Románia költségvetését a következő esztendő(k)ben valamennyi romániai család nagyjából egy havi minimálbérrel, vagyis 721 lejjel finanszírozza majd – erre a következtetésre jutottak pénzügyi elemzők a román kormány és a Nemzetközi Valutaalap most zárult tárgyalásait követően.

Láncszerű drágulás

A Nemzetközi Valutaalappal folytatott megbeszélések nyomán a kormány változtat majd a jövedéki adók kiszámítási módján: ezeket már nem a lej-euró árfolyamának változása, hanem az inflációs ráta alapján állapítják meg, ami egyebek között az üzemanyag drágulásával jár, ami viszont kihat majd minden más termékre is. Ráadásul a kormány az üzemanyagok literét további 7 eurócenttel drágítja, az ebből befolyt összeget az országúti infrastruktúra javítására fordítaná.

Az Élelmiszeripari Szakszervezeti Szövetség elnöke, Dragoş Frumosu máris bejelentette, a benzin árának növekedése az élelmiszeripari termékek 7-10 százalékos drágulását vonja majd maga után – ennyivel drágul a hús is. Természetesen drágulnak majd a péktermékek is: az üzemanyagok árának hét eurócentes drágulása következtében a kenyér nagyjából egy banival lesz drágább. Drágulnak a zöldségfélék is, ezekért mintegy 3 százalékkal fizetünk majd többet, a Romconserv vállalat elnöke, Aurel Tănase szerint, a tej pedig csaknem 2 százalékkal került majd többe – az előrejelzés a Tejipari Munkáltatók Román Egyesületének elnökétől, Dan Cojocarutól származik.

Többe kerül a „napi kosár”

Mindennek alapján jócskán drágább lesz majd egy romániai család „napi kosara”. A drágulást a romániai családok elsősorban a húsárak emelkedése nyomán érzik meg. Az Országos Statisztikai Intézet felmérése szerint egy romániai család évente 106 kilogramm húst illetve hústerméket fogyaszt. Országos átlagban jelenleg egy kiló hús 14,5 lejbe kerül, vagyis a családi kosarat 1537 lejjel terheli meg. A tíz százalékos drágítást követően viszont már évente 154 lejjel többet kell fizetni érte.

Burgonyából a romániai családok átlagosan évi 195 kilót fogyasztanak. Háromszázalékos drágulás mellett az eddigi 292,5 lej helyett jövőtől kezdve 201,5 lejbe kerül a „családi kosárnyi” burgonya. Tejből a családonkénti évi fogyasztás mindeddig 821 lejbe került, a következő évtől viszont mindezért már 837,4 lejt kell fizetni. Cukorból és olajból évente 45 illetve 25 kilót fogyaszt egy család, ami évente további 10 lejes többletkiadást jelent, a kétfős család kenyérfogyasztása pedig a jelenlegi 646,4 lej helyett további 6,5 lejjel emelkedik.

Az alapvető élelmiszertermékek esetében tehát egy átlagos romániai családnak évente 207,5 lejjel többet kell majd fizetnie.

Bér- és nyugdíjemelés – saját zsebből

Az üzemanyagárak a 3,3 százalékos inflációs rátának megfelelő százalékkal drágulnak majd, amire még rájön az infrastruktúrára fizetendő 7 eurócent is, amivel a benzin 36, a gázolaj 35 banival lesz drágább, így mindkettő jóval túllépi a 6 lejt: a benzin várhatóan 6,21, a gázolaj pedig 6,3 lejbe kerül majd. Mindez azt jelenti, hogy egy tankolás nagyjából 14 lejjel kerül majd többe.

Romániában egy átlagos család évente körülbelül 1300 liter benzint fogyaszt, így a mostani 7605 lej helyett 2014-ben az üzemanyag immár 8073 lejbe kerül, azaz 468 lejjel terheli meg a családi kosarat. 

A cigaretta csomagjánál a jövedéki adó értéke jelenleg az ár 21 százalékával egyenlő. A 3,3 inflációs ráta nyomán egy csomag cigaretta 10 banival drágul, így átlagosan 14 lejbe kerül majd, vagyis a napi egy csomagot elszívása újabb 36,5 lejbe kerül.

Szakértők számítása szerint így a kiadások évi 712 lejjel növekednek majd, ebbe az összegbe pedig nem számítanak bele az ugyancsak az inflációs ráta arányában dráguló szesztermékek.

Az üzemanyagok drágításával nagyjából további 3 milliárd lej folyik majd be az állampénztárba. Ez az összeg nagyjából elegendő ahhoz, hogy fedezze a bérek és a nyugdíjak szerény emelése miatt a költségvetésben keletkező, 3,8 milliárd lejes hiányt. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bér- és nyugdíjemelésekből származó pénzt el is viszi az üzemanyagok drágítása.

Oszlopadó

Az üzemanyagok árának drágulása és a jövedéki adók átszámítási rátájának megváltozása mellett a kormány egyéb adókat, illetékeket is bevezet. Így például megadóztatja a jogi személyek speciális építkezéseit. A kormány elképzelése szerint bevezetésre kerülő „oszlopadó” elsősorban az energiatermelő vállalatokra – a villamosáram-szolgáltatókra, a vezetékekre, gátakra, szél- és vízierőművekre, erőművekre, a kőolaj- és gázkutakra, az energiaszállító hálózatokra, a kábeleket tartó oszlopokra – vonatkozik, ily módon tehát az energia árának növekedése is várható. A kabinet az illetéket kiterjeszti az E.ON, az Enel, a Transelectrica, a Transgaz, a Romgaz vállatokra, az állami és magáncégekre egyaránt.

Az ötlet egyébként már a demokrata liberálisok kormányzása során is felmerült, ám az energiaszolgáltatók valamennyien leszögezték: ilyen illeték bevezetésével mintegy 20 százalékkal drágulna az energia. A Boc-kormány végül is lemondott az elképzelésről. Az „oszlopadó” bevezetésével tehát arra lehet számítani, hogy jövő évtől kezdve egyötöddel drágul majd az energiaszolgáltatás.

Szakértői vélemények

A kormány és a Nemzetközi Valutaalap közötti tárgyalások eredményével gazdasági szakértők nagyrészt elégedetlenek. Ilie Şerbănescu szerint Románia miniszterelnöke a Nemzetközi Valutaalap, ilyen körülmények között pedig a kormány nem is dolgozhat ki saját költségvetési politikát.

Mircea Coşeát aggasztja, hogy a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó küldöttségvezetője, Andrea Schaechter „a romániai valóságtól elszakadt, sematikus könyvelő” módjára viselkedik. A létrejövő megállapodást veszélyesnek tartja Románia jövője szempontjából, hiszen az csupán az adócsalóknak kedvez. A Nemzetközi Valutaalap más utat nem talál a válság enyhítésére, mint az adók és illetékek növelését. „Szomorú, hogy az adók ismét emelkednek Romániában, az ország tehát ellenkező irányba tart, mint az Európai Unió más államai” – szögezte le Mircea Coşea.