A turistákat csalogatják a falunapok Erdélyben
Régi mondás Gyergyócsomafalván, hogy Péter és Pálra hazaengedik a rabokat is. Ditróban a Jézus Szent Szíve búcsú ünnepe köré szerveződik a falu ünnepe. Nyári időszakban egymást érik a falunapok. Összeállításunkban a búcsúkból turistacsalogatóvá fejlődött rendezvényeken néztünk körül.
A Gyergyói-medencében valóságos falunap-dömping volt a hétvégén: Csomafalva, Ditró és Orotva egyszerre ünnepelt, kedden pedig Újfalu veszi át a búcsú-stafétát.
Faluturizmussá nőtte ki magát a falunap
„Grafikonszerű növekedést láthattunk az elmúlt tíz év alatt, az utóbbi alkalmakkor már hétnapos rendezvényről beszéltünk. A hagyományőrző csoportok, különböző civil szerveződések mind részt vállalnak a szervezésben, amit igen nagy pozitívumként könyvelek el. Természetesen nem kerülhető el az a tény, hogy ilyekor testvértelepülésről is jönnek meghívottak. Bár elsősorban nem a turistáknak szervezzük a programokat, mégis nagyon örvendünk, ha eljönnek. Most már oda jutottunk, hogy nagyon nehezen találni ilyenkor szabad vendégházat a talapülésen”, összegezte a rendezvénysorozat turisztikai jellegét Márton László Szilárd, Gyergyócsomafalva polgármestere.
A nyári időszakban egymást érik a falunapi rendezvények. Csak az elmúlt hétvégén Gyergyó vidékén három településen, Ditróban, Csomafalván és Orotván zajlottak nagyszabású ünnepségek, de Udvarhelyszék és Csíkszék sem maradt el, előbbi Zetelaka, utóbbi Madéfalva ünnepével. Újfalu is csatlakozik a sorozathoz még ezen a kedden.
A falunapok egyre inkább fesztivál jelleget öltenek: az évek alatt kialakult egy falunapi turizmus, melynek az a célja, hogy a falu hagyományait, nevezetességeit népszerűsítse, felelevenítse, nagyobb idegenforgalmi közönséget fogadva és szórakoztatva.
A lakosság szórakoztatására
„Ha az állattartó bácsi mostanig nem kaszálta le a füvét, és az Isten azt adja, hogy éppen az ünnepség idejére lesz jó idő, akkor is hagyja el a füvét és jöjjön szórakozni. Lesz még jó idő. Falunap egy évben egyszer van. Úgy kell csinálni nekünk is, mint az elődeinknek: ha dolgozunk, hát dolgozunk, ha pedig mulatunk, hát mulatunk” – hívogatja az újfalvi lakosságot az ünneplésre Egyed József polgármester.
Újfalu abban a szerencsés helyzetben van, hogy egész nyáron a szervezéssel vannak elfoglalva, ugyanis három kisebb település is oda tartozik közigazgatási szempontból. A falunapok sorát megkezdi Tekerőpatak Szent János napján, aztán következik Gyergyóújfalu Sarlós Boldogasszonykor, majd Kilyénfalva Magdolnakor és végül Libán, ahol szeptember közepén tartanak ünnepséget.
A rendszerváltás előtti években még viszonylag új dolog volt a falunapok szervezése, elsősorban a helyi képviselő-testületek illetve a polgármesterek kezdeményezték és javasolták a programkínálatot. Előtte is rendeztek nagyobb ünnepségeket, ám ezek hagyományként a faluhelyen szokásos felekezeti ünnepségek - a búcsúk- köré szerveződtek. Vidéken ugyanis a templom ünnepére szervezett búcsú jelentette azokat az össznépi találkozókat, ahol minden lakos, családjával együtt tartalmas szórakoztató ünnepségen vehetett részt.
Hódított a jókedv és a közösségi élmény
A kommunizmus után első években még teljesen kimaradt, vagy esetenként nagyon szűk körben történt a falunapok szervezése. Főszerepben egyértelműen a helyi lakók és a közvetlen környék lakosai kerültek, a viszonylag szegényes programot csak nekik szervezték az elöljárók. Nagy kreativitásról nem igazán tanúskodtak ezek a rendezvények: általában előzmény és forgatókönyv hiányában a szomszédos települések egymás műsorait másolták le. Jelentős szerephez jutottak a közösség tagjai, meghatározó volt a helyi közösségek tagjainak aktív részvétele a rendezvényen.
A hagyományoknak is nagy figyelmet szenteltek: népszerű volt ilyenkor a kirakodóvásár, ahol a kereskedők, kézművesek kínálták termékeiket. Mivel ezek az ünnepek nagy tömeget mozgósítottak, így a falunapoknak közösségformáló erőt is tulajdonítottak, hiszen ilyenkor a lakosság összetart, együtt ünnepel.
Kisebb településeken az is hagyománnyá vált, hogy a régi búcsúkhoz hasonlóan a helyi vezetők vendégül látták a falu lakosságát, hogy mindenki jól érezze magát.