Tizennégy államfő-jelöltnek sikerül összegyűjtenie a jelöltetéshez szükséges legkevesebb 200 ezer aláírást. A legtöbben azonban túlteljesítettek, voltak, akik a kétmilliót is meghaladó támogatói aláírást gyűjtöttek össze.

Traian Băsescu államfő második mandátuma hivatalosan idén december 21-én jár le, ekkortól veheti majd át hivatalát Románia újonnan megválasztott elnöke.

A jelöltek között van jelenlegi kormányfő, volt (?) titkosszolga, tévé-tulajdonos-moderátor, pártelnök, egykori ügyész, volt és jelenlegi polgármester.

A két legesélyesebb

Victor Ponta kormányfő elsőnek adta le a hivatalos dokumentumokat a Központi Választási Irodának. A Szociáldemokrata Párt elnöke 2,2 millió aláírást gyűjtött. A felmérések szerint egyébként ő a legesélyesebb a 14 jelentkező közül. Indulását olyan személyek támogatják, mint a kiváló színész, Radu Beligan, vagy az 1986-os sevillai BEK-döntő hőse, Helmut Duckadam.

Victor Ponta a román társadalmat és az államfő tisztség hatásköreit akarja megváltoztatni – utóbbit oly módon hogy legfőbb állami tisztség betöltője ne válságokat keltsen, hanem a köz érdekeit szolgálja, megkönnyítse a párbeszédet a társadalmi kategóriák és az államhatalom között.

Jelöltetésének ünnepét a bukaresti Nemzeti Arénában tartották meg, éppen a jelölt 42. születésnapján. A 70 ezres tömeg ovációja közben megrendezett ünnepséget igen sokan a Ceauşescu-féle öntömjénezéshez hasonlították. 

A második legnagyobb esélyes a szász Klaus Iohannis. Nagyszeben polgármestere az aláírások tekintetében túl akarta szárnyalni Victor Pontát, ám kevéssel lemaradt. A szűkszavúságáról ismert Klaus Iohannis államfői terveiről csak keveset tudunk. Annyit azonban elárult, hogy nem szereti a felhajtást a politikai életben. Önmagát nem a szavak, hanem a tettek emberének nevezi, anélkül azonban. hogy „játékos államfő” kívánna lenni. Egyben reményét fejezte ki abban, hogy elnyeri majd a Nemzeti Liberális Párt egykori elnöke, Crin Antonescu támogatását is, aki egyébként behozta őt a nemzeti liberálisok pártjába, mi több, első alelnöknek tette meg. Klaus Iohannis hangsúlyozta: mögötte nem állnak trösztök, érdekcsoportok, ő csupán a Nemzeti Liberális Pártból és a Demokrata Liberális Pártból álló Keresztény-Liberális Szövetségre támaszkodik.

A volt ügyész ajándékai

Monica Macovei független jelöltként indul. A Ceauşescu-korszakban ügyészi tisztséget ellátó Macovei korábban igazságügyi tárcavezető is volt. Önkéntes kampánycsapata egy hónap alatt 300 ezer aláírást gyűjtött számára. Jelölését a kulturális élet, a művészvilág több kiemelkedő személyisége is támogatja, közöttük Gabriel Liiceanu, Vladimir Tismăneanu, az újságíró Andrei Gheorghe, de mellé állt a Népi Mozgalom Alapítványának volt elnöke, Marian Preda is.

Macovei szerint a korábbi privatizációkat felül kell majd vizsgálni, a parlamentnek pedig 50 százalékkal csökkentenie kell kiadásait.

Monica Macovei apró ajándékokat is hozott főbb ellenjelöltjeinek: Victor Ponta egy zacskó pattogatott kukoricát kapott tőle, hogy az majszolgassa majd, amikor okulnia kell majd a macovei-i igazságokból, Klaus Iohannisnak pedig egy tükröt hozott, hogy jobban lássa majd benne a múltját.

Călin Popescu Tăriceanu hivatalosan szintén függetlenként indul az államfő-választásokon. Nem hivatalosan azonban a háta mögött tudhatja az általa létrehozott, nagyrészt korábbi nemzeti liberálisokból álló Liberális Reformpártot. Kampánycsapatának sikerült 279 ezer aláírást összegyűjtenie, annak ellenére, hogy pártját nem jegyezték be a törvényszéken. Emiatt a politikai tömörülés által gyűjtött aláírásokat nem is tudta érvényesíteni. Călin Popescu Tăriceanu támogató között ismert politikusok vannak, közöttük a volt liberális Radu Stroe, Daniel Barbu és Cristian David.

Teodor Meleşcanu a napokban mondott le a Külső Hírszerző Szolgálat igazgatói tisztségéről, amelyet két éven át töltött be, hogy elindulhasson az államfő-választásokon. Civil társadalmi szervezetek valamint a Társadalmi Igazságosság Pártja összesen 400 ezer aláírást gyűjtött számára. A 73 éves Teodor Meleşcanu maga is független jelölt.

Elena Udrea: otthon is csak Romániára gondol

A Népi Mozgalom Pártjának jelöltje a tömörülés újonnan megválasztott elnöke, Elena Udrea. Jelöltetését 400 ezer aláírás kíséretében nyújtotta be a Központi Választási Irodához. Az aláírók között ott van Traian Basescu államfő is, aki a legteljesebb mértékben támogatja őt, de mellett van Kolozsvár polgármestere, a korábbi kormányfő, Emil Boc is. A Népi Mozgalom Pártjának államfő-jelöltje számíthat az Aurelian Pavelescu által vezetett Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt támogatására is.

Elena Udrea meggyőződése, hogy 25 év után itt az ideje annak, hogy Románia elnöke nő legyen. Egyébként kifejtette, őt odahaza is csak az ország érdekei foglalkoztatják, így nincs is miért hivatalából hazasietnie. Így elmondhatjuk, hogy – akárcsak Ceauşescunak – munkahelye az egész ország.

Államfői tervéről csak annyit tudhatunk, hogy Traian Băsescu államfő még megvalósulatlan terveit kívánja támogatni. Emiatt politikai megfigyelők közül többen „szoknyás Băsescunak” tartják.

Első ízben két magyar jelölt

A romániai magyarság első ízben indul két jelölttel az államfő-választásokon: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Szilágyi Zsolt pedig az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben indul. A két jelölt indulása természetesen megosztja a magyar szavazatokat. A nagyobb esélyes természetesen Kelemen Hunor, ám Szilágyi Zsolt indulása elvesz valamennyit az RMDSZ elnökére adott szavazatokból, és megtörténhet, hogy csökkenti az RMDSZ esélyeit a második fordulós illetve az államfő-választásokat követő, román partnerekkel folytatandó tárgyalásain. Kelemen Hunor jelölését 270 ezer ember támogatta aláírásával, Szilágyi Zsolt 217 ezer aláírót toborzott. Politikai megfigyelők szerint az Erdélyi Magyar Néppárt feltehetően igen gyengén szerepel majd az elnökválasztásokon, és legnagyobb sikereként legfeljebb azt könyvelheti el, hogy sikerült ennyi támogató aláírást szereznie.

Nacionalista jelöltek

A Dan Diaconescu Néppárt jelöltje – Dan Diaconescu. Ő 300 ezer aláírást gyűjtött. Sikerében roppant bizakodó. Mint kijelentette, Románia eddigi elnökeinek neve – Nicolae Ceauşescutól kezdve Ion Iliescun és Emil Constantinescun át egészen Traian Băsescuig „eszkuval” végződött. Az államfő-jelöltek közül viszont csupán az ő neve végződik így, vagyis minden esélye adott a győzelemre. Elnöki programja nagyjából ennyiből is áll.

Legutóbbi kijelentéseit tekintve Dan Diaconescut sem lehetne magyarbérencnek nevezni…

A nacionalista, magyargyűlölő erők két jelölttel képviseltetik magukat. Gheorghe Funar maga is függetlenként indul, 230 ezer aláíró akaratából. Kolozsvár egykori polgármesterét a Nagy-Románia Párt egy része is támogatja, miután a párt alapítóját, Corneliu Vadim Tudort sikertelenül próbálta meg kitúrni a politikai tömörülés vezetéséből.

Corneliu Vadim Tudor a Nagy-Románia Párt jelöltje, aki ötödik alkalommal pályázza meg az államelnökségét. Az esetek nagy többségében alig néhány százaléknyi szavazatot kapott, amit ő választási csalásnak tartott. Legnagyobb sikerét 2000-ben érte el, amikor Ion Iliescuval együtt bekerült az elnökválasztások második fordulójába. 250 ezer támogató aláírást kapott. Elnökjelölési ünnepségét a bukaresti Gyermekpalotában tartotta.

Corneliu Vadim Tudor szerint Románia helyzete nem katasztrofális – maga az ország egy nagy katasztrófa.

A Román Környezetvédő Párt is jelöltet indított, William Branza személyében. A 300 ezer támogató szavazatot már egy héttel a jelöltség benyújtása előtt összegyűjtötték, az egy hetet csak azért várták ki, hogy a hivatalos bejelentés a klímaváltozással foglalkozó ENSZ-csúcstalálkozó kezdetére essék.

A jelöltek között két teljesen ismeretlen személy is: a Szocialista Alternatív Párt jelöltje, Constantin Rotaru és a Prodem Párt színeiben induló Mirel Mircea Amăriţei.