A valós kétnyelvű utcanévtáblákért írt petíciót a Kétnyelvű Utcanévtáblák Marosvásárhelyen elnevezésű csoport, melynek jogi hátterét a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) adja. A  kezdeményezés célját kedd délelőtt ismertették a sajtóval.

Barabás Miklós tanár, marosvásárhelyi polgár elmondta az újságíróknak: nem szabad belenyugodni abba, hogy 25 évvel a rendszerváltást követően Marosvásárhelyen nincsenek valós utcanévtáblák, holott a közigazgatási törvény is lehetővé teszi, illetve helyi önkormányzati határozat is van erre.

A kezdeményező civil csoportosulás, a Kétnyelvű Utcanévtáblák Marosvásárhelyen néven négynyelvű petíciót fogalmazott meg, amelynek támogatására kéri mindazokat, akik szerint fontos, hogy abban a városban, ahol közel hatvanezer magyar - állítólag a Kárpát-medence legnagyobb magyar közössége - él, két nyelven: románul és magyarul is legyenek megnevezve az utcanevek.

A csoport tagjai közül Benedek Lehel 2013. októberében panaszlevelet nyújtott be a polgármesteri hivatalhoz, kérve, hogy tegyék lehetővé az utcák megnevezését magyar nyelven is. Ám mivel az nem történt meg, most néhányan úgy döntöttek, további lépéseket tesznek az ügy érdekében. Kürthy Jenő az elmúlt 25 esztendőt az utcanévtáblákkal szemléltette. A Libertății, vagyis a Szabadság utcával kezdte, amelyet folytatott az  Înfrățirii - Testvériség, a Prieteniei - Barátság, a  Viitorului - Jövő csak román nyelvű megnevezésekkel,  zárva a sort a polgármester által mostanában sokat hangoztatott Armoniei –Harmónia utcanévvel.

„Szeretnénk, ha augusztusig változás állna be, addig két-három tanácsülést is tartanak, tehát van idő a valós változtatásokra” – mondták a kezdeményezők, akik május 20–án Borbély László parlamenti képviselőnek és Peti András alpolgármesternek is átadnak egy-egy példányt a petícióból.

A CEMO az Országos Diszkriminációellenes tanácsnál feljelentést tett a polgármester és a városháza jegyzője ellen a kétnyelvűség be nem tartása miatt. Ahogy Szigeti Enikő, a CEMO vezetője mondta, tudnak hasonló esetről, amikor a nagyváradi utcanévtáblák miatt a tanács megállapította a diszkriminációt. A petícióról ugyanakkor a FUEN-t és az Európai Néppártot is értesítik a kezdeményezők, akik, ha nem járnak sikerrel, további lépéseket tesznek a valós kétnyelvű utcanévtáblák érdekében.

"Az a baj, hogy Marosvásárhely frontváros"

Peti András Marosvásárhely alpolgármestere a maszol.ro érdeklődésére elmondta, az RMDSZ folyamatosan küzd a kétnyelvűség megvalósításáért a városban, így a kétnyelvű utcanévtáblák is folyamatosan napirenden vannak. „Erről a témáról is túl sokat beszéltünk és keveset cselekedtünk” – fogalmazott. Szerinte attól nem fog változni a helyzet, hogy egy civil szervezet petíciót ír.

"A kétnyelűv táblák kérdését az RMDSZ mindig a zászlajára tűzte következetesen, és sikerült kisebbségben is az önkormányzatban kedvező döntést hozni ebben a témában. Az más kérdés, hogy eddig nem sikerült megvalósítani, és konkrétan nem köszönnek vissza ezek a valós kétnyelvű utcanévtáblák” – mondta Peti.

Az alpolgármester szerint semmilyen jogi akadálya nincs a kétnyelvű táblák megvalósításának, több erdélyi városban is megjelentek a kétnyelvű utcanévtáblák, és sehol nem volt gond belőle. Hozzátette, sok tekintetben zászlóvivő lehet Marosvásárhely. „Ma még nem az, de mindent el kell követni és meg kell tenni annak érdekében, hogy így legyen” – fogalmazott az alpolgármester.

Arra a kérdésre, mi az akadálya annak, hogy kikerüljenek a kétnyelvű utcanévtáblák, Peti elmondta, azok a marosvásárhelyi ingatlantulajdonosok, akiknek fontos a kétnyelvűség, kitehették a saját ingatlanjaikra ezeket a táblákat. „Az a baj, hogy Marosvásárhely frontváros, ahogy ezt többször is elmondjuk, és ennek vannak negatív következményei is. Kossuth Lajosról például nem lehet ucát elnevezni, mert mihelyt meghozunk egy döntést, azt azonnal megtorpedózzák, és a bíróság, engedve a nyomásnak, érvénytelenít”- mondta az alpolgármester.