Néhány nap alatt rekordszámú, mintegy 35 ezer csendes-óceáni rozmár gyűlt össze Alaszka egyik északnyugati partszakaszán, mert elolvadt alóluk a sarki jég.

A rozmártömeget először szeptember 27-én figyelték meg a levegőből. Négy nappal korábban még mindössze másfélezerre volt tehető az állatok száma Point Lay közelében, Anchorage-től 1130 kilométerre északra – közölte az amerikai Nemzeti Óceáni és Légköri Hivatal (NOAA) és az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS).

A jelenség oka a klímaváltozás a szakértők szerint. A melegebb időjárás miatt ugyanis az Északi-sarkvidék jege nyaranta a korábbiaknál nagyobb mértékben húzódik vissza, ezért a rozmárok jégtáblák hiányában a szárazföldön tanyáznak.

Együtt vándorolnak a jéggel

A rozmár (Odobenus rosmarus divergens) tökéletes úszó és merülő. Az állatok időnként több száz métert merülnek a tenger fenekéig, hogy táplálkozzanak. A jégtáblákon hozzák világra utódaikat, ott szoptatják és dajkálják őket, ezek segítségével menekülnek meg a ragadozóktól.

A nyári hónapokban a nőstények és borjaik az észak fele húzódó jégtáblákon tartózkodnak. Az állatok kihasználják, hogy a jég alatt viszonylag sekély a Csukcs-tenger, tehát könnyebben lehet prédára akadni. Télen, amikor ismét dél felé terjeszkedik a jég, a rozmárok is délre vonulnak. Ha viszont a jég túl kevés vagy teljesen eltűnik, a szárazföldre kényszerülnek.

Először hét éve fordult elő

A Csukcs-tenger körzetében kezdetben az orosz partok mentén figyeltek meg nagy gyülekező rozmárcsapatokat, majd 2007-től Alaszka partjainál is tömegesen bukkantak fel atlanti rozmárok. A csendes-óceáni rozmárok populációját a kutatók 200-250 ezer körülire becsülik, pontos számukat nem ismerik.

Az USGS rádiós nyomkövetővel vizsgálja a rozmárok mozgását a Csukcs-tengeren, hogy világosabb legyen, miként hat a tengerjég visszaszorulása az úszólábúakra. Nem tudni, a teljes rozmárpopulációk sorsát hogyan befolyásolja, ha nyaranta kiszorulnak a szárazföldre. A nyár azért kritikus időszak, mert ilyenkor halmoznak fel télire zsírtartalékot az állatok.

Az USGS szakértői és más kutatók szerint tény, hogy a fiatal rozmárok a szárazföldön könnyebben elpusztulnak, mert agyontapossák őket. Ugyanakkor az sem szerencsés, ha a rozmároknak a jégtáblák helyett a szárazföldről kell táplálékszerzésre indulniuk, mert így a nagyobb távolságok miatt több energiát emészt fel az úszás és a merülés.

Törékenyebb a jég a korábbinál

2014 nyarán ugyan nem húzódott vissza rekordmértékben az arktiszi jég, de összességében nincs igazán jó állapotban. 1981 és 2010 között átlagosan 6,22 millió négyzetkilométernyire zsugorodott össze nyár végére a jég, az idén viszont 5,02 négyzetkilométernyire. Walter Meier, a NASA Goddard Űrközpont kutatója szerint a jég sokkal vékonyabb, mint szokott, és hajlamosabb olvadni, annak ellenére, hogy az év eddig viszonylag hűvös volt az Északi-sarkvidéken, és elmaradtak a jégtáblákat feltördelő széllel járó nagy viharok.