Hatvanöt országban jobb anyának lenni, mint nálunk

Norvégiában és az észak-európai országokban a legjobb anyának lenni, és Szomáliában élnek a legrosszabb körülmények között a világon az anyák a Save The Children nemzetközi gyermekvédelmi szervezet hétfőn közzétett jelentése szerint.

A tanulmány 179 országot vett górcső alá az anyák egészsége, a gyermekhalandóság, az iskolai képzés, a nők politikai életben való részvétele és az ország GDP-je alapján 2013. évi adatokat elemezve. Románia a 66., Magyarország az 51. helyre került.

Az első helyen idén Norvégia végzett, megelőzve a tavalyi éllovas Finnországot, Izlandot, Dániát, Svédországot és Hollandiát. Idén először került be az első tíz helyezett közé nem európai ország, Ausztrália a kilencedik helyen. Az első tíz között van még Spanyolország, Németország és Belgium.

A fejlett ipari államok közül Kanada a 20., Franciaország a 23., Nagy-Britannia a 24. helyen van. Az Egyesült Államok a 31. helyről a 33. helyre csúszott, és Észtország, Litvánia, Lengyelország, Horvátország, Dél-Korea, valamint Japán mögé került.

Ennek egyik fő oka az, hogy az Egyesült Államokban a jelentés szerint az anyai halálozás kockázata egy az 1800-hoz, ami a legrosszabb a fejlett ipari államok esetében. Ez azt jelenti, hogy egy amerikai nő esetében átlagosan tízszerese a valószínűsége annak, hogy meghal várandóssága vagy a szülés idején, mint a lengyel, osztrák és fehérorosz anyák esetében, és az öt év alattiak körében a gyermekhalandóság ugyanakkora, mint Szerbiában vagy Szlovákiában - olvasható a jelentésben.

A rangsor 66. helyére került Románia, ahol a szervezet adatai szerint egy a 2100-hoz az anyai halálozás kockázata. Az öt év alatti gyermekhalandóság ezer élve született gyermekre 12,0. A nők átlag 14,2 évet töltenek el az oktatásban.

A rangsor 51. helyére került Magyarország, ahol a szervezet adatai szerint egy az ötezerhez az anyai halálozás kockázata. Az öt év alatti gyermekhalandóság ezer élve született gyermekre 6,1. A nők átlag 15,4 évet töltenek el az oktatásban.

A lista utolsó tíz helyén leginkább afrikai országok állnak, köztük a Bissau-Guineai Köztársaság, Csád, Elefántcsontpart, Gambia, Niger, Mali, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság és végül Szomália.

A jelentés kiemeli, hogy bár a gyermekhalandóság terén jelentős előrelépés történt világszerte - 17 ezerrel kevesebb öt év alatti gyermek hal meg naponta, mint 1990-ben -, óriásiak a különbségek a listavezető országok és a sereghajtók között. Miközben Norvégiában, Finnországban és Izlandon ezer élve szülésre 2,8, 2,1, illetve 2,6 öt év alatti gyermekhalálozás jut, addig Sierra Leonéban 160, Szomáliában 145, Nigériában pedig 117.

A gyermekhalandósági adatok alapján tekintve a jelentés készítői rangsorba állították a leggazdagabb országok fővárosait is: a lista utolsó helyére Washington került, előtte Bécs, Bern, Varsó és Athén áll. A rangsort Prága vezeti, mögötte Stockholm, Oslo, Tokió és Lisszabon következik.

Miközben ezek a fővárosok az adott ország leggazdagabb és legegészségesebb embereinek otthonául szolgálnak, a világ legszegényebb és a társadalom legszélén álló családok otthonai is - olvasható a jelentésben. "Először a világon a népesség több mint fele él városi környezetben. A városok a gyermekeknek biztosítandó jobb élet reményében vonzzák a családokat, de a világ számos városa képtelen lépést tartani a meredek növekedéssel, és anyák, gyermekek százmilliói nem jutnak hozzá a legalapvetőbb egészségügyi szolgáltatásokhoz, tiszta vízhez - mondta Jasmine Whitbread, a szervezet elnöke.

Kapcsolódók

Kimaradt?