Újra halasztott a brassói táblabíróság a sepsiszentgyörgyi városzászló perében. Ezúttal azért nem kezdődött el az ügy érdemi tárgyalása, mert a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok civil fóruma beszállt a perbe a háromszéki prefektúra oldalán, tájékoztatta lapunkat Antal Árpád.

Sepsiszentgyörgy polgármestere szerint a románok civil fóruma a kormányhivatalhoz hasonlóan azzal érvel, hogy az önkormányzatoknak nincs joguk saját zászlót használni, és a sepsiszentgyörgyi lobogó egyébként is diszkriminatív, hiszen nem szerepel rajta a román közösségre vonatkozó szimbólum.

 Mint arról beszámoltunk a brassói táblabíróság múlt hónapban már elfogadta, hogy közel 2300 magánszemély és civil szervezet a sepsiszentgyörgyi önkormányzat oldalán belépjen a városzászlóról szóló perbe. Antal Árpád rámutatott: a brassói táblabíróságnak arról kell döntenie, hogy a prefektúrának van-e joga négy év után megtámadni a városzászlóról hozott tanácshatározatot.

A sepsiszentgyörgyi bíróság ugyanis alapfokon már elutasította a kormányhivatal keresetét, arra hivatkozva, hogy egy határozatot elfogadása után legtöbb egy éven belül támadat meg. Ez esetben Codrin Munteanu volt kormánybiztos négy év után indított pert ellene. A brassói táblabíróság most vagy jóváhagyja az önkormányzat határozatát, vagy visszaküldi a sepsiszentgyörgyi bíróságra, hogy érdemben is tárgyalja az ügyet, magyarázta Antal Árpád.

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat nem diszkriminálja a településen tevékenykedő román civil szervezeteket, állapította meg nemrégiben az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD). Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester emlékeztetett, hogy most ugyanaz a Hargita, Kovászna és Maros megyei románok civil fóruma lépett be a városzászló ellen folytatott perbe, amely korábban azért panaszolta be az önkormányzatot, mert szerintük a pályázati pénzek odaítélésekor diszkriminálja a román civil szervezeteket, azzal, hogy a magyar civilek több pénzt kapnak. A Diszkriminációellenes Tanács azonban felmentette Antal Árpádot, aki rámutatott: az önkormányzat kulturális alapjára pályázó civil szervezetek között verseny van, a legjobb projekteknek ítélik oda a finanszírozást, másrészt pedig a civil szervezetek nem etnikai alapon tevékenykednek, ezért nem megalapozott a diszkrimináció vádja.