banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Két volt magyar miniszter fejét követelik Pontáék

A korrupcióellenes ügyészségnél (DNA) tesz feljelentést a miniszterelnöki hivatal az Országos Egészségbiztosító Pénztár (CNAS) ellenőrzése során feltárt lehetséges törvénysértések miatt - közölte a kormány sajtóirodája.

A miniszterelnöki hivatal vizsgálati osztálya a CNAS 2009 januárja és 2012 márciusa közötti működését ellenőrizte és arra a következtetésre jutott, hogy az egészségbiztosító és az egészségügyi minisztérium egyes tisztségviselőinek hibájából a CNAS 190 millió lejnyi gyógyszergyártási adóbevételtől esett el. A Romania TV hírtelevízió értesülése szerint Lucian Duţă, a CNAS korábbi elnöke, valamint az előző kormány két egymást váltó egészségügyi minisztere, Cseke Attila és Ritli László ellen készül a Ponta-kormány hivatali visszaélés gyanújával feljelentét tenni a DNA-nál.Ritli-Laszlo-Cseke-Attila

Az ügy hátterében a gyógyszergyártókra kivetetett úgynevezett claw-back illeték késedelmes bevezetése áll. Az új adónemről szóló sürgősségi rendelet 2009 októberében jelent meg, ám - végrehajtási útmutató híján - 2010 júniusáig nem lehetetett alkalmazni. A miniszterelnöki hivatal ellenőrei azt vetik Lucian Duţă szemére, hogy nem vezetett olyan nyilvántartást ebben az időszakban, amely lehetővé tette volna az adó utólagos behajtását a gyógyszercégektől.

Duţă: a mulasztás elődömet terheli

Duţă szerint a jelentés gyógyszerforgalmazókra kivetett clawback-adóról szóló 2009/104-es sürgősségi rendeletre vonatkozik, amely szerint az egészségügyi minisztériumnak és a CNAS-nak 15 napon belül ki kell dolgoznia az illeték behajtásának eljárását. A Mediafaxnak elmondta: ez a korábbi miniszter, Ionuţ Bazac és a biztosító volt vezetője, Irinel Popescu feladata lett volna, tehát a mulasztás őket terheli.lucianduta

Duţă arra hivatkozott: 2009 decemberében vette át a CNAS vezetését, és többször is emlékeztette az akkor minisztert, Cseke Attilát, hogy tegyen eleget az előírásoknak, a biztosítónak ugyanis nem tartozik a hatáskörébe a jogalkotás. Tájékoztatása szerint a minisztérium végül 2010 júniusában bocsátotta ki a szóban forgó szabályozásokat.

A biztosító volt vezetője politikai indíttatásúnak nevezte az ellenőrző testület jelentését. Szerinte Victor Ponta kormányfő így próbálja leplezni hazugságait és inkompetenciáját.

Cseke: az ellenőrök az alkotmányt sem ismerik

Cseke Attila RMDSZ-es szenátor szerint négy éve is megpróbálták különböző ürügyekkel meghurcolni a kampány idején, ezért nem lepték meg az ellene irányuló újabb támadások. „A jelentés teljes inkompetenciára vall. Ha én lennék a miniszterelnök, szégyellném, ha az ellenőrző testületemtől ilyen dokumentumot kapnék" – jelentette ki, emlékeztetve arra, hogy korábban, a Năstase-kormány idején Victor Ponta éppen a miniszterelnök ellenőrző testületét vezette.cseke1

A politikus szerint a jelentés szerzői az alkotmányt sem ismerik. „Nem tudják például azt, hogy adókat csak törvényekkel lehet megszabni, nem miniszteri rendelettel vagy a biztosító elnökének rendeletével" – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy 2009/104-es sürgősségi rendelet százalékban megszabja, hogy mennyi adót kell fizetni.

„Tehát mindenki tudta, hogy mennyit kell fizetni. Az illeték behajtásának a metodológiája semmi másról nem szól, mint a procedúráról. Mondok egy példát. Mindenki tudja, hogy telekadót kell fizetni az állampolgároknak. Senki sem szólítja fel a polgárokat arra, hogy az adót itt meg itt kell befizetni, ilyen vagy olyan módon. Te tudod, hogy van egy törvény, és száz lejt kell befizetned. És azt is tudod, hogy ha nem fizeted ki, előbb utóbb behajtja rajtad a pénzt az állam" – példálózott a volt miniszter, hangsúlyozva: az adókötelezettséget nem miniszteri rendelet, hanem a törvény írja elő.

Cseke „hatalmas butaságnak" nevezte azt, hogy a jelentés szerint kár érte az államot az adók behajtásának elmaradása miatt. „Azt is illene tudni az ellenőrző testületnek, hogy az állam felé történő befizetések kötelezettségének elévülési ideje öt év. Ha semmi nem történt volna ezalatt a három év alatt, akkor sem lehetne kárról beszélni" – fogalmazott. Hozzátette, a testület tagjai kaptak egy feladatot, és azt végrehajtották, „mert az volt a feladatuk".

Cseke úgy érzi: nem tartozik magyarázatokkal, különösen nem az egészségbiztosító pénztár tevékenységével kapcsolatban. „Mindenki tudja: az egész mandátumom arról szólt, hogy szüntessék meg a biztosító autonómiáját, mert káros a rendszerre. Nem kívánom én magyarázni, hogy a pénztárnál mi történt, hiszen nem a minisztérium alárendeltségébe tartozott, bármennyire is szerettem volna" – jelentette ki.ritli1

Ritli: a hátralékokat behajtottuk

Ritli László a maszol.ro-nak elmondta, nem látta még a jelentést, így nem tudja, hogy egészen pontosan mivel gyanúsítja az ellenőrző testület. „Annyit tudok, hogy 2009 októberében nem voltam miniszter. És azt is tudom, hogy már a mandátumom első heteiben a clawback-adó új mechanizmusának kidolgozása volt az egyik feladatom, szidtak is a gyógyszergyártók érte eleget. És azt is el tudom mondani: a 2009-es adóhátralékokat az én mandátumom alatt behajtottuk" – magyarázta a volt miniszter.

Molnárt összeférhetetlenséggel gyanúsítják

Molnár Géza miniszteri tanácsost a - közhivatalnokok vagyonosodását ellenőrző - Feddhetetlenségi Ügynökségnél (ANI) akarja feljelenteni a miniszterelnöki hivatal, arra hivatkozva, hogy egy éven keresztül egyidejűleg volt igazgatótanácsi tag az egészségbiztosítónál és a iaşi-i Antibiotice Rt. gyógyszergyárnál is. A két tisztség a kormány vizsgálati osztálya szerint összeférhetetlen.molnargeza

Molnár Gézát egyelőre nem tudtuk elérni.{loadposition kampany}

Kimaradt?