A szakemberek, a terület iránt érdeklődő laikusok, illetve a nagyközönség előtt megtartott előadásában Ellen Stofan, a NASA fő kutatója beszélt a napokban arról, hogy nem kell már sok idő a földönkívüli élet megtalálásához, erre még saját életünkben sor kerülhet.

Meglepően gyakran fordulnak elő ugyanis hatalmas óceánok az eddig felfedezett égitesteken, az ideális körülményekhez pedig még a korábban elengedhetetlennek vélt „lakható zónára” sincs szükség – írja az sg.hu.

Az űrügynökség egy érdekes és látványos felsorolásban mutatja meg, hogy még a Naprendszeren belül is számos eltérő helyen bukkantunk már ilyen óceánokra, ezek némelyike pedig kívül esik a lakható zónán. Ez utóbbi arra kényszeríti a kutatókat, hogy átgondolják a korábban megalkotott elméletet, miszerint az ideális jelölteknek egy bizonyos távolságra kell keringeniük saját csillaguk körül, hiszen például az Európé hold esetében ez csaknem 650 millió km, a Jupiter „rángatása” azonban kellő energiát és súrlódást gerjeszt ahhoz, hogy kellő hőmérsékletre melegedjen fel az égitest vízkészlete.

Persze földönkívüli élet alatt nem az intelligens életformákat, hanem pusztán az élet apró jeleit értik. Amennyiben pusztán saját naprendszerünket vesszük alapul, a lehetséges jelöltek között szerepel az Európé mellett a szintén a Jupiter körül keringő Ganimédesz, vagy éppen a Szaturnusz kísérője, az Enceladus. Ott vannak azonban még azon törpebolygók és egyéb holdak is, amelyek szintén folyékony vízzel rendelkezhetnek, és akkor még nem beszéltünk az exobolygók százairól.