Akár 80 centiméterrel is megemelkedhet a Balti-tenger vízszintje, hőmérséklete pedig 2-4 Celsius-fokkal is nőhet az évszázad végére.

A németországi Geesthachtban lévő Helmholtz Intézet kutatásai szerint egyre melegebb lesz a Balti-tenger felső vízrétege a század végére, ezzel párhuzamosan a víz feletti levegő hőmérséklete is emelkedik, akár 8 Celsius-fokkal. Új számítógépes szimulációk szerint a levegő télen 4-8, nyáron 1,5-4 Celsius-fokkal is melegedhet. A Balti-tengeri levegő 1871 óta melegszik jelentős mértékben. Északi részének 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedése magasabb, mint az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által globálisan mért egy Celsius-fokos melegedés.

Tizenkét ország 141 meteorológusa, hidrológusa, oceanográfusa és biológusa vett részt a BACC-II nevű tanulmány elkészítésében, amely a klímaváltozás Balti-tengerre gyakorolt hatását becsülte fel. A munkát a potsdami Klímakutató Intézet koordinálta. „A tanulmány az IPCC globális klímaváltozásról szóló jelentésének a Balti-tenger térségét érintő regionális változata" - mondta Hans von Storch, a Helmholtz Intézet vezetője.

A kutatás szerint az enyhébb klíma miatt a Balti-tenger téli jégtakarója 2100-ra 50-80 százalékkal csökkenhet. Télen a csapadék növekedésére, nyáron - elsősorban Németországban és Lengyelországban - a csapadék csökkenésére kell számítani. A különböző modellek alapján mért értékek ingadozása miatt pontos előrejelzést nem tudnak mondani a szakértők, akik az évszázad végéig 30-80 centiméter közötti tengerszint-emelkedéssel számolnak.

A víz felmelegedésén kívül a sótartalom csökkenése is nagy hatással lehet a tenger állataira és növényeire. Ez a baktériumoktól kezdve a kereskedelemben fontos szerepet betöltő tőkehalakig az egész ökoszisztémát érinti. Az nem jósolható meg egyértelműen, mennyire válik „édessé" a Balti-tenger vize. A klímakutatók arra számítanak, hogy egyes mélyebb medencékben kiterjedtebbé válnak az oxigénhiányos zónák is.