banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Pszichés közérzetről, közegészségügyről beszélgettek a Sapientián

Első alkalommal szerveztek közegészségügyi konferenciát Marosvásárhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszékén. A hétfői rendezvényen hazai és magyarországi szakemberek tartottak témába vágó előadásokat.

Az Egészségünk közös ügyünk című egész napos előadássorozatnak a Sapientia koronkai campusa adott otthont, ahol a regisztrációt és megnyitót követően dr. Susánszky Éva PhD,  a budapesti Semmelweis Egyetem  Magatartástudományi Intézet egyetemi docense a fiatal (18-35 éves) magyar népesség stresszel összefüggő kockázati magatartásáról értekezett. Azt a 2013-ban készült hungarostudy nevű kutatást és annak eredményeit ismertette, amely a 18 és 35 év közötti lakosság pszichés közérzetét kutatta, azt, hogy a kutatásban résztvevő személyeknek milyen a betegségekkel szembeni megküzdési ereje.

A kutatás során 2000 főt kérdeztek meg arról, hogy hogyan kezeli a stresszt, milyen a mindennapi élethelyzetekből adódó stress mértéke és ezekkel milyen módon tud megküzdeni. A nemi szerepeken belüli, vagy a munkahelyi megterheléssel járó stresszhelyzetekre is kitértek a kérdések, például a arra, hogy a férfiak számára mi okozza a stresszt. Itt öt dimenzió szerepelt: félelem a nőkkel való alárendeltségtől, az intellektuális kisebbségi érzéstől, a fizikai gyengeségtől, a teljesítési kudarctól és az érzelem-kifejezési deficittől. A nők inkább az érzelem nélküli kapcsolatoktól félnek, az áldozattá válástól, vagy akár a fizikai vonzerő hiányától. Bár a nőknél az észlelt stress magasabb, kevésbé kezelik inadaptív módon, mint a férfiak.

Dr. Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészségtani tanszékének tanára a kedvezőtlen népesedésről, a kisebbségi sorsról, az egészségügyi helyzetről tartott előadásában az úgynevezett Trinanon-szindrómáról beszélt, arról a kisebbségi helyszetről, amei az egészséget is befolyásolja. A közelmúltban elhunyt 46 éves Márton Zoltán makfalvi polgármestert említette példaként, aki az autonómia egyik élharcosának számított és akinek korai halálához a közügyekért tett erőfeszítések, a stressz is hozzájárult. A marosvásárhelyi előadó az erdélyi magyar közösség születési és elhalálozási adatait ismertette 1992 és 2011 között, kitért az elvándorlásra, az általános egészségi helyzetre, életmódra, a munkanélküliségre, alkoholizmusra, rossz közérzetre.

Dr. Szántó Zsuzsa PhD, egyetemi docens (Budapest, Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet): a magyar generációk közérzeti jellemzőit ismertette, dr. Kovács Réka Rozália és dr. Krizbai Timea (Sapientia EMTE, Alkalmazott Társadalomtudományok Tanszék) a középiskolások globális jóllétének vizsgálatáról értekezett a családi nevelési stílusok és a családszerkezet tükrében.

A konferencia második felében a fiatalok házassággal és gyermekvállalással kapcsolatos beállítódásáról esett szó a nemiszerep és stressz viszonylatában, a szülők szerepéről az egészséges táplálkozás kialakulásában, az őshonos és bevándorló népesség életminőségéről az európai országokban, a depresszióról, az egészségvédelemről, mint menedzseri felelősségről, valamint a marosvásárhelyi egyetemisták egészségmagatartásáról.

Kimaradt?