Nagyjából harmincan gyűltek össze szerda este a Pricske 1545 méter magas csúcsán, hogy meggyújtsák a szolidaritás tüzét. Gyalogosan és autókkal is érkeztek résztvevők a helyszínre.

A Szent Miklós és a Szent István plébánia is képviselve volt egy-egy egyházi személy által, de Mezei János polgármester is úgy vélte, ott a helye a szolidaritás lángjának a fellobbanásánál.

A jelen lévők pontban kilenc órakor gyújtották meg a magyar szolidaritás tüzét, majd elénekelték a himnuszokat és együtt kémlelték a hegyoldalakat, hogy hol vélnek még felfedezni fellobbanó lángokat. A Madarasi Hargita tetejéről és a városból is jelentették: jól látszik a Pricske tetején gyújtott tűz.

Gyergyó térségében már évek óta több helyszínen gyúlnak meg a tüzek, pillanatra pontosan: a Pricske tetején, a csomafalvi Veresvirág kilátó lábánál, a ditrói Cengellér-utászháznál, és a remetei Kecskekő alatti Hegyes tetőn. Évről évre egyre többen gyűlnek össze ezeken a helyszíneken, imádkozva, nótázva, ősmagyar dallamokat dúdolva élik meg az emberek az összetartozás érzésének határtalan erejét.

1933-ban a gödöllői Jamboree-n a Magyar Cserkészszövetség az összetartozás céljából Magyar Szolidaritás Napot rendezett, így sok magyar ajkú cserkészcsapat egy időben tábortüzet gyújtott szerte a világban. 2003-ban a Külföldi Magyar Cserkészszövetség újra felújította a kezdeményezést, és azóta minden évben fellángolt szerte a világban a magyarok között az összetartozás tüze. A nemzeti összetartozásra emlékeztető láng a legkeletibb időzónából, Új-Zélandról indul Nyugat felé, és a Hawaii-szigeteken, Honolulun alszik ki utoljára.