Európai uniós támogatású, lakásépítést, kisvállalkozások létrehozását is magában foglaló integrált projektcsomaggal kíván segíteni a pataréti romák helyzetén a kolozsvári önkormányzat. A maszol.ro Horváth Anna alpolgármestert kérdezte a tervekről.

Nemrég járt Strasbourgban, az Európa Tanácsnál tárgyalt a Városok és Régiók a Romák Inklúziójáért Szövetség keretében. Miről volt ott szó ezen a tanácskozáson?

Mint ismeretes, az Európa Tanács, akárcsak több más nemzetközi szintű intézmény, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament, ebben az időszakban kiemelt figyelmet szentel az Európai Unió tagállamaiban élő roma közösségek szociális inklúziójának. Ezek a közösségek olyan beilleszkedési és megélhetési problémákkal küszködnek, ami a kelet-európai, közép-kelet-európai államok csatlakozásával egyidejűleg az egész Európai Unió problémájává vált. Természetesen a roma kérdés nem egy tegnapról mára kialakult probléma. Nos, az Európa Tanács ennek a kiemelt figyelemnek a jegyében kezdeményezte a Városok és Régiók a Romák Inklúziójáért Szövetség létrehozását, amelyben olyan helyi önkormányzatok: municípiumok, városok, megyék választott önkormányzati képviselői vannak jelen, akik ebben a kérdéskörben integrált projekteket, stratégiai terveket kívánnak kidolgozni és gyakorlatba ültetni.

Jól tudom, hogy a kolozsvári önkormányzatnak is van ilyen terve, ilyen projektje a pataréti romákkal kapcsolatban?

Igen. A pataréti roma közösség a Kolozsvár város központjától körülbelül 6 kilométerre elhelyezkedő szeméttelep környékén kialakult, csaknem 1500 fős közösség, amelynek majdnem a fele kiskorú. Az életkörülmények – mondanom sem kell – a pataréti szeméttelep környékén meglehetősen rosszak, bizonyos esetekben már az ott élők egészségét és életét is veszélyeztetik. A pataréti közösség életkörülményeinek javításáért Kolozsvár önkormányzata az elmúlt két évben több kisebb projektet ültetett gyakorlatba, a PHARE-alapokból és az Európai Szociális Alapból történő finanszírozással, és e projektek révén megpróbált megoldást találni a közösség oktatására, szociális problémáinak enyhítésére, a továbbképzésükre, az egészségügyi ellátásukra. Az önkormányzat viszont az elmúlt egy évben rájött arra, hogy ezek az egymástól elszigetelt projektek nem jelentenek hosszú távú megoldást a közösség problémáira, mindenekelőtt az életkörülményei javítására. Integrált megközelítésre van szükség, egyidejűleg kell kezelni a lakhatási problémákat, a munkahelyteremtés és munkahely-biztosítás kérdését, a szociális inklúziót. Továbbá olyan képzésekben kell részesíteni az ott élő felnőtteket, hogy elhelyezkedhessenek, és biztosítani kell az iskolába járást az ott élő gyermekeknek. Tehát három összetevőről van szó, amely együtt vezethet eredményre. Egyszerű példát mondok: az önkormányzat hiába utal ki szociális lakást egy olyan roma családnak, ahol nincs kereső felnőtt, mert néhány hónapon belül azt a családot ki kell lakoltatni, ugyanis állandó jövedelem hiányában nem képes fizetni a közköltséget, illetve a lakás fenntartásával járó többi költséget. Ezért kezdeményeztünk mi most egy integrált projektcsomagot, amelyre az Európai Unió, az Európai Bizottság, a régiók fejlesztési alapja támogatást ígért, külön támogatást néhány romániai önkormányzatnak, közöttük a kolozsvárinak is, és ennek a projektcsomagnak a keretében szerepel lakásépítés, olyan kisüzemek, kis- és középvállalkozások létrehozása, amelyekben lehetővé válik a pataréti roma közösség munkaképes tagjainak az alkalmazása, persze az ehhez szükséges előképzésekkel együtt.

Még mindig nagyon elmélet ízű a válasz. Konkrétan milyen kisvállalkozásokról van szó?

A közösség nagy része Szamosfalvához közel, a régi, bezárandó szeméttelep környékén lakik. Az elkövetkező két évben ugyanott, ugyanazon a környéken fog megnyílni az új európai normáknak megfelelő szemétgazdálkodási központ, a megyei tanács projektjének és az Európai Unió által nyújtandó finanszírozásnak megfelelően. Ehhez kapcsolódva arra gondoltunk, hogy ebben a kis régióban, ebben a térségben szemét-újrahasznosító, üvegfeldolgozó, papírt újra hasznosító, műanyag-feldolgozó kisüzemeket kellene telepíteni, az új, mint mondtam, európai normáknak megfelelő szeméttelep környékére. Ezeknek a kisüzemeknek az infrastruktúráját pedig az önkormányzat alakítaná ki és bocsájtaná térítés- vagy díjmentesen a vállalkozók rendelkezésére azzal a feltétellel, hogy a roma közösség megfelelően átképzett tagjait alkalmazza ezekben a szemét-újrahasznosító, szemétfeldolgozó kisüzemekben. El kell mondanom, hogy például Kolozsváron jelenleg a szelektív hulladékgyűjtés keretében nem gyűjtenek üveget, mert a legközelebbi üveg-újrahasznosító üzem Konstancán van. Tehát igenis, mi úgy gondoljuk, hogy Románia szintjén általában, Erdély szintjén és Kolozsvár környékén különösképpen hiányt szenvedünk e tekintetben: nincs elég szeméthasznosító vállalkozás. Ezért a szelektív hulladékgyűjtés egy adott ponton értelmét veszti, illetve nem hoz a megfelelő hasznot, és nem vonzhatja a vállalkozókat.

Vagyis kárba megy a szemét? Elég furcsán hangzik.

A szelektíven gyűjtött szemét egy része igenis kárba megy. Természetesen van papírfeldolgozó, papírhasznosító, műanyag-újrahasznosító, de ezekből sincs túl sok Kolozsvár közelében. Márpedig amennyiben a szelektív hulladékgyűjtés területén az európai normák által meghatározott arányokhoz közelítenénk, és közelítünk majd az elkövetkező években, Kolozsvár egy igen-igen nagy mennyiségű szelektívhulladék-„kitermelő" központnak számít. Tehát ezekre a kisüzemekre igenis szükség van és szükség lesz.

Hogyan fogadták Strasbourgban ezt az integrált projektcsomagot?

Strasbourgban, akárcsak Brüsszelben az Európai Bizottságnál nagyon pozitívan fogadták ezt a kezdeményezést, annál is inkább, mivel ezen a tanácskozáson Romániából Kolozsvár volt az egyetlen város, amelyik képviseltette magát az egyik alpolgármestere jelenlétével, így szerettük volna jelezni elkötelezettségünket az uniós intézmények felé. Együttműködési szerződésünk van az ENSZ Fejlesztési Programjával, valamint Nyílt Társadalomért Alapítvány budapesti központjával. Ők támogatnak bennünket abban, hogy év végéig sikerüljön ezt a projektcsomagot úgy előkészíteni, hogy koherens egésszé váljék, már a jövő év folyamán megkapja Brüsszeltől a támogatást, és nekiállhassunk a gyakorlatba ültetésnek. Strasbourgban a Városok és Régiók a Romák Inklúziójáért Szövetség segítségét kértük a jelenlegi uniós alapok érvényben lévő szabályozásainak a gördülékenyebbé tételében, a merevség feloldásában, a különböző alapok közötti átjárhatóság biztosításában. Jelenleg az infrastrukturális befektetéseket a Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza, a Szociális Alap pedig képzési, oktatási pályázatokat finanszíroz, és ezek különböző programok keretében futnak. Mint ahogy azt már az Európai Bizottság képviselőivel több ízben tárgyaltuk, Kolozsvár azt szeretné, hogy lehessen integrált pályázatokat benyújtani, ami azt jelenti, hogy két-három különböző alapból finanszírozható pályázatokat egyazon csomag keretében működtessünk. A Kolozs Megyei Tanáccsal is több rendben tárgyaltunk arról a lehetőségről, hogy a roma közösség bizonyos tagjait olyan tevékenységek felé kellene irányítani, átképezni, amelyeket, mint például virágtermesztés és virágeladási tevékenységek, a Mezőgazdasági Alapból lehetne finanszírozni. Jelen pillanatban a szabályozások rendszere kimondottan megnehezíti azt, hogy valamely közösség vagy vidék problémáit egységes egészként kezeljük, és hogy ennek megfelelően kapjuk a finanszírozást. Ehhez kértük az Európai Bizottság odafigyelését és a segítséget; ahhoz tehát hogy könnyebbé, egyszerűbbé, átláthatóbbá, átjárhatóbbá tegyék a forrásokhoz való hozzáférhetést.

És van rá remény, hogy ez sikerül is?

Ígéreteiknek megfelelően igen. Ők is felismerték ennek a fontosságát. Egyébként a 2011—2020-as időszakban, legalábbis ahogy jelenleg körvonalazódik a helyzet, pontosan ezeket az irányokat fogják majd követni. Csak hát nekünk ez hamarabb, még ma kellene.

Említette, hogy a pataréti szeméttelep körül létesülő kisvállalatokban romákat fognak alkalmazni. Kolozsváron van számos hasonló helyzetben élő, hasonló sorsú nem roma etnikumú állampolgár is, számos munkanélküli. Azok nem mehetnek oda dolgozni?

Dehogynem. A Pataréten élő közösségnek is csak egy része roma etnikumú. Alapvetően hátrányos helyzetű közösségről beszélünk, kis közösségekről, hátrányos helyzetű személyekről, különös odafigyeléssel és tekintettel a roma kisebbséghez tartozó személyekre. A romák esetében az integrációt, a szociális inklúziót nehezíti az a diszkrimináció, amelyről nem kell különösebben részletesen beszélnünk, hiszen mindannyian nap mind nap látjuk, tapasztaljuk, hogy a roma etnikumú hátrányos helyzetben élő személy sokkal kisebb eséllyel indul a társadalmi integráció, a szociális inklúzió útján, mint mások.