Ábécéskönyv, ahogyan mi látjuk

A társadalomba való beilleszkedést hivatott könnyíteni a nagyszebeni Együtt Látunk (Vedem Împreună) Egyesület projektje, hiszen nem minden vak ember képes elsajátítani a Braille-írást, ugyanakkor a vak gyerekek számára is egy lehetőséget szeretnének felkínálni azáltal, hogy ők is képesek lesznek elsajátítani a betűket, megtanulnak olvasni, írni, ami hozzájárul a továbbtanulási lehetőségeikhez is.

A programban hárman vesznek részt, Liviu Ittu, az egyesület elnöke, Mirela Bugner titkár és Alina Furdui pszichológus, együttműködésben a nagyszebeni 2. Számú Speciális Iskolával. „Azokkal a második osztályos gyerekekkel foglalkozunk, akik akarnak tanulni, és természetesen szülői beleegyezéssel, iskola utáni alternatív programként. Ez egy kísérlet egyelőre, hiszen a Braille-írást csak segítségként használjuk, de valójában a latin ábécé betűínek képét szeretnénk megtanítani a gyerekeknek. Gyakorlatilag arra alapozunk, hogy a látóknál a szem által érzékelt képet tapintással próbáljuk meg kialakítani az agyban, ezáltal hasonló lehet a leképződött kép, mint ahogy az a látóknál is működik” – ismertette a projekt részleteit a maszol.ro-nak Livui Ittu.

Még ha kísérlet is, megérdemlik

A Közösségért Alapítvány Mol Románia Gyermekgyógyító program a szükséges felszerelés beszerzésére ítélte meg a résztámogatás összegét. A zsűri mint kísérletet látta érdemesnek támogatni a programot, hiszen ez egy új próbálkozás, mondta a maszol.ro-nak András Imre, az alapítvány ügyvezetője.

A speciális nyomtató ára 5700 lej volt, amelyet már januárban sikerült beszerezni egy temesvári cég által Németországból. A könyvhöz azonban szintén speciális lapok szükségesek, mely ugyancsak borsos áron, dobozonként 880 lejért szerezhetők be. Az egyesület elnöke, Liviu Ittu azonban úgy gondolja, ha a kezdeményezés hasznos lesz, akkor nem számít, hogy mennyibe került.

Bátorító példák már léteznek

Az ábécéskönyvvel való próbálkozás nem az egyetlen, az egyesület rendkívüli módon segíti a vak gyerekeket és felnőtteket beilleszkedni a társadalomba. Az ismert nevű, nagyszebeni Sinel Drăgulin zeneszerző, karmester  hét éve vakult meg, azonban egy éve már rendszeresen jár az egyesülethez és azóta újra megtanult számítógépen dolgozni. A speciális nyomtató pedig egy új lehetőség számára is, hogy dombornyomással kották is készüljenek és folytatni tudja zenei karrierjét. De középiskolás diákon is segítettek már, aki ettől az évtől már laptoppal jár iskolába, és a betűk ismeretének használata nagymértékben megkönnyíti a tanulását.

Miért van szükség tapintható alternatív írásra?

A Braille-írásnak számtalan előnye van, mégis több, súlyosan látássérült személy nem képes a kódrendszert elsajátítani. Egyrészt azért, mert az ujjbegyeik nem elég érzékenyek ahhoz, hogy megfelelően érzékeljék a kis Braliile-pontokat, másrész meg azért, mert a kódrendszer elsajátítása is nehéz.

Ugyanakkor a nemlátók legnagyobb része a látásukat idős korban elvesztett személyekből áll, és náluk igen gyakran előfordul a tapintási gyengeség, ugyanakkor komoly nehézséget okoz idős korban elsajátítani a teljesen idegen kódrendszerű Braille-írást. Szeretnének a síkírás betűjére emlékeztető tapintható írásmódot elsajátítani, ami a már ismert elemekből épül fel. Ugyanez az alternatív eszköz lenne azoknak a személyeknek a segítségére is, akiknek fejletlen a motoros képességük, vagy gyenge a kognitív képességük.

A nemzetközi egészséügyi szervezet (WHO) legutóbbi felmérése szerint a világon élő 180 millió látássérült közül 45 millió vak személy, ami az emberiség megközelítőleg 2,6 százalékát jelenti. A látásproblémával küzdő gyermekek száma 6 millió körüli, ebből 1,5 millió vak és 4,5 millió a látássérült fiatal. A látássérült gyerekek 50-60 százaléka 3 éves kor előtt meghal. Magyarországon és Romániában a látátssérüléseknek mintegy 10 százaléka, a fejlődő országokban átlagban 80 százaléka lenne megelőzhető. A WHO szerint a világ népességének folyamatos növekedése miatt a látássérült emberek száma 2020-ra várhatóan a 75 millió főt fogja elérni. A legutóbbi felmérések azt bizonyítják, hogy a számbeli növekedés a felnőtt, 50 év feletti népességet érinti inkább.