Felmérés: a románok Európa legoptimistábbjai
A románok a legderűlátóbbak Európában országuk gazdasági fejlődését és saját anyagi körülményeiket, helyzetüket illetően – legalább is a felmérések szerint. Közel 60 százalékuk érzi úgy, hogy Románia gazdaság helyzete javulni fog az elkövetkező 12 hónapban.
A közvélemény-kutatást a brit GfK kutatóközpont végezte mindazokban az országokban, amelyekben jelen van az International Personal Finance csoport. Ennek a csoportnak részét képezi a romániai Provident Financial is. A GfK bekapcsolódott a brit International Personal Finance csoport vizsgálódásaiba, amelyek kiterjedtek a csoporthoz tartozó nyolc országra: Romániára, Bulgáriára, Csehországra, Litvániára, Lengyelországra, Magyarországra, Szlovákiára és Mexikóra.
A vizsgálódás célja annak megállapítása, hogy miként érzékelik az említett államok lakói országuk gazdasági-társadalmi légkörét, hogyan takarékoskodnak, miként élnek a felvett hitelekkel és melyek a legfontosabb céljaik, törekvéseik. A felmérést 2015 márciusában és áprilisában végezték az említett országok 8040 tagját összesítő csoportban, amelyben Romániából 1034 személy vett részt.
Az európai átlag kétszerese
A felmérés szerint Romániában a megkérdezettek 58 százaléka érzi úgy, hogy országa gazdasága javulni fog az elkövetkező 12 hónap során, 19 százaléknak pedig meggyőződése, hogy a gazdasági helyzet sem javulni, sem romlani nem fog ebben az időszakban. Összehasonlításként: a felmérés szerint az említett államok lakosságának csupán 23 százaléka tartja úgy, hogy országának gazdasága javulni fog az elkövetkező 12 hónap alatt.
A román mintacsoport tagjainak 44 százaléka teljes mértékben elégedett volt jelenlegi életszínvonalával. Mi több, ennek a 40 százaléknak közel háromnegyede biztos volt abban is, hogy személyes helyzete javulni fog a következő 12 hónap során. Ezt a reményét 33 százalékuk a családjukban beálló örvendetes változásokra, 16 százalékuk munkahelyük megváltoztatására, 10 százalékuk pedig fizetésük várható növekedésére alapozta. A megkérdezettek 20 százaléka úgy vélte, pénzügyi helyzete szilárd és biztonságos lesz az egy éves időszakban.
Óvatos hitelfelvevők
Mindennek ellenére, a romániai mintacsoport közel fele, 47 százalékát aggasztották a megélhetés problémái. A megkérdezettek 18 százaléka munkahelye elveszítésétől tartott, 9 százaléka pedig attól félt, hogy egy esetleges betegség mennyire terheli majd meg a családi költségvetést, a gyermekek oktatási költségeinek fedezése miatt 8 százalék aggódott.
A kutatók a romániai mintacsoport tagjainak válaszaiból azt a következtetést vonták le, hogy Romániában az emberek fő törekvése az, hogy családi költségvetésük minél kiegyensúlyozottabb legyen, anyagi tartalékaikat felelősségteljesen osszák be és költsék el, és ily módon minél kevesebb gondot okozzanak számukra a mindennapok kiadásai.
Negyven százalék gondol kölcsönre
A vizsgálódók ezt a következtetésüket mindenekelőtt abból vonták le, hogy a románok csaknem 40 százaléka gondol arra, hogy fontos esetekben kölcsönt vesz fel. A megkérdezettek több mint 93 százaléka azonban úgy véli, hogy a hitelfelvételt igen alaposan átgondolja, 91 százaléka pedig csakis saját pénzügyi helyzetének figyelembevételével kölcsönözne.
A romániai mintacsoport 43 százaléka a hitelek felvételénél minden esetben szem előtt tartaná, hogy a részletek visszafizetése ne terhelje meg túlságosan mindennapi költekezésüket. A hitelt felvevők kereken kétharmada arra törekszik, hogy a részletfizetés ne okozzon számára különösebb gondot, 41 százalék pedig a kölcsön visszafizetésének időpontját is igen fontosnak tartja.
Egyharmad meg is tud takarítani
A mintacsoport tagjai közül a legtöbben általában váratlan kiadások esetén fordulnak kölcsönhöz. Sokan lakásfelújításra vesznek fel hitelt, mások pedig orvosi kiadásokra vagy gyermekeik oktatására. 43 százalék véli egyébként úgy, hogy mindennapos kiadásait könnyebben tudja fedezni, mint 2014-ben, 28 százalék azonban azt állítja, hogy óvatosan tervez napi kiadásait illetően.
A válaszadók egyharmada azt állítja, hogy rendszeresen sikerül takarékoskodnia, pénzt félretennie. Közülük 55 százalék magánnyugdíj-pénztárban helyezi el megtakarításait, 30 százalék azért tesz félre pénzt, hogy minden anyagi helyzeten úrrá tudjon lenni, 23 százalék pedig a nyugdíjazást követő időkre tesz félre pénzt.