Miután a hírek szerint elfogták a hackert, aki híres amerikai nők ellopott meztelen fotóival árasztotta el az internetet, a vs.hu megvizsgálta, mi vár arra, aki Magyarországon próbálkozik hasonlóval, illetve milyen lehetőségei vannak a magyar áldozatnak.

Kovács V. Gábor infokommunikációs szakjogász azt mondja, akinek a képeit hasonló módon közzéteszik, az követelheti azok eltávolítását, és mivel ilyen esetben a képtulajdonosok személyiségi jogok sérülnek, végső soron egy polgári perben a bíróságon keresztül lehet felszólíttatni az érintett weboldalt a jogsértés abbahagyására, illetve elérni, hogy eltiltsák a további jogsértéstől.

„A magyar jog alapján a képet megjelenítő weboldal részére tárhelyet biztosító cég közvetítő szolgálatatónak minősül, így alapesetben korlátozott a felelőssége. Amennyiben azonban a publikáló nem hajlandó levenni a képeket, úgy számára ezzel növekedhetnek a hátrányos jogkövetkezmények, főleg, ha tovább folytatja a jogsértést az erről szóló felhívást követően is” – mondja az ügyvéd. Vagyis a sokadik kérés a bíróságon súlyosbító tényező lehet. Bonyolultabb a helyzet, ha külföldi szerverről szolgáltatják a tárhelyet. Vannak esetek, amikor még egy kormányfő is kevés, hogy lekapcsoltasson egy jogsértő tartalmat publikáló oldalt. Így működhet még mindig a kuruc.info.

Hiába töröljük a képet

Persze a kép eltávolításával – amennyiben ez az interneten egyáltalán lehetséges – még nem ért véget a történet, ugyanis a Polgári Törvénykönyv ismeri a sérelemdíjat, mint kártérítést. A magyar hírességeket korábban rendszeresen védő, mostanában inkább a sikkasztási ügyével szereplő Ruttner György pár éve egy interjúban világossá is tette, hogy a hazai celebvilágot a helyreigazításoknál is jobban érdekli a pénzbeli kártérítés, amely olykor a 6 millió forintot is eléri. Összehasonlításképpen, a Siena Miller amerikai színésznő meztelen képeit leközlő két angol lap, a Sun és a News of the World 37500 fontot fizettek jóvátételként.

Kovács V. Gábor szerint a képek illegális feltöltője a büntetőpert sem kerülheti el, ha felmerül a becsületsértés, vagy az, hogy tette alkalmas a becsület csorbítására. Akkor pedig mérlegelni sincs nagyon mit, ha a képet számítógépfeltörés, vagy lakásbetörés útján szerezte az elkövető, a tiltott adatszerzés bűncselekménye ugyanis alapesetben is három év börtönnel járhat.

Az áldozat a jogi módszerek mellett a trükközéssel is megpróbálkozhat: egy ügyes szakember jogszerűen tudja manipulálni, hogy a Google-ban milyen keresési ajánlatokat dobjon fel az úgynevezett autocomplete (automata kiegészítő), amikor elkezdjük bepötyögni a nevét.

Ha pedig valaki azon gondolkodik, hogy a blogján, közösségi médiában linkelje-e a képeket, akkor alaposan olvassa el a honlap szerződési feltételeit, mert azokban általában szerepel, hogy ha valaki illegális tartalomra mutató linket helyez el, akkor azt törlik, a felelősséget pedig ő vállalja. Egy brit férfit már ítéltek el linkelésért, de a 444 szerint magyar ítélet még nem volt ilyen ügyben. Van ugyan az uniós bíróságnak egy döntése, hogy a szerzői jogot sértő tartalmat például nyugodtan meg lehet osztani, de az arra vonatkozik, ha az egy másik oldalon már szabadon hozzáférhető.