Miért nem volt magyar szinkrontolmács az Európai Néppárt (EPP) bukaresti kongresszusának első napján? Miért szólalt fel Kelemen Hunor szerdán délelőtt románul? Hogyan kerültek be az EPP programjába az őshonos kisebbségekkel kapcsolatos passzusok? Vincze Lorántot, az RMDSZ nemzetközi titkárát kérdeztük.

Lezárult az EPP kétnapos kongresszusa Bukarestben. Mennyire sikerült zökkenőmentessé tenni a rendezvényt, voltak-e bakik?

Nem tudok bakikról. Rengeteg küldöttel beszélgettem más országokból, s azt hiszem, nem csak udvariasságból mondták azt, hogy jól érezték magukat. Igaz, ehhez hozzájárult a parlament épülete is, a maga grandiózus, impozáns mivoltával. A vegyes érzelmek, amit kivált az emberből, nem ellensúlyozzák azt az érzést, amit kivált mondjuk egy belga küldöttben, aki ilyen épületben még soha nem járt.

Házigazdaként milyen szervezési feladatok hárultak az RMDSZ-re?

A feladatunk az PDL-vel együtt a kongresszusszervezés bukaresti részének a koordinálása volt. Nyilván, az EPP szervezői stábjának munkáját jelentősen megkönnyíti, ha a házigazda ország testvérpártjai segítenek a kongresszus előkészítésében. Ezért önkénteseket toboroztunk, megszerveztük az étkezéseket, biztosítottuk a küldöttek szállítását, ajándékcsomagokat állítottunk össze és még sorolhatnám. Emellett legalább egy tucat kétoldalú találkozót kellett szervezni, és abszolút újdonság volt az RMDSZ elnöke számára a néppárti csúcstalálkozó, amelyen részt vehetett. Ezt a csúcstalálkozót az EPP vezetői minden alkalommal megszervezik az EU-csúcs előtt egy nappal, hogy egyeztessék álláspontjukat. Az RMDSZ elnök házigazdaként vehetett ezen részt, mert minden országból csak a legnagyobb testvérpárt vezetőjét hívják. Az előkészületeknek a technikai rész mellett volt egy másik, tartalmi, politikai részük is. Ebben szintén hárul a szervező pártokra feladat, hiszen más súllyal esnek latba bizonyos kérdések, amikor a házigazda országról van szó.

Fogalmazhatunk úgy, hogy nagyobb beleszólása volt szervezőként az RMDSZ-nek tartalmi kérdésekbe?

Igen. Természetes, hogy a házigazda pártoknak – így az RMDSZ-nek is – megvannak a maguk prioritásaik. Kissé más lett volna az egésznek a felvezetése, más lett volna a kongresszus fogadtatása is a közvéleményben, ha az RMDSZ és a PDL még közösen kormányoznának, s a két párt nem külön-külön készül a választásokra, de ez a kampány előtt három héttel tartott kongresszus így is mindenképpen jelzésértékű. Nyilvánvalóan az kongresszus helyszínének megválasztásával segíteni kíván az ottani testvérpártoknak, ugyanakkor jelzést kíván adni az adott régiónak arról, hogy ráfigyel. Különös jelentősége van annak, hogy húsz évvel az athéni kongresszus után Bukarestben fogadták el az EPP alapprogramjának módosítását. Egy kelet-európai országban tartott kongresszussal az EPP azt üzeni: szolidaritása töretlen Európának ezzel a régiójával.

Milyen volt az együttműködés az RMDSZ és a PDL között a kongresszus megszervezésekor? Voltak olyan hangok, hogy a demokrata liberálisok megpróbálták háttérbe szorítani a kisebbik pártot, az RMDSZ neve lemaradt bizonyos plakátokról.

Valóban nem szerepeltünk szerevezőként a bukaresti utcákra kihelyezett plakátokon, de hát a főváros nem kifejezetten az RMDSZ választókerülete. Nem voltak gondok, minden rendben volt a társszervezéssel. Vasile Blaga PDL-elnök Kelemen Hunorral együtt fogadta házigazdaként a magas rangú vendégeket, a szervezői munkát sikerült jól összehangolnunk. Nem próbálta meg senki az RMDSZ-t megkerülni vagy átlépni, s erre a legjobb példa, hogy Wilfried Martens EPP-elnök Kelemen Hunorral közös sajtótájékoztatót tartott. Ez egyértelmű jele annak, hogy az RMDSZ-re irányuló figyelem a néppárt részéről ugyanakkora, mint a PDL-re irányuló figyelem.

Mennyibe került például a parlament termeinek bére a kongresszus idejére?

Összeget nem tudok mondani, mert a szervezés pénzügyi részére nincs rálátásom, de a költségeket szinte teljes egészében az EPP állta.

A kongresszus első napján, délelőtt nem volt biztosítva a magyar szinkrontolmács. Mi történt?

Itt két különböző eseményről van szó. Az egyiket az EPP európai parlamenti képviselőcsoportja szervezte, ezek voltak a frakció úgynevezett tanulmány napjai (Study days), illetve az EPP által szervezett kongresszus. Nyilván a két rendezvény hangsúlyosan összekapcsolódott, mert a képviselők hivatalból tagjai a kongresszusnak. A tanulmányi napok megszervezésébe azonban az EPP vezetőségének nem volt beleszólása. A képviselőcsoportban pedig folyamatos vita tárgya, hogy melyek a munkanyelvek. Mi magyarok, szoktuk kérni, hogy a magyar is legyen munkanyelv, mert nagyon sok képviselőnk vesz részt ezeken a tanulmányi napokon, de igazából ezt az dönti el, hogy melyik országnak mekkora súlya van a képviselőcsoportban. Mi kisebbségben vagyunk. Munkanyelv mindig a szervező ország nyelve is, ez esetben a román. Ennek ellenére meglepett engem is, mikor az előzetes ígéretek ellenére tolmács ugyan volt, de nem állt rendelkezésére tolmácsfülke. Ez malőr volt, ami nem az RMDSZ-hez vagy a kongresszus megszervezéséhez kapcsolódik. Ezek után, tudva azt, hogy nem száz százalékos a magyar tolmácsolás lehetősége a tanulmányi napokon, Kelemen Hunor első beszéde román nyelven készült. A kongresszuson azonban, azt hiszem, elég fontos jelzés volt, hogy a román parlament épületében gyakorlatilag először az RMDSZ vezetője magyar nyelven szónokol. Ráadásul azok a témák, amelyekről magyarul beszélt, éppen a kisebbségekkel kapcsolatos kérdések voltak, és egyértelművé tették azt, hogy ezt fontosnak tartjuk hangsúlyozni.

Milyen visszhangja volt RMDSZ-es és fideszes körökben Deutsch Tamás Kelemen Hunor beszédéről írt Facebook-bejegyzésének?

Keserű szájízt hagyott. A fideszes küldöttek egy része is meglepődött Deutsch udvariatlan gesztusán. Ők azt mondták, kezeljük egyedi esetként, mert Deutsch eléggé önjáró figura.

Az RMDSZ azt értékelte legnagyobb eredményként, hogy első ízben került be az EPP programjába az őshonos kisebbségek identitásának védelme, és az a célkitűzés, hogy a kisebbségvédelem épüljön be az európai uniós jogba. Ezt hogy sikerült elérni?

Az Európai Unióban kisebbségi jogokról beszélni nem egy sétaparádé. A kisebbségekkel kapcsolatos cikkelyek bevitelét hosszas egyeztetési folyamat előzte meg. Három elnöki szintű találkozó is volt ebben a témakörben, illetve technikailag az EPP munkacsoportjaiban kellett ezt a szöveget szinte szóról szóra megvédeni, lobbizni mellette. Meg kellett győznünk a nyugat-európai néppárti politikusokat arról, hogy nem csak a bevándorlók jelentenek problémát Európában, Közép-kelet-Európában az őshonos kisebbségek a tét. Ezt az álláspontot végül sikerült elfogadtatni. El kell mondanom, hogy a Fidesz képviselője ebben a munkacsoportban sokat segített.

Mi volt a szerepe az Erdélyi Magyar Néppártnak és Tőkés Lászlónak ebben a programmódosításban?

Én Tőkés Lászlónak még csak a nevével sem találkoztam a néppárti program kidolgozásával összefüggésben.

Az EMNP is tagfelvételi kérelmet nyújtott be az EPP-hez. Melyek az esélyeik?

Olyan esetről nem tudok, amikor parlamenten kívüli pártokat felvettek volna az EPP-be. Másfelől igen fontos szava van ebben az illető ország néppárti testvérpártjainak. Nincs szó szerinti vétójoguk, de a véleményük megkerülhetetlen a döntéshozatalban.