Az igazságszolgáltatástól függ, lesz-e abszolút „bírósági premier” Romániában. Nem kizárt ugyanis, hogy Anglia királynője, II. Erzsébet, Károly herceg és Camilla hercegnő, Barack Obama és felesége, Michelle Obama, Angela Merkel, John Kerry, amerikai külügyminiszter idézést kap a bukaresti törvényszékre.

A neves személyiségek csak kis részét képezik annak a 104 nemzetközi politikusnak, jó néhány hercegnek és hercegnőnek, állami és magánintézmények – így például több londoni minisztérium, az FBI – képviselőinek, akiket beidézhet a romániai igazságszolgáltatás.

40 milliós fontos követelés

Egy romániai hölgy ugyanis feljelentette őket a bukaresti bíróságon, miután elveszített egy pert Nagy-Britanniában. A felperes, a bukaresti Mihaela Popa munkaügyi pert indított, amelyben jelentős kártérítést követel. Az említett személyiségek és intézmények mellett hazai politikusok is részét képezik a pernek, közöttük Ion Iliescu volt államfő, Victor Ponta miniszterelnök, Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt elnöke és Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke. A feljelentő természetesen megidézi angliai vállalata, a PricewaterhouseCoopers vezetőségét is; Mihaela Popa ugyanis ennél a cégnél dolgozott főkönyvelőként, ahol évi 41 000 fontsterlinget keresett.

Mihaela Popa most 40 millió fontsterling kártérítést követel. A felperes már régebben perel. Az angol sajtó már öt évvel ezelőtt foglalkozott az üggyel. A felperes faji megkülönböztetésre és szexuális zaklatásra panaszkodik. Mint kifejtette, a cégnél egy kolléganője azt állította ugyanis, hogy minden kelet-európai nő prostituált, mi több, munkahelyén csak „pornó Mihaelának” nevezték.

Az angliai per alkalmával úgyszintén 40 millió fontsterling kártérítést kért, a bíróság azonban mindössze 750 fontsterlinget ítélt meg neki. Ezt követően fordult a bukaresti bírósághoz.

Az ügycsomót iktatták

A felperes március 10-én nyújtotta be keresetét a bukaresti bíróságon, amelynek tisztségviselői a szokványos módon iktatták is az ügycsomót, anélkül azonban, hogy – egyelőre – bármilyen határidőt kijelöltek volna az első tárgyalásra. A bukaresti bíróság elnöke, Laura Andrei – aki egyben az intézmény szóvivője is – zavarban volt akkor, amikor a sajtó rákérdezett arra, hogy az intézmény elküldi-e a beidézést a vádlottaknak. Amint ingerülten kifejtette, a dosszié egyelőre feldolgozás alatt áll, egyelőre a feljelentés sorsáról nem tud mást mondani.

Magas rangú igazságszolgáltatási vezetők szerint a következő lépésben a felperesnek pontosan tisztáznia kell, hogy az alperesek ellen mi a kifogása. Mihaela Popának minden általa felsorolt személy, intézmény esetében pontosan tisztáznia kell, mivel vádolja az alpereseket. Azok a személyek, akik esetében vádjai képteleneknek bizonyulnak, természetesen nem kapnak beidézést. A továbbiakban pedig pontosan meg kell állapítani a többi személy lakcímét.

3,3 millió ügycsomó

Hazai jogászok szerint Mihaela Popa csak az időt pazarolja, és költségekbe veri magát, ugyanis semmi esélye nincs arra, hogy megnyerje a pert. A Legfelsőbb Bírói Tanács tagja, Cristi Danilet bíró véleményének megfelelően Romániában igen sokan vannak, akik „hivatásos perlekedők”, a per kedvéért perelnek csupán, vagy egyszerűen csak zaklatni kívánják az alpereseket.

A bíróság ilyen esetekben csak igen ritkán indítja be a pert, hiszen az igazságszolgáltatás képviselői amúgy sem bírnak a dosszié-özönnel. Ráadásul a pusztán csak pereskedni akarók ellen törvényt is hoztak, amely komoly pénzbírsággal sújthatja őket.

Furcsa perek. A világon egyébként egymást érik a furcsábbnál furcsább perek. Egy egyesült államokbeli házasságközvetítő irodának 1500 dollárt kellett kifizetnie egyik ügyfelének, mivel az iroda által felajánlott hölgyek mellett „két esztendőnyi boldogtalanság” várt rá. Ugyancsak az Egyesült Államokban egy McDonald’s egység 3 millió dollárt fizetett egyik vendégének, aki magára öntve a kávét leforrázta magát és III. fokú égési sebeket szenvedett. Birminghamben egy sírásó 65 ezer fontsterlinget kapott cégétől, mivel beleesett az általa ásott gödörbe. A kártérítést a biztonságot nélkülöző munkakörülmények” miatt ítélte meg számára a bíróság. Brazíliában egy hölgy bíróságra adta férjét, mivel a szexuális aktus közben soha nem volt orgazmusa. 

A statisztikák szerint Romániában egyébként egyenesen divatossá vált a pereskedés. Sokan úgy vélik, hogy mindenfajta csetepaté esetében a bírósághoz kell fordulni. Így például 2013-ban több mint 3,3 millió ügycsomó került országosan a bíróságok elé. Ez 40 százalékkal több, mint ahány per beindult például 2009-ben. Tavalyelőtt ugyancsak 3 millió ügycsomó várt megoldásra. A dossziék legnagyobb része, mintegy 80 százaléka polgári per volt. Ráadásul a vesztes többnyire elégedetlen a bíróság ítéletekkel, így fellebbezésekre kerül sor, nem egy esetben pedig az Európai Emberjogi Bírósághoz fordulnak a panaszosok.

Románia ily módon 47 ország közül a hatodik helyen áll az Emberjogi Bírósághoz benyújtott perek esetében: Romániát tavaly csakis az Orosz Föderáció, Olaszország, Ukrajna, Szerbia és Törökország előzte meg ilyen tekintetben. Romániából az Emberjogi Bíróságon rögzített dossziék 6 százaléka érkezik be, amit több mint 6000 ügycsomót jelent évente. És ez még haladásnak is nevezhető, hiszen Románia 2009-ben például a harmadik helyen állt a dossziék tekintetében.

A nagyszámú romániai per már csak azért is meglepő, mert az Eurobarometer felmérése szerint Romániában a lakosság 54 százaléka nem bízik az igazságszolgáltatásban. Ez jóval nagyobb szám, mint a 43 százalékos európai uniós átlag. A bírák és az igazságszolgáltatási szervek függetlenségében csupán a megkérdezett románok 47 százaléka bízik.