Mi vonzza a föld gyomrába a barlangászokat?
Ha egy kis szabadidejük van, a barlangászok azonnal egy barlang tövében, egy szűk kanyon medrében, egy zsomboly szájánál teremnek. Mit szeretnek a hideg, csúszós, sáros, vizes földalatti lyukakon? A barlangok napja apropóján néztünk szét a földalatti üregekben.
Romániában, bár nem tartják a karszt, a mészkő országának, rengeteg barlang van. 13 000 barlangot tart számon a barlangi kataszter, és bár ez kissé torzít a szakemberek szerint, valahol 12 000 körül lehet a karszt-képződmények száma. Ugyan még nem hódít nálunk a speo-turizmus, mégis létezik egy bizonyos fokú érdeklődés, mely a barlangokat célozza.
A barlangi környezet tűrőképessége gyakorlatilag zéró, tehát ahogy betette az ember a lábát, már rongál. Túlzásokba esni nem kell, vélik a szakemberek, azonban bizonyos fokú védelmet mindenképpen ki kell alakítani a barlangokkal szemben. Erre tették fel életüket a barlangászok, a barlangok védelmezői, gyámjai.
Népszerű a Súgó-barlang
A gyergyószentmiklósi Gyilkostó Adventure Egyesület 2006-ban döntötte el, hogy megpróbálkozik a Gyergyói-medence egyik ékességének, a Súgó-barlangnak a felvigyázásával. Szükség is, meg igény is volt rá, hiszen nem egészen tíz évvel ezelőtt még szemétdomb és omladozó menedékház fogadta a turistákat. Ma már hangulatos kis menedékház áll a régi csenevész építmény helyén, cserépkályhával, pattogó tűzzel, kiépített tűzhellyel, ugyanakkor hozzáértő személyek kalauzolják végig a látogatókat a Székelyföld egyik ékkövének számító barlang járatain.
2007-től kezdődően évente 1500-3000-re tehető a barlangot látogatók száma, a nyári időszakban jönnek gyakrabban az érdeklődő természetbarátok, aztán november és május között többnyire a megszállott barlangászok és az elszánt turisták látogatják a képződményt. Külön érdekesség a gyerekek számára a Súgó-barlang, hiszen itt rendhagyó földrajz- és biológiaórákat is lehet tartani, és ezt igen nagy gyakorisággal ki is használják a tanárok.
1982-ben kiadott román barlangkatalógus a Székelyföldön 230 barlangot és zsombolyt tart nyilván. A Gyergyói-havasok és a Nagyhagymás-hegység kiterjedt karsztterületeit és karsztjelenségeit a múltban a Súgó-barlang, Likas-zsomboly és a Fehérmezői-zsombolyok kivételével nemigen kutatták. Az 19781985 közötti időszakban a barlangászok 80 új barlangot és zsombolyt kutattak fel és térképeztek. A Vithavas, Likas-havas, Békás-szoros, Gyilkos-havas, Fekete Hagymás, Lóhavas, Nagyhagymás, Öcsém-havas, Tarkő és Naskalat nehezen járható, részben fenyőerdővel fedett, meredek, sziklás hegyoldalait a semmiféle támogatást nem élvező barlangkutatók csak kis részben tudták bejárni és felkutatni.
A Súgó-barlang egyébként azon ritka barlangfajták közé tartozik, melyeket évente átjárnak a dallamok: néhány évvel ezelőtt Márffy Gabriella hegedűművész tartott koncertet, ezt követően már kis kieséssel majdnem évente hangversenyre kerül sor a barlangban. Idén a Zenetanári Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem kórusa lepte meg a vendégsereget, akik Buslig Lajos barlangkutató emléktábla-avatójára gyűltek össze.
A 2005-ben alakult Gyilkostó Adventure Egyesület az utóbbi években nagyot lépett előre a technikai fejlődés szempontjából, hiszen az akkoriban csak hobbiként barlangászó egyesületi tagok közül ma már néhányan barlangi mentők, de majdnem mindegyikük elsajátította a kötéltechnikai alapokat, jó részük pedig a függőleges barlangok kötéltechnikai kiépítését is megtanulta.
Bár a Súgó-barlang látogatása nem feltételezi a technikai tudást, a barlangi mentés szempontjából kötelező ezeket a technikákat tudni, hiszen bármikor megeshet, hogy egy turista, vagy akár egy barlangász eltöri a lábát és hordágyon kell őt kihozni. Ehhez már barlangi mentés ismeretekkel is kell rendelkezniük a barlangászoknak, világosít fel Simon László barlangász. Hargita megyében egyébként több olyan zsomboly is van, melyekbe csak a barlangi alpin-technika használata által lehet bejutni és bár ezek nem olyan bonyolult zsombolyok, mégis egy mentés alkalmával igen komplex feladatsorok összeegyeztetéséről van szó.
A Gyilkostó Adventure Egyesület tevékenységi köre egyébként egyre inkább túlmutat a Súgó-barlang gyámsági felügyeletén: amellett, hogy minden lehetőséget kihasználnak a barlang környékének szebbé tételére, nagy gondot fordítanak a gyerekekre is, hiszen alkalmanként táborokat, kirándulásokat szerveznek nekik, barlangászat témakörben.
Hogy lesz valakiből barlangász?
A kérdés egyszerűnek tűnik, bár a komfortot kedvelő emberek számára igen nehezen megmagyarázható, hogy mit szerethet valaki abban, ha mocskos ruhában a földön kúszva igyekszik egyre mélyebbre a föld gyomrában, pusztán kíváncsiságból, miközben órákon át csepeg rá a hideg víz, sőt, alkalmanként, az aktív barlangi részen bele is kell bújni nyakig.
„Minden kalandsporthoz szükséges, mondhatni alapfeltétel, hogy az embernek egy kicsit el kell mozdulnia a „nem normális” irányba, el kell menni a tévé elől, le kell tenni a sört, a chipset. Ami a barlangok felé taszít, az talán leginkább az újnak, a láthatatlannak a megismerése. A barlang az örök sötétség birodalma. Természetesen áldozatot kíván a megismerés attól, aki a sötétben rejlő szépséget fel akarja fedezni. A barlang annyit enged láttatni, amennyit a lámpa megvilágít. És az a jó, ha minél nagyobb teret tudunk megvilágítani, átvitt értelemben is”, fogalmazta meg a nem mindennapi tevékenység mozgatórugóját Simon László barlangász, barlangi mentő, a Gyilkostó Adventure Egyesület tagja.
A barlangászok egyébként általában nagyon kedvelik a kanyoningot is, ami nem más, mint szűk szikla szorosokban való ereszkedés, vízesésről vízesésre, kötéltechnikát igénybe véve. A környékünkön fellelhető kanyonok az 5-6 Celsius fokos víz miatt alapjában feltételezik a neoprén ruha használatát is.
A Földön a leghosszabb az 590 km hosszú Mamut-barlang rendszer, mely Amerikában, Kentuckyban található. A legmélyebb barlang Grúziában található, 2 140 méter mély. Románia leghosszabb barlangja a Szelek barlangja, a járatok teljes hossza meghaladja a 47 000 métert. A legmélyebb barlang az országban a V5-ös aknazsomboly, 642 méter mély, de ez nem végleges, még nem fejeződött be a zsomboly kutatása. A legmagasabb barlangbejárat az országban a Csodavár barlangrendszer bejárata, mely 76 m.