A kormányzó Szociál-Liberális Szövetség (USL) elsősorban azért nem szakadt még szét, mert sem a szociáldemokraták, sem a liberálisok nem vállalják a választók előtt a hetven százalékos koalíció felbomlásának ódiumát – véli Székely István. A politológust az USL-ben kialakult patthelyzetről kérdeztük.

Székely István szerint soha nem volt felhőtlen a viszony az államfő eltávolítására létrehozott USL-ben a liberálisok és szociáldemokrata között, ám  többletkonfliktust gerjesztett a pártszövetségbenaz a döntés, hogy a két nagy párt külön induljon az európai parlamenti választásokon.

E döntés nyomán hozta létre ugyanis a Victor Ponta kormányfő vezette Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románia Haladásáért Országos Szövetség (UNPR) és a Konzervatív Párt (PC) bevonásával a választásokon közös listán induló Szociáldemokrata Szövetséget (USD), amelynek a kisebbségek frakciójának támogatásával már többsége van a parlamentben. „Így Victor Ponta készen áll arra, hogy bármelyik pillanatban a liberálisok nélkül kormányozzon. Nincs veszélyben a hatalma” – magyarázta a politológus.

Az USL-t feszítő másik tényező az, hogy időközben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Crin Antonescu rájött arra: ellenzéki helyzetből könnyebben juthat államfői mandátumhoz, annál is inkább, mert egyre inkább körvonalazódik az a forgatókönyv, hogy a PSD-nek önálló elnökjelöltje lesz. „Antonescu már korábban fontolgatta a koalíció elhagyását, de előbb rendet kellett teremtenie a pártjában. Ennek érdekében keményet lépett. Lecserélte azokat a liberális minisztereket, akiket a PSD már bedarált, s akikről valóban nem lehetett már tudni, hogy kinek az érdekeit képviselik a kormányban: a saját pártjukét, vagy a miniszterelnökét” – magyarázta a politológus.

Szerinte most már Antonescu azt forgatja a fejében, hogy a jobboldal vezető erejeként, vagy a jobboldal egységét megteremtő pártként pozícionálja a PNL-t. Klaus Johannis nagyszebeni polgármester kormányfő-helyettessé avanzsálása is ezt a célt szolgálná. „A Johannis-projekt a liberálisok jobbközépre történő pozícionálódásáról és a jobboldal integrációjáról szól. Crin Antonescu elképzelése szerint jómaga a jobboldal államfőjelöltje, Johannis pedig a kormányfőjelöltje lehetne. Ezért akarta bevonni a kormányba, miniszterelnök-helyettesi pozícióba, hogy futtassa a szász politikust a választók előtt” – fogalmazott Székely, emlékeztetve arra, hogy a Traian Băsescu államfő védnöksége alatt álló Népi Mozgalom Pártjának megjelenésével az ellenzék fő erejének számító Demokrata Liberális Párt jelentősen meggyengült.

A politológus szerint a PSD-nek – bár tudna a liberálisok nélkül is kormányozni – nem érdeke, hogy a PNL kilépjen a kormányból. „Amíg Victor Pontáék fogják a kezét a liberálisoknak, a PNL mozgástere behatárolt. A PSD-nek az az érdeke, hogy megmaradjanak az eddigi állapotok: a fontos kérdésekben a szociáldemokraták döntenek, de azért jut annyi a liberálisoknak is a központi erőforrásokból, amiből a klientúrájukat életben tudják tartani. Tehát Pontának jobb, ha a PNL-t a hátsó udvarban tudja, és nem a kertek alatt” – jelentette ki.

A liberálisok ugyanakkor az elegáns távozás lehetőségét keresik. Lehetetlen feltételekhez, jobboldali intézkedésekhez – például a társadalombiztosítási járulék öt százalékos csökkentéséhez kötik – az USL egyben tartását. Székely mindazonáltal nem venne mérget arra, hogy a liberálisok távozni fognak a kormányból. „Akkor maradnak, ha feltételeik teljesítésével legalább részben ellensúlyozni tudják az USD létrehozását. Ha távoznak, akkor a meggyengült PDL helyett megpróbálnak a román jobboldal élére állni” – fogalmazott a politológus.

Emlékeztetett arra, hogy az USL-t szakadását kezdeményező fél számára jelentős presztízsveszteséggel járna ez a lépés. „Ezért egyik fél sem meri vállalni a hetven százalékos támogatottságú pártszövetség szétszakításának ódiumát a választók előtt” – tette hozzá.