Nem okozott meglepetést sem politikai körökben sem a közvéleményben az Európai Bizottság jelentése a román igazságszolgáltatás helyzetéről: Brüsszel elemző dokumentuma alapvető hangnemét és tartalmát illetően ugyanis minden évben, így idén is negatív volt – az elért csekélyke előrelépések elismerésével együtt. Példátlan viszont az eddigi gyakorlatban az, hogy a jelentés előterjesztése előtt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke külön üzenetben szólította fel Bukarestest a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége tiszteletben tartására.

Külön fejezet

A terjedelmes jelentés a bukaresti politikai feszültségek nyomán, szinte az utolsó pillanatban külön fejezettel bővült, amely az új kormány és a parlament legutóbbi döntéseit bírálja. Mindenekelőtt emlékezteti a bukaresti illetékeseket arra a tényre, hogy Románia uniós felvételekor, 2007-ben az igazságszolgáltatás tekintetében négy fontos célkitűzést állapítottak meg az ország számára: az igazságszolgáltatás rendszer reformját, a rendszerben dolgozók feddhetetlenségének szavatolását, a magas szintű, illetve a közszférában megmutatkozó korrupció megelőzését és leküzdését.

A dokumentum éppen ezért az azóta eltelt periódus fejleményeit vizsgálja és értékeli – nagyrészt tehát a demokrata liberálisok hatalmának időszaka fölött mond véleményt.
Öt év után az Európai Bizottság most szükségét érezte felmérni, mi valósult meg mindebből, illetve mi maradt még mindig hátra a teendőkből. Brüsszel szerint az igazságszolgáltatás helyzete hullámzóan alakult, előrelépések és visszatáncolások váltották egymás, az ellenőrzést nem egyszer ellenséges érzület, sőt, ellenállás fogadta az országban.

Komoly aggodalmak

A szerzők nem mulasztják el megemlíteni azt a körülmény, hogy az idei jelentés olyan időszakban született meg, amikor Romániában „jelentősen megkérdőjeleződik" a jogállamiságnak valamint az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének szavatolása, hangsúlyozva, hogy a román kormány legutóbbi intézkedései „komoly aggodalmakat váltanak ki" az európai alapelvek romániai betartását illetően.

A jelentés konkrétan említi ilyen vonatkozásban „egyes igazságszolgáltatási döntések" végrehajtásának „politikai szinten történő megtagadását", az „alkotmánybíróság aláaknázását", „egyes olyan kulcsfontosságú mechanizmusok felszámolását, amelyek szavatolják az állami hatalmi ágak ellenőrzését más hatalmi szervek tevékenysége fölött". Mindennek alapján az Európai Bizottság kétségbe vonja „a már beindult reformok" jövőbeni folytatását, a reformfolyamat megfordíthatatlanságát is, és úgy véli, így nincs garancia arra vonatkozóan sem, hogy az igazságszolgáltatás reformja tartós lesz.

A DNA és az ANI dicsérete

A jelentés elismeri azt, hogy Románia változtatott az igazságszolgáltatás törvényes keretein, méltatja az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság (DNA), az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tevékenységét. Megállapításának megfelelően mindkét intézmény „meggyőző sikerlistát" mutathat fel a megoldott dossziék tekintetében, az igazságszolgáltatási szervek elkezdték bebizonyítani, hogy képesek hatékonyan fellépni a „kényes ügycsomók" esetében, a magas szintű korrupcióval szemben is, ám mindennek ellenére még korántsem teljesültek Románia ilyen irányú vállalásai, ezért a brüsszeli ellenőrzés a jövőben is folytatódik majd.

A jelentés szerzői üdvözlik az országos korrupcióelleni stratégia megszületését is, ám sürgetik annak hangsúlyosabb gyakorlati érvényesítésének szükségességét, hiszen az eddigi intézkedések mindeddig nem győzték meg a román állampolgárt arról hogy ilyen vonatkozásban javulna a helyzet – ez magyarázza azt, hogy lakosság legnagyobb része a helyzet romlásáról beszél. A 2010-ben létesített vagyonellenőrzési bizottságok például eddigi működésük során egyetlen végleges határozatot sem hoztak.

De facto: immunitás

Nem születtek tehát még meggyőző eredmények a törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzása tekintetében. Ráadásul az elért eredmények ellenére megkérdőjeleződött a korrupcióelleni intézmények tekintélye – vélik a brüsszeli illetékesek, akik azt is kifogásolják, hogy a honatyák letartóztatásához, vagy a lakásukban végzendő házkutatáshoz a parlament engedélye szükséges, megtagadását pedig a törvényhozás fóruma több ízben nem is indokolta meg, ami megkérdőjelezte a döntés objektivitását. Ez de facto a honatyák bűnvádi eljárással szembeni immunitását jelenti. Mindemellett súlyos bűntények, így korrupció miatt elítélt politikusok jelen lehetnek a törvényhozás fórumának ülésein, ami károsan hat ki a parlament megítélésére. Zavart okozott az a körülmény is, hogy az új kormány minisztereinek kinevezésekor olyan személyek kaphattak tárcát, akik ellen végleges bírósági végzések voltak érvényben, illetve ilyen ítéletek előtt álltak.

{loadposition otp}Továbbra is komoly akadályok jelentkeznek a korrupció leküzdése, az érdekkonfliktusok megakadályozása és a közbeszerzések tisztasága tekintetében. Brüsszel azt sem hagyja szó nélkül, hogy az igazságszolgáltatásban elért reformokra nem egy alkalommal csupán külső nyomásra került sor.

Románia vállalásainak teljesítésére az egymást követő kormányok és parlamentek nem fektettek egyforma hangsúlyt. A további reformok tekintetében meghatározó jelentősége lesz az új főügyész és az Országos Korrupcióelleni Igazgatóság új főügyésze kinevezésének.

Megingott a bizalom

Az igazságszolgáltatás függetlenségének kérdése továbbra is nagy gondot jelent Romániában, jóllehet az a tény, hogy a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási és Semmítőszék, a Legfelsőbb Bírói Tanács, az Alkotmánybíróság ellenállt az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége elleni politikai nyomásoknak igen fontos változást jelent ilyen tekintetben.

A dokumentum szerzői nem titkolják: Brüsszel Románia iránti bizalma az utóbbi időben megingott, helyreállítása érdekében „az elkövetkező időszakban minden romániai politikai szintnek azon kell lenni, hogy akcióival bebizonyítsa elkötelezettségét" az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége és a hatalmi ágak különválasztása mellett, ami a demokratikus társadalom alapvető eleme.„Az Európai Bizottság közelről nyomon követi majd ezen a területen a fejleményeket" – olvasható a jelentésben.

Brüsszel méltányolja a törvénykezés tekintetében elért haladást, ám kifogásolja, hogy egyes törvények csak nemrégiben láttak napvilágot, mások még nem léptek érvénybe, ismét másokról még vitát folytat a parlament. Így például bár 2009-ben és 2010-ben megszületett a polgári illetve a büntető törvénykönyv, illetve a hozzájuk kapcsolódó két eljárási törvénykönyv, közülük mindeddig csak az első lépett még életbe. Mindennek következtében „szilárd stratégiára" lesz szükség ahhoz, hogy a reformok a gyakorlatban is éreztessék hatásukat.

Feladatok

A jelentés készítői a román igazságszolgáltatás egyik legnagyobb hibájának a következetlenséget tartják, felróva azt is, hogy a magas rangú igazságszolgáltatási tisztségviselőkben nem tudatosodott még kellőképpen az „azonos bűncselekményért azonos büntetést" elve. A hiányosságok közé tartozik az is, hogy az elévülés folyamatát nem állítják le vagy legalább is nem függesztik fel a dosszié bíróság elé történő terjesztésekor, ami visszaélésekre ad lehetőséget.

Végül a dokumentum szerzői leszögezik: a jelenlegi romániai helyzet bizonytalanságának körülményei között az Európai Bizottság év végén újabb jelentést készít a jogállam állapotáról és az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségéről. A testület egyszersmind felszólítja a romániai illetékeseket a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlensége tiszteletben tartására, az igazságszolgáltatási rendszer reformjának folytatására, felelősségének fokozására, az igazságszolgáltatás folyamatának következetességének és áttekinthetőségének szavatolására, hatékonyságának növelésére, feddhetetlenségének biztosítására, továbbá a korrupció elleni harcra.