Az EB szerint is Romániának jobb területi szervezésre van szüksége

Az Európai Bizottság számára is fontos, hogy a 2014–2020-as tervezési időszakban miként fogja Románia a fejlesztési eszközöket alkalmazni – áll Angela Martinez Sarasola, az Európai Bizottság Regionális és Várospolitikai Főigazgatósága vezetőjének válaszlevelében, amelyet Borboly Csabának, Hargita Megye Tanácsa elnökének írt.

A megyeelnök korábban, idén tavasszal Johannes Hahnnak, az Európai Bizottság regionális fejlesztési ügyekben illetékes biztosának, illetve Andor Lászlónak, a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztosnak írt, arra hívva fel az uniós szakpolitikusok figyelmét, hogy a megyei tanácsnak a partnerségi megállapodás első, nem hivatalos változtatásához beküldött javaslatai közül egyet sem fogadtak el. „A partnerségi megállapodás első, nem hivatalos változtatásához beküldött javaslataink közül egyet sem fogadtak el, ugyanakkor ezek többsége egybehangzott a Bizottság válaszával, ezért egy részük bekerült a tervezet későbbi változatába. Ugyanakkor az azóta eltelt időben megfogalmazott javaslatainkat nem vették egyáltalán figyelembe, nem tájékoztattak arról, hogy mi indokolja, hogy ezeket mellőzik” – írta Borboly Csaba.

A Bizottság nevében megfogalmazott válaszában Angela Martinez Sarasola biztosítja a megyeelnököt arról, hogy az Európai Bizottság tájékozódott a Hargita megyei felvetésekről, és egyébként is az az álláspontja, hogy Romániában optimalizálni kell a területi eszközöket a sajátos regionális problémák kezelése érdekében. Ugyanakkor aggályosnak tartják az Integrált Területi Beruházásoknak (ITB) kizárólagosan a Duna-deltában való alkalmazását, s ezen aggályokat ismertetni fogják Románia kormányával.

Hargita Megye Tanácsának javaslatai a következők voltak: a magas szociális kockázattal rendelkező megyék számára országos program bevezetése a szegénység elleni küzdelem és általában a sajátos igények, problémák megoldása érdekében; a meglevő sikeres LEADER Helyi Akciócsoportok megtartása a közösségvezérelt helyi fejlesztések (CLLD) rendszerében; a CLLD multi-fund finanszírozása a stratégiai szempontok érvényesülése érdekében, elsősorban az országos programokban szereplő beavatkozásokkal kiegészítő jelleggel (szemben az országos szervek javaslatával, amely szerint kizárólag az országos vidékfejlesztési program intézkedéseivel azonos cselekvést irányozhat elő a CLLD); kisvárosok (tagállami jogban: 3. rangú települések) hozzáférése az EMVA-forrásokhoz, legalább a LEADER-CLLD esetében; a hegyvidéki tematikus alprogram bevezetése az országos vidékfejlesztési programba.

A fenti kommunikáció a Helyi önkormányzatok közigazgatási kapacitásának növelése elnevezésű programnak köszönhető, amelynek keretében Hargita Megye Tanácsa a helyi és központi hatóságokkal, a civil és intézményi szférával, valamint szakértőkkel való együttműködés erősítéséért tevékenykedik, és amely révén sikerült összegyűjteni és megbeszélni a 2007–2013 tervezési időszak tapasztalatainak egy részét, s ezek birtokában javító javaslatokat megfogalmazni.

Kimaradt?