Tábortüzek, gyertyalángok helyi idő szerint pontban 21 órakor – világszerte fellángolnak a szolidaritás tüzei augusztus huszadikán, minden olyan településen, ahol léteznek magyar közösségek. A Magyar Szolidaritás Napját szerte a világon Államalapító Szent István napján tartják, a magyar cserkészek kezdeményezéseként.

Immár hetedik éve, hogy a sötét domboldalakon megjelenő lángnyelvek a világban szétszórt magyarság összefogására világítanak rá. A Magyar Szolidaritás Tüze idén is fellángol a világ magyarlakta területein. Augusztus 20-án helyi időszámítás szerint 21 órakor gyújtják meg a nemzeti összetartozást jelképező lángokat.

Gyergyó térségében már évek óta több helyszínen gyúlnak meg a tüzek, pillanatra pontosan: a Pricske tetején, a csomafalvi Veresvirág kilátó lábánál, a ditrói Cengellér-utászháznál, és a remetei Kecskekő alatti Hegyes tetőn. Évről évre egyre többen gyűlnek össze ezeken a helyszíneken, imádkozva, nótázva, ősmagyar dallamokat dúdolva élik meg az emberek az összetartozás érzésének határtalan erejét. A tábortűz körül ismertetik a Magyar Szolidaritás Tüzének történetét, Csomafalván zenészek kíséretében szoktak énekelni a tábortűz körül.

Hagyománnyá vált a kezdeményezés

A gyergyói öregcserkészek, az Erdélyi Kárpát Egyesület gyergyói osztálya, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom gyergyószentmiklósi szervezete, a Gyergyói Baranta Közösség minden esztendőben törzsvendégnek számít az összefogás ünnepnapján, de egyre népszerűbb az esemény a lakosság körében is. A Pricske 1545 méter magas tetejéről látni lehet a csomafalviak tüzét is, akik Délhegyen gyűlnek össze, de jól kivehető a ditrói tűz a Cengellér környékén is. Voltak évek, amikor a libáni oldalban két láng is látható volt, de a Kovács-kútja környékét is tűz világította be. A gyergyószentmiklósiak pedig a városból a késői órákig láthatják a pricskei kereszt alól feltörő lángnyelveket.

Évről évre több az érdeklődő

Idén a gyergyószentmiklósiak augusztus 20-án 16 órakor indulnak az örmény templomtól az ekések, cserkészek, a barantások társaságában, akikkel  3–4 órás gyalogtúra után meggyújtják az összetartozás lángját a Pricske-tetőn. Bárki csatlakozhat a túrához, akinek fontos az összetartozás és a magyar sors. Akinek ideje engedi és reggelig a hegyen maradhat, annak sátorra, hálózsákra is szüksége lehet. A sátrakat és a nehezebb csomagokat autóval elszállítják. A gyergyói ekések ugyanakkor megkérik azokat, akik nem tudnak elmenni egyik helyszínre sem, de szeretnének csatlakozni, azok gyújtsanak meg otthon egy gyertyát és gondoljanak az összetartozásra.

1933-ban a gödöllői Jamboree-n a Magyar Cserkészszövetség az összetartozás céljából Magyar Szolidaritás Napot rendezett, így sok magyar ajkú cserkészcsapat egy időben tábortüzet gyújtott szerte a világban. 2003-ban a Külföldi Magyar Cserkészszövetség újra felújította a kezdeményezést, és azóta minden évben fellángolt szerte a világban a magyarok között az összetartozás tüze. A nemzeti összetartozásra emlékeztető láng a legkeletibb időzónából, Új-Zélandról indul Nyugat felé, és a Hawaii-szigeteken, Honolulun alszik ki utoljára.

Világszerte 38 millió, a magyarság körében tizenötezer, Magyarországon tízezer taggal a cserkészet a világ legnagyobb ifjúságnevelő mozgalma. Pedagógiai alapjait több mint 100 éve fektette le az alapító Robert Baden-Powell. A tagok önként csatlakoznak a szervezethez és vallják magukénak a cserkészet szellemiségét, „a cselekedve tanulást, a kisközösségi rendszert, részvételt a hasznos és értelmes programokon, az életformát és az elköteleződést”.