A legtöbb erdélyi megyében a tavalyhoz hasonlóan idén sem tudják már az első iskolai naptól biztosítani a tízórait a kisiskolások számára a tej-kifli program keretében. Kivétel ez alól Hargita megye, ahol minden sínen van, semmi akadálya, hogy a gyerekek hétfőtől megkapják a tízórai adagjukat. Ám mégsincs benne köszönet.

Hargita megyében már iskolakezdéskor megkaphatják a tejet és a kiflit az iskolások és óvodások, közölte a megyei tanács sajtószolgálata. A beruházási vezérigazgatóság munkatársai még augusztusban elbírálták a benyújtott pályázatokat, és a kiírást közzétették az elektronikus közbeszerzési rendszeren (SEAP). A tejre vonatkozó eredmények szeptember 1-jén, míg a kiflire vonatkozóak egy nappal később, 2-án váltak nyilvánossá.

Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint az idei különös figyelem az előző évi rossz tapasztalatoknak köszönhető. „Azt tartottuk szem előtt, hogy a diákok és óvodások jó minőségű terméket kapjanak, hiszen napi szinten fogyasztják azt. Az eredmények bizonyítják törekvésünk sikerét, hogy helyi cégeket próbálunk segíteni. Már évekkel ezelőtt eldöntöttük, hogy a 67 településen egyenként írjuk ki a pályázatot kiflire és tejre is, annak ellenére, hogy ez lényegesen több munkával jár” – nyilatkozta Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke. Csütörtökön a tejre, pénteken a kiflire vonatkozóan is lejár az óvási időszak, egyelőre nincs olyan probléma, amely hátráltatná a tízórai kiosztásának menetét.

A gyerekek háromnegyede nem kéri az ingyen tízórait

A gyergyószentmiklósi iskolákban érdeklődve kiderült, valójában nagyon kevés gyerek örvend az ingyen kiflinek, különösen, ha az minőségileg sem állja a helyét - mondták a pedagógusok. Sok esetben kutyának, macskának viszik haza a tejet és kiflit, máskor már az iskolában odaadják valakinek, akinek szüksége van rá, mindezt persze olyan konkrét és szigorú szabályok bevezetése után, hogy az ételt nem szabad a szemétbe dobni – sokáig ugyanis a kosár fenekén landolt az ingyen termék.

Sok szülő úgy véli, jobb is, ha a gyerek nem eszi meg a leggyengébb minőségű lisztből készült kiflit és nem issza meg a tartósító szerekkel ellátott tejet, inkább pakolnak nekik otthonról tízórait. Ez országos érvényű jelenség, emiatt nemrégiben Victor Ponta miniszterelnök kijelentette: alapjaiban kell változtatni a tej és kifli programon, hogy csak azok a gyerekek részesüljenek benne, akiknek valós szüksége van rá.

A szülők méltatlankodnak

Bár a megyei tanácselnök több alkalommal is hangsúlyozta, hogy a helyi termelők érvényesülése érdekében minden településre külön írnak ki pályázatot, valamint szem előtt tartják a megyén belüli szállítóknak biztosítani a lehetőséget, hogy felvállalják a tej-kifli programot, az idén mégis úgy alakult, hogy Gyergyószentmiklósra nem Hargita megyei, hanem Kolozs és Temes megyei cégek szállítják a tejet és a kiflit. Ez annál is inkább szemet szúrt néhány kisiskolás gyerek édesanyjának, hogy a szomszédos települések nagyobbrészt megyei termékkel lesznek ellátva.

A tejet két Hargita megyei, egy Kovászna megyei és egy Temes megyei cég szállítja idén. Ennek ára dobozonként 44 és 61 bani között változik. A kifli darabonkénti ára 20 és 26 bani között mozog, de míg a Hargita és Kovászna megyei cégek közt van olyan, amelyik 21-22 baniból is meg tudja oldani az ellátást, az egyik Kolozs megyei cég 33 baniért szállítja azt Hargitába.

„Nem örvendünk annak, hogy a gyerekeink számára ilyen távolról szállítják a tízórait, holott a környékünkön vannak pékségek is, tejtermelők is, akiktől sokkal szívesebben fogadnánk a friss terméket”, fogalmazta meg T. Krisztina, harmadikos gyerek édesanyja. Egy másik szülő így nyilatkozott: „a hosszú szállítás alatt, ha nem romlik meg a tej és nem szárad meg a kifli, akkor el tudom képzelni, milyen tartósító szereket tesznek bele, lehet jobb is lenne, ha nem adnának semmit, vagy esetleg egy almát”.

A megyei tanácselnök a távolabbi megyékből való beszállítást azzal magyarázza, hogy a közbeszerzési törvény nem teszi lehetővé a kikötést, hogy csak a megyéből jelentkezhetnek cégek, így ha egy adott vállalkozás a legjobb ajánlatot nyújtja be, a legalacsonyabb áron, megfelelve az alapvető minőségi követelményeknek, akkor az nyeri meg a pályázatot, attól függetlenül, hogy az ország mely részében van bejegyezve.

„Többször is hangsúlyoztam, számtalanszor felhívással fordultam a helyi cégek vezetőihez a sajtó útján is, hogy jelentkezzenek a közbeszerzéseinken, úgymond rúgjanak labdába, hogy ne országos vagy multinacionális cégek vigyék el a közpénzt a megyéből, hanem az lehetőleg helyben maradjon, hiszen ez által nő a pályázaton nyertes vállalkozások jövedelme, és új munkahelyek létesülhetnek. Ennek érdekében külön-külön írtuk ki a közbeszerzést mind a 67 Hargita megyei önkormányzat számára, ezért van az, hogy más-más cég nyert Gyergyószentmiklóson és a környező falvakban”, magyarázta Borboly.

Az erdélyi megyék önkormányzatainak nagy része még nem bonyolította le a közbeszerzési eljárást, ráadásul az esetleges fellebbezések miatt további késésekre lehet számítani, holott tanévkezdésig pár nap van hátra.