A nagyböjti időszak felénél tartunk, az ilyenkor gyakorlott testi- lelki megtisztulásról és mértéktartásról beszélgetünk erdélyi történelmi egyházak képviselőivel. Beszélgetés-sorozatunk mai részében Nagy Gizella unitárius lelkészfeleséget kérdeztük.

Hogyan készülődnek, hangolódnak a húsvétra, hogyan ünnepelnek az unitáriusok, milyen szokásaik vannak a kereszténység tavaszi ünnepén? Ilyen kérdésekkel leptem meg Nagy Gizella lelkészfeleséget, a marosvásárhelyi Bolyai-téri unitárius egyház irodavezetőjét.

„Először is, mint minden nő számára, fárasztó az ünnepre való készülődés” – válaszolja mosolyogva. A munkahelyi teendők mellett a családé a főszerep, a háztartás, a tavaszi nagytakarítás, a főzés-sütés rengeteg energiát követel.

Ikebana az Úr asztalára

Az ünnepi készülődésnek van egy erősen hétköznapi vonulata, amelyről nem szoktunk beszélni, szemérmesen elhallgatjuk, holott az is része az életünknek és az ünnepet megelőző időszaknak.

„Feltöltődés? Lelki ráhangolódás?” – kérdez vissza a lelkészfeleség és ekkor megáll, és felragyog a tekintete: „igen, amikor a tavaszi ikebanát készítem, akkor érzem, hogy megérinti lelkemet az ünnep hangulata” – mondja, majd azt is elmagyarázza, milyen tavaszi díszt készített legutóbb és milyet szeretne az idén is a templomban, az Úr asztalára helyezni.

Nehéz úgy egyensúlyozni a fizikai és lelki készülődés energia-ráfordításával, hogy egyik ne menjen a másik kárára.

„Reggeltől délutánig az irodában végezzük a feladatunkat, utána hazasietünk ebédelni, majd jövünk is vissza a templomba. A férjem még ellátogat a betegekhez, öregekhez. A családra, a gyerekekre, az unokára is kell időt szánni és a háztartás is időt és energiát igényel” – sorolja Gizella, miközben leveszi a polcról a Jézus koráról szóló könyvet, amelyben korabeli ételreceptek találhatók és amelyeket a gyülekezet gyerekeivel évről évre elkészítenek a vasárnapi istentiszteletek alatt.

Vasárnapi gyermekmegőrzés istentisztelet alatt

Az ünnepi asztalnál a szüleiket vendégelik meg a kicsik lencsével, joghurt-öntetes salátával, nyársra szúrt sült hallal, rozslisztből sütött lepénnyel, szőlővel. De még az ezt megelőző vasárnap bolyhos sárga fonalból kiscsibéket „gyártanak”, majd tojásírás is lesz egy következő vasárnap délelőttön.

A „gyermek-megőrzőből” senki sem távozhat sikerélmény nélkül – tudjuk meg Nagy Gizellától, aki minden korosztály számára kitalálja a megfelelő foglalkozást, játékot, hogy valamennyien elégedetten, boldogan térhessenek haza az istentiszteletről kijövő szülőkkel.

Településenként változnak a böjti szokások

A lelkészfeleségtől azt is megtudjuk, az unitáriusok is böjtölnek, bár vidékenként változnak a böjti szokások, de a nagypénteket szigorú szabályok övezik. „Aszalt gyümölcsből, almából, szilvából főzött leves, a tojás nélküli főtt tészta, puliszka, babfőzelék a nagypénteki menü” - mondja.

Azokban a falvakban, ahol a római katolikusok élnek többségben, a böjt is szigorúbb. Van, hogy nagypénteken, míg fel nem jön az esthajnal csillag, vagy le nem nyugszik a nap, vízen kívül semmit nem fogyasztanak.

Az ünnepi asztalról viszont soha nem hiányzik a báránysült krumplisalátával, húsleves, stefánia-szelet, sütemény.

Mit ünnepel az unitárius egyház húsvétkor?

Az unitárius felekezetűek számára is ez a legnagyobb keresztény ünnep, amikor azok is elmennek a templomba, akik különben nem járnak.

„A lelki megújulást ünnepeljük, amelyre másként készülünk, hiszen tavasz van, a természet is hozzájárul ehhez azáltal, hogy virágba borul, hogy újjászületik, segít a lelki feltámadásban. A természet az, ami meghatározza ezt az ünnepet” - erősíti meg Gizella.