, most is a társaság megbüntette. Korábban pert nyert a bíróságon, most pedig azért függesztették fel tisztségéből, mert engedély nélkül adott interjút.

Kijelentései nyomán a közlekedési tárca ellenőrző testülete vizsgálatot indított a társaságnál – az elmondottak alapján azonban az ellenőrzésnek aligha lesz foganatja.