Románia nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait – állapítja meg blogján az ActiweWatch nevű román civil szervezet. Az emberjogi szervezet jogszabályokkal alátámasztott érvekkel mutatja meg, miért nincs semmilyen jogalapja a kolozsvári városházának arra, hogy megtagadja a kétnyelvű helységnévtáblák kifüggesztését. 

„A kolozsvári polgármesteri hivatalnak nincs semmilyen mentsége arra, hogy nem mutat tiszteletet 45 ezer magyar etnikumú polgárával szemben” – fogalmaz a blogbejegyzésben a szervezet álláspontját képviselő Adrian Szelmenczi. Érthetetlennek tartja, hogy Emil Boc polgármester minden erőforrását felhasználva az igazságszolgáltatás előtt gáncsol el egy olyan törvényszéki döntést, amely visszaállítja a 2001-ben törvénybe foglalt jogokat.

„Emil Boc gesztusa és Gheorghe Funar között szinte semmilyen különbség nincs” – jegyzi meg a szerző.

Mit mond a jogszabály?

Adrian Szelmenczi emlékeztet arra, hogy 2001. május 23-án lépett életbe a helyi közigazgatási törvény. A törvény az 1995-ben ratifikált nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményben felvállaltakkal próbált lépést tartani. Eszerint a helyi közigazgatási törvény előírja, hogy azokon a településeken, ahol a kisebbségi lakosság számaránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a közigazgatásban. Az érintett településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat is ki kellett függeszteni. A törvény alkalmazási normái 2001. december 7-én jelentek meg a hivatalos közlönyben.

Adrian Szelmenczi megjegyzi, Kolozsváron Gheorghe Funar akkori polgármester a jogszabályt teljesen figyelmen kívül hagyta, holott az 1992-es népszámlálás szerint a város magyar lakosságának számaránya meghaladta a 20 százalékot. A 2002-es népszámláláskor a magyarok számaránya 20 százalék alá esett, de ez nem jelenti azt, hogy a polgármesteri hivatalnak ne lenne kötelessége kifüggeszteni a kétnyelvű helységnévtáblákat – fejtegeti.

A 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény 19., 39. és 76. cikkelye ugyanis kimondja, hogy a jogszabály akkor is alkalmazható, ha a hatályba lépése után a küszöb alá esik a kisebbség számaránya. Ez tehát az ActiweWatch szerint azt jelenti, hogy Kolozsváron a magyar lakosságnak jogában áll anyanyelvén intézni ügyeit a közigazgatásban, joga van magyar nyelven közérdekű információkhoz jutni, magyarul is olvasni az utcaneveket, és persze a város bejáratánál a Cluj Napoca mellett a Kolozsvár feliratot is látni.