Két személy megsérült barlangászás közben: egyiknek a keze törött el, a másik a végkimerültségig hajszolta magát, így képtelenek lettek volna kimászni a negyven méter mély zsombolyból. Regionális mentési gyakorlatot szervezett a Hargita- és a Maros Megyei Barlangi és Hegyimentő Szolgálat.

Teljesen másképp csörög a barlangi- és hegyimentők telefonja, mint a miénk. Amint megszólal, első gondolatuk az: riasztás, valaki segítségre szorul. Barlangban, sziklán, kanyonban, nehéz terepen, megközelíthetetlen hegytetőn, ahol még a madár sem jár. Csörrennek a karabinerek, vészjelző hangja van a felszerelés vasazatnak. Sisak, lámpa előkészítve – és indulás. Valaki bajban van, segíteni kell. Mindenki tudja a dolgát. A mentő alakulatok számára ez az egyik legszebb dolog a világon.

Mindenki egyért

A barlangi mentők gyakorlatozásként a Hagymás-hegység legismertebb aknabarlangját, a Likas zsombolyt választották helyszínnek. A mentések az esetek nagy részében igen komplex összetételű barlangokból történnek. Ehhez képest a Likas zsomboly mondhatni „gyerekjáték”, hiszen egyetlen, negyven méteres függőleges aknával rendelkezik, meséli Simon László, a gyergyószentmiklósi Gyilkostó Adventure Egyesület tagja, a Hargita Megyei Barlangi és Hegyimentő Szolgálat barlangi mentője.

Ebban a gyakorlatban egy törött kezű, illetve egy teljesen kimerült személyt kellett kihozni a zsombolyból, a hordággyal tehát kétszer is tértek a barlangászok. „Mentési gyakorlatok esetén, mintha csak élesben történne a mentés, minden egy nagyon jól megtervezett forgatókönyv szerint működik. A technikai felelős összeállítja a teljes mentési tervet, kijelöli a csapatokat és azok felelőseit, majd elkezdődik a konkrét mentési akció” – részletezi Simon László.

A költéltechnikát kiépítő csapat megtisztítja a helyszínt, kiépíti az utat a sérülthöz, majd lejön hozzá az orvosi csapat, valamint azok, akik kiépítik a melegpontot. Ez egy nagyon lényeges része a mentésnek, hiszen figyelembe véve a barlangban uralkodó állandó hűvös és nyirkos levegőt, nagyon könnyen hipotermiás állapotba kerülhet a sérült. Amíg a sérültek állapotát stabilizálják az egészségügyisek, addig a kötéltechnika kiépítésével megbízott csapat elkészíti a kötélpálya rendszert, mely segítségével a felszínre kerül a hordágy. Amint a sérülttel elindulnak a felszínre, mindennek úgy kell működnie, mint egy olajozott rendszernek, nem lehetnek fennakadások.

Jó barlangász is holtig tanul

Folyamatosan szinten tartani magukat a legújabb mentési technikákkal, kötéltechnikai fejlesztésekkel – ennek érdekében szerveznek időközönként regionális és országos mentési gyakorlatokat a barlangi és hegyimentők. A felkészülést nagyon komolyan veszik, csak barlangi mentési gyakorlatból az idei év tervezett naptárában is összesen tizenhárom ilyen gyakorlat szerepel. Hargita megyéből ezeken a programokon három személy tud ezeken részt venni, Bíró László, Nagy Hunor, Simon László, ugyanis ők rendelkeznek jelenleg barlangi mentés iskolával.

A kötéltechnikai ismeretek fokozatait (TSA1, TSA2) egyébként több iskolában lehet lesajátítani, és akik további elhivatottságok éreznek az extrém helyekről való mentések iránt, azoknak lehetőségük van barlangi mentő, majd pedig technikai vezetői képesítést is megszerezni. Ez utóbbival azonban országos szinten kevesebb, mint húsz személy büszkélkedhet, ami azt is jelzi, hogy rendkívül nehéz, komplex tevékenységről van szó.

Balesetek márpedig történnek

Turistákkal is megesik, hogy egy-egy nehezen megközelíthető helyen kirándulás vagy terepfutás közben egy ficammal lesz gazdagabb és kötéltechnikát kell alkalmazni a mentéshez. Nehezen látogatható barlangokba már nem juthat le egymagában turista, tehát ott felügyelet alatt van, de még így is lehetnek balesetek, sőt, barlangászok esetében is történtek már szerencsétlenségek. Tavaly például egy lengyel fiú szenvedett combcsonttörést, egy másik barlangász pedig vállficam miatt szorult mentésre. Ugyanakkor a kanyonokból is ezzel a technikával mentenek, és bár Hargita egyének nincsenek nagy kanyonjai, de ott is történhetnek balesetek.

Ilyenkor a legközelebbi csapatot értesíti a 112-es sürgősségi számon jelentkező eligazító személy és bár a Hargita megyei mentőszolgálat szakemberei viszonylag gyorsan, órák alatt a helyszínre érkeznek, a sérült állapotának stabilizálásán túl nem sokat tehetnek, hiszen a felszínre hozáshoz mindenképpen jelen kell lennie egy technikai felelősnek. Vannak esetek, amikor a hegyimentésben használt-, máskor pedig a barlangi mentésben használt technika a hatékonyabb, ezért nagyon célszerű, hogy mindkét technikát jól ismerő és alkalmazó szakemberek legyenek tagjai a barlangi és hegyimentő szolgálatnak.