Alkotmányjogászok sem tudnak egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy beiktathatják-e hivatalába december 22-én a megválasztott államfőt, ha előtte a bíróság összeférhetetlenség miatt három évre eltiltja Klaus Johannist bármiféle választott tisztség gyakorlásától. Varga Attilát kérdeztük.

Mint ismert, a legfelsőbb bíróság november 25-re halasztotta a döntést abban a perben, amelyet az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) indított Nagyszeben még hivatalban lévő polgármestere ellen. A bíráknak egyelőre csak arról kell dönteniük, hogy az ANI panaszát napirendre veszik-e.

Ha a legfelső bíróság Klaus Johannis elnöki beiktatása, december 22-e előtt nem hoz jogerős ítéletet ebben a perben, akkor a jogászok, alkotmánybírák többsége szerint nincs jogi akadálya annak, hogy a megválasztott államfő letöltse mandátumát. Így vélekedik Varga Attila volt RMDSZ-es képviselő is.

„Ebben az esetben a pert felfüggesztik, és folytatják az öt éves mandátum lejárta után” – mondta a maszol.ro-nak az alkotmányjogász, arra hivatkozva, hogy mandátuma alatt államfőnek teljes körű mentelmi joga van. Hozzátette, ezt nemrégiben az alkotmánybíróság is megerősítette, amikor egy szociáldemokrata szenátor bűnvádi panaszt emelt Traian Băsescu hivatalban lévő elnök ellen.

A bírák "bölcsességén múlik"

A helyzet azonban bonyolódik, ha a legfelsőbb bíróság jogerősen megállapítja az  összeférhetetlenséget, és három évre eltiltja Klaus Johannist bármiféle választott tisztség gyakorlásától még a december 22-i beiktatása előtt. Arra, hogy mi történik ilyen esetben, Varga Attila sem tudott egyértelmű választ adni.

„Azért nagyon nehéz erre pontos válaszolni, mert ilyen esetre nem ír elő semmit az alkotmány. De szerintem az elmarasztaló jogerős ítélet sem akadályozhatja meg Johannist abban, hogy elfoglalja hivatalát” – jelentette ki lapunknak.

Varga Attila emlékeztetett arra, hogy a nagyszebeni polgármester első fokon pert nyert az ANI ellen, és szerinte nem valószínű, hogy a legfelsőbb bíróság változtat ezen az ítéleten. „Kicsit ki is lógott a lóláb ebben a perben, hiszen a pere akkor kezdődött, amikor a választás indult, pedig ez az összeférhetetlenség egy régi ügy” – magyarázta.

Szerinte, ha el is marasztalja Johannist a bíróság, ez akkor sem lehet akadálya elnöki teendői gyakorlásának. „Nem egy olyan típusú összeférhetetlenségről van ugyanis szó, ami kifejezetten korrupcióhoz vezetett volna. Szerintem több törvénynek a rosszhiszemű értelmezése eredményezte ezt a pert” – tette hozzá.

Varga szerint az országnak sem érdeke, hogy az új államfő mandátumát a törvényszegés gyanúja árnyékolja be. „A nép kifejezte akaratát az elnökválasztáson. Nyilván, az lenne a jó, ha a bíróság nem politikai tényezőkre alapozná az ítéletét, viszont a bírák sem a Marson, hanem Romániában élnek. Ahogy mondani szokták: a bírák bölcsességére van bízva, hogy minden körülményt figyelembe vegyenek, és saját lelkiismeretüknek, szakmai tudásuknak megfelelő ítéletet hozzanak” – jelentette ki az alkotmányjogász.

Tagja volt két cég igazgatótanácsának

Mint ismert, a tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző korrupcióellenes hivatal, az úgynevezett Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) tavaly közzétett jelentése szerint a nagyszebeni polgármesteri tisztséget betöltő Johannis megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsában is tagságot vállalt.

Az ANI jelentése ellen Johannis a gyulafehérvári táblabíróságon emelt panaszt, amely első fokon a polgármester javára döntött. Az ANI fellebbezése nyomán került a legfelső bíróságra az ügy. A Gandul portál szerint a legutóbbi halasztás oka az, hogy az alkotmánybíróság december 9-én dönt egy alkotmányossági kifogásról, amely irányadó lesz a nagyszebeni polgármester ügyében is, ezért a bírák megvárnák ezt a döntést.

A romániai jogászok internetes fórumain is nagy a vita arról, hogy vajon meggátolhatja-e a legfelsőbb bíróság Klaus Johannis beiktatását. A juridice.ro-n egy konstancai bírónő azt fejtegette: ha jogerősen megállapítják a megválasztott államfő összeférhetetlenségét, akkor az alkotmány 97. cikkelyében előírt helyzet – a feladatgyakorlásban való végleges akadályoztatás – áll elő. Ez esetben három hónapon belül előrehozott államfőválasztás kell kiírni – véli Andreea-Bianca Stoianoglo.