Luxemburgi szintet ugyan nem ütünk meg, de ha a romániai mércét vesszük, az erdélyi magyarok jól állnak az idegen nyelvek ismerete terén: a 2012-es Eurobarométer jelentése szerint mindössze hét százalékuk nem beszél idegen nyelvet, míg a románok körében ez az arány 52 százalék.

Az EU-tagállamok állampolgárainak 54 százaléka anyanyelvén kívül alapvető társalgási szinten beszél még egy nyelvet, egynegyede kettőt, tíz százaléka pedig három idegen nyelvet ismer. Luxemburg éri el a legmagasabb szintet, a hercegség lakónak csupán két százaléka nem tud megszólalni idegen nyelven, Magyarország viszont a sereghajtó, mindössze 35 százalékkal.

Románia is az európai átlag alatt marad, polgárai 48 százalékos arányban beszélnek egy idegen nyelvet, 22 százalék kettőt, nyolc százalék hármat, míg az erdélyi magyarságnál ezek az arányok 93, 44 és 17 százalék. A BBTE szociológia tanszékének blogja azonban árnyalja a képet: az esetünkben eredményül kapott magas aránynak az a magyarázata, hogy románul is beszélünk. Mivel a román nyelv hivatalos, az oktatáspolitikája is eltér a többi idegen nyelvétől, ugyanakkor az erdélyi magyar számára mindennapos környezeti nyelvként kezelendő.

A két idegen nyelvet használók aránya terén sincs okunk szégyenkezésre, hiszen míg az európai átlag 25 százalék, addig az erdélyi magyarok körében az arány 44 százalék. Ezt az arányt persze az egy idegen nyelvet használó románokéhoz kell mérni – hiszen a román nyelvet a magunk esetében ideálisabb nem idegenként kezelni –, ők egy fokkal állnak jobban csupán, 48 százalékkal.

A magyarországinál lényegesebben jobb eredmény azt mutatja, hogy eltérő a két ország idegennyelvelsajátítás-politikája, ráadásul az a tény, hogy korán megtanulunk románul, más alapot teremt a további nyelvek oktatására.

Európában természetesen az angol a legismertebb, ezt nyelvet a nem angol anyanyelvűek 35 százaléka ismeri, míg a franciát 12, a németet 11 százalék. Romániában szintén az angol dívik, 35 százalékkal, ez az arány Magyarországon 20, és míg nálunk a francia a második legismertebb (17 százalék), addig a magyar államban 18 százalékkal, az erdélyi magyarság körében 20 százalékkal a német.