A negyvennyolc magas rangú állami vezető fizetéseinek nagyarányú megemelését követően Románia az Európai Unióban az első helyen áll az „elit” és az „egyszerű halandó” bérarányát tekintve.

Nagyobb bér – nincs lopás?

Klaus Johannis aláírta a „kiemelt tisztségviselők” béremelésére vonatkozó jogszabályt – amit akár magától értetődőnek is tekinthetünk, hiszen az államfő maga is tagja volt a „negyvennyolcaknak”, azaz fizetése is jócskán megemelkedett, összege csaknem a kilencszerese az országos bruttó átlagbérnek.

A „kiemelt negyvennyolcak” között vannak – az államfő és a miniszterelnök mellett – a miniszterek, a parlament házelnökei, a titkosszolgálatok igazgatói. Béreik augusztus elsejétől emelkedtek meg igen jelentős mértékben a kormány rendelete értelmében.

Klaus Johannis és Victor Ponta, illetve a parlament két házelnöke – akiknek fizetése eddig is a legmagasabbak közé tartozott – a kormányrendeletnek megfelelően most már havi 21 540 lejes fizetést kap, ami a jelenlegi árfolyamon 4895 eurónak felel meg. A „negyvennyolcak” természetesen megtalálták a béremelés indokát: szerintük a korábbi, 1500 eurós havi bérük a legalacsonyabb volt a hasonló szintű európai tisztségviselők között.

Gabriel Oprea kormányfőhelyettes-belügyminiszter azzal is érvel, hogy a nagyarányú fizetésemelés elejét veszi a korrupciónak is. Érvét nyomban átvették a „negyvennyolcak” is.

Dobogósok

Egy romániai napilap a fizetésemelések apropóján összehasonlított több európai ország államfőjének és a miniszterelnökének havi bruttó fizetését az ottani bruttó átlagbérrel, az így kapott arányt pedig „pimaszsági mutatónak” nevezte el. A táblázatból világosan kiderül, hogy az idei, augusztusi béremelést követően Románia magasan vezeti ezt a listát.

Romániában az átlagfizetés pillanatnyilag 2500 lej, vagyis 563 euró – derül ki az Országos Statisztikai Intézet májusi kimutatásából. Augusztus elsejéig az államfő és a miniszterelnök bére nagyjából háromszorosa volt az országos bruttó átlagbérnek – a „pimaszsági mutató” értéke tehát 3 volt. A fizetésemelést követően a román államfő és kormányfő bére csaknem kilencszerese (8,7) lett a bruttó átlagbérnek.

Érdekes módon a „pimaszsági mutató” listáján a második helyet egy Romániához hasonlóan szegény ország, Bulgária foglalja el. Románia déli szomszédjának államfője havonta 2900 eurót keres, a miniszterelnök bére pedig 2280 euró. A „pimaszsági mutatót” Bulgáriában így 6,8 és 5,2.

A dobogó harmadik helyét Magyarország foglalja el, a miniszterelnök havi fizetése 4910 euró, ami az országos bruttó átlagbér 6,2-szerese. A csőd szélén táncoló Görögország vezető politikusa sem panaszkodhat – bár lecsúszott a dobogóról. Alexis Ciprász miniszterelnök a bruttó átlagbér 5,6-szeresét keresi, havi fizetése 7213 euró.

A francia államfő 30 százalékkal kevesebb pénzt kap

A Romániánál, Bulgáriánál, Magyarországnál jóval fejlettebb államok – mint például Németország, Franciaország vagy Nagy-Britannia – meg sem közelítik a dobogó első három fokán álló országokat.

Franciaországban például az államelnök és a kormányfő fizetését 2012 óta 30 százalékkal csökkentették. Így tehát a bruttó 21 194 euró helyett most csak havi 14 836 eurót vihetnek haza havonta – ez az országos átlagbér 5,9-szeresének felel meg.

Németországban Angela Merkel kancellár havi 18 ezer eurót keres – ez a bruttó átlagbérnek csupán az 5,1-szerese. Nem jár messze ettől az aránytól Nagy-Britannia miniszterelnöke, David Cameron sem, aki a bruttó átlagbér 5,6-szeresét, vagyis 16 870 eurót kap. A közép- és délkelet európai országok államfőinek és miniszterelnökeinek bére váltakozó, de egyikük fizetése sem lépi túl a bruttó átlagbér ötszörösét.

A „pimaszsági mutató” rangsorát Spanyolország és Norvégia zárja, ahol a legkisebb az arány az államelnök és kormányfő fizetése, valamint az országos átlagbér között. A két ország miniszterelnöke alig háromszorosát kapja a bruttó átlagbérnek.