A református egység napja Sepsiszentgyörgyön

Csütörtökön ragyogó napsütésben szerveztek örömünnepet a világ minden részéről Sepsiszentgyörgyre összegyűlt reformátusok, és más felekezetekhez tartozó magyarok. A háromszéki megyeszékhely utcáin nyüzsögtek a 7. Magyar Reformátusok Világtalálkozójára érkező vendégek és helybéliek.

A városközponti Szabadság téren felállított standokon mutatkoztak be a református szervezetek és kézművesek, a város református templomai és múzeumai tárt kapukkal fogadták a vendégeket, az Erzsébet parkban gyerekfoglalkozások zajlottak, koncertek, kiállítások és színházi előadások zajlottak.

Az esemény egyik kedves színfoltja volt, hogy fiatal lelkészek csoportja szólította le a járókelőket – e sorok íróját is – megkérdezték, kérnek-e áldást, és ha jóváhagyást kaptak, körbeállták és több lelkipásztortól részesült Isten áldásában.

Az összetartozás üzenete volt a legfontosabb

A Szabadság téren felállított színpadon zajló megnyitón felszólalók mindannyian az összetartozás fontosságát hangsúlyozták. Az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Kató Béla emlékeztetett, higy 30 évvel ezelőtt börtönbüntetést kockáztatott az, aki a határon magyar Bibliát készült átcsempészni, de mára ezek a falak leomlottak, és Sepsiszentgyörgyön gyűltek össze a magyar reformátusok, illetve a Kárpát-medence 10 magyar egyházkerületének püspöke és főgondnokai.

Balog Zoltán református lelkész, Magyarország emberi erőforrások minisztere is azt hangsúlyozta, hogy az ilyen alkalmak erősítik az összetartozás tudatát és a közösséget. "Azért jöttem, hogy kifejezzem a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy mi arról az erőről, ami önökben van, nem szeretnénk lemondani. Ezt az erőt hozzá szeretnénk ragasztani minél szorosabban az egész Kárpát-medencei magyarság erejéhez" - jelentette ki a miniszter.

Bogárdi Szabó István dunamelléki református püspök a magyarországi reformátusok üzenetét tolmácsolva rámutatott: azért nevezik Világtalálkozónak az eseményt, mert sok helyről, sok helyzetből érkeztek Sepsiszentgyörgyre a résztvevők, így Erdélyből, Magyarországról, Felvidékről, Nyugati országokból és a tengerentúlról is, de mindannyian azért vannak itt, hogy együtt gondolkodjanak a magyar református világ alakulásáról.

Fazakas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke is az összetartozás fontosságát említette beszédében, azt, hogy öt éve alakult meg az egységes Magyar Református Egyház, a sepsiszentgyörgyi rendezvény pedig a református egység napjává vált.  

„Szükség van reformerekre”

A Sepsiszentgyörgyön szervezett 7. Magyar református Világtalálkozó csúcspontja Kálvin János egész alakos szobrának felavatása volt a Református Vártemplom árnyékában, Kálvin téren. A 240 centiméter magas bronzszobrot, a szovátai Bocskai Vince alkotását az ötletgazda, a Református Székely Mikó Alapítvány elnöke, Incze Sándor nyugalmazott esperes, Kató Béla püspök és Antal Árpád polgármester leplezték le. Az eseményen zsúfolásig megtelt a Kálvin tér, a több ezer résztvevő között jelen voltak a magyar református egyházkerületek püspökei, gondnokai, esperesei, lelkészei mellett Kelemen Hunor kulturális miniszter, Zákonyi Botond, Magyarország bukaresti nagykövete, Marius Popica Háromszéki „főispán”.

Kató Béla püspök ünnepi beszédében rámutatott, hogy a francia-svájci Jean Calvin ugyan keveset tudott a magyarokról, a Székelyekről talán semmit, de ő tolmácsolta legérthetőbben Isten szavát, tanításai megváltoztatták Székelyföld arculatát, és Kálvin Jánosként magyar lett. Balog Zoltán, Magyarország emberi erőforrások minisztere kifejtette: erős nemzeti kultúrával és öntudattal rendelkező közösség tudja befogadni más kultúráját. Kelemen Hunor a kálvini eszmékről szólva rámutatott: a genfi szellemiség, így a szabadság, a függetlenség, a gondolkodni tudás szeretete nemcsak Erdélyben, Székelyföldön kellene jelen legyen, hanem el kellene terjedjen Románia minden szegletében.

Antal Árpád polgármester megköszönte, hogy Sepsiszentgyörgyöt választották a világtalálkozó helyszínéül, ezzel is jelezve Székelyföld súlyát a Kárpát-medencében. „A magyar gyerekek azt tanulják meg elsők között, hogy a magyarság nem maradhatott volna meg, ha őseink nem térnek át a kereszténységre. Székelyföld se őrizhette volna meg kultúráját, ha a székelyek nem csatlakoznak a nyugati kereszténységhez”, mondta Antal Árpád. Hozzátette: ez védett meg bennünket a beolvadástól, mert könnyebb országhatárokat mozgatni a fejünk felett, de a bennünk levő kulturális határokat nem lehet elmozdítani.

A sepsiszentgyörgyi polgármester szerint Székelyföldnek most is szüksége van reformerekre, új utakat kereső emberekre, és az egyházakkal közösen kell kivívni Székelyföld önrendelkezését, hogy a magyar regionális hivatalos nyelv legyen. „Meg kell védenünk az egyházakat a Mikó-ügyhöz hasonló támadásoktól, harcolni kell a restitúcióért” - mondta az elöljáró, aki azzal zárta beszédét, hogy „aki protestáns etikán nőtt fel, azt a Balkán nem tudja bekebelezni”.

A Kálvin szobor avatását követően istentisztelettel ért véget a rendezvény, és a lelkészek több asztalnál osztottak Úrvacsorát a téren lévőknek. A református világtalálkozón ülésezett a Magyar Református Egyház Konventje is, de az eseményhez kapcsolódóan, a Román Posta emlékbélyeget bocsátott ki, amelyen Kálvin János arcképe mellett magyar nyelven olvasható Sepsiszentgyörgy város neve.

 

Kapcsolódók

Kimaradt?